Az idei aratás nem hoz gyógyírt a tavalyi hatalmas terméskiesésre
Az idén, bár a megszokottnál jóval korábban kezdődött, a gyakori eső miatt még mindig nem fejeződött be az aratás. Eddig a termés 70 százalékát takarították be, tudtuk meg Patasi Ilonától, a Szlovák Agrárkamra elnökétől.
A csallóközi régióban közel 20 ezer hektáron termesztettek őszi búzát. Sok helyen a hirtelen jött kiadós eső ledöntötte a gabonát, ezért a gazdák várnak, hátha egy kicsit még érik. A sok esőtől rosszabb lett a minőség is, a hozam pedig 5 tonna felett van hektáronként, ami nem éppen kiváló termésmennyiség. A tavaszi árpa – 9000 hektáron – szintén átlag alatti, 4,2 tonnát termett.
„A kenyérgabona is kevesebb lesz az idén, mert a búzát megtámadta a penészgomba. Sörárpából is alig termett valami. A gazdák által várt vagy remélt jó termés, ami némileg ellensúlyozhatta volna a tavalyi termés- és bevételkiesést, az idén elmaradt” – mondja az agrárkamara elnöke, aki szerint a felvásárlási árak sem jeleznek sok jót. Egyelőre úgy fest, hogy jó esetben is csak a költségeket fedezik. Mivel az állattartás is visszaszorult, a takarmánygabona iránt sincs nagy érdeklődés.
A gabona felvásárlási árát nagyban befolyásolja az európai helyzet. Annyi már most tudható, hogy az idén kevesebb termett a sűrűn vetett gabonákból az egész kontinensen, de hogy pontosan mennyivel, az majd csak az aratás végén derül ki.
„Pillanatnyilag a keménybúza felvásárlási ára csak 200 euró körül mozog, pedig azt mindig 250 euró körül összegért lehetett értékesíteni” – tudjuk meg tőle.
A 4900 hektáron termesztett repcénél sem sokkal jobb a helyzet, 2,8 tonnásnak mutatkozik a terméshozam, de ennek az esetében is csak 3 tonnás hozam mellett lehet arról beszélni, hogy a befektetett költségeket fedezte a termésmennyiség.
„Semmiképpen sem mondhatjuk azt, hogy egy jó gazdasági évet könyvelhetnek el a gazdák, bár még hátra vannak az ősziek, s a kukorica szép termést ígér. A jégverés vagy az orkánerejű szél azonban nagy kárt tehet benne” – summázza Patasi Ilona.
Megemlített egy másik óriási problémát is: a zöldség- és gyümölcstermesztők munkaerő-hiánnyal küszködnek, kevés az idénymunkás. Nincs, aki leszedje az őszibarackot, felszedje a paradicsomot, sok megy belőlük veszendőbe.
Az agrárkamara elnöke szerint a helyzeten javíthatna, ha újra kötelezővé tennék a nyári gyakorlatot a diákok számára. Állami beavatkozásra lenne szükség olyan szempontból is, hogy az idénymunkások után a gazdálkodóknak ne kelljen olyan sok járulékot elvezetniük. A szomszédos országokban ez máshogy működik. Nálunk is lehetne 5 eurós órabért fizetni az idénymunkásnak, persze kevesebb járulékteher mellett, hogy azért valami a gazda pénztárcájában is maradjon.
A kockázati alapról szólva – amit fontos kapaszkodónak tartanak a gazdák számára és tervezete most van véleményeztetésen – elmondta, ez már működik Magyarországon, Ausztriában és Csehországban pedig most akarják létrehozni. Természeti csapások esetén, olyankor amikor a biztosító nem fizet, lehetne belőle fedezni a mezőgazdasági károkat. Az időjárás kiszámíthatatlansága miatt volna szükség erre az alapra.
A Szlovák Agrárkamara több száz gazda nevében levélben fordult a kormányhoz, hogy a tervezett 22 millió euró helyett 34,6 milliót különítsen el öntözőberendezések beszerzésének támogatására, mivel a gazdálkodók jó része a tavalyi aszály miatt kritikus anyagi helyzetben van, sokan már vállalkozásuk feladásán gondolkodnak. Eljutottunk oda, hogy öntözés nélkül lassan már semmit sem lehet termeszteni, kész ráfizetés a föld megmunkálása.
Fontos megemlíteni, hogy tavaly Csehországban is szárazság tombolt, és az ottani kormány az érintett gazdáknak 50 millió euróval segített. Talán példát vehetne róla a mi kormányunk is.
