Alacsony az egy hektárra eső hozzáadott érték Szlovákiában
Alacsony az egy hektárra eső hozzáadott érték Szlovákiában a mezőgazdasági termelés struktúrája miatt, mivel az olyan alacsony hozzáadott értékkel bíró termények dominálnak, mint a gabona vagy az olajosok – áll a pénzügyminisztérium háttéranyagában. A mai nap a kormány is foglalkozni fog a mezőgazdasági és vidékfejlesztési kiadások felülvizsgálatáról szóló dokumentummal.
– állapította meg a pénzügyminisztérium a dokumentumban.
A következő programozási időszakban a dokumentum azt javasolja, hogy ne vonják át a pénzeszközöket a 2. pillérből (vidékfejlesztés) az 1. pillérbe (közvetlen kifizetések), ezáltal növelve a vidékfejlesztési program (RDP) teljes költségvetésére elkülönített összeget a jelenlegi időszakhoz képest.
A 2. pillérnek olyan konkrét célkitűzésekre kell összpontosítania, mint a kockázatkezelés, a parcellarendezés, a hidromeliozációs létesítményekbe történő beruházások, a fiatal és a kis gazdálkodók, a gyümölcs- és zöldségfélék, a környezetvédelem és az ökológiai termelés, a legkevésbé fejlett járások, az alacsony minőségű földet kezelő gazdaságokra, vagy a vidéki infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése. A pályázatokon kívül a dokumentum javasolja a pénzügyi eszközökön keresztüli támogatások kihasználását is.
A dokumentum szerint a kedvezményezettek egyötöde, a legnagyobbak az összes közvetlen kifizetés 94%-át kapják. A dokumentum javasolja a korlátozások alkalmazását és a közvetlen kifizetések csökkentését a munkaköltségek levonásával. A közvetlen kifizetések koncentrálódása az összes EU-tagállam közül Szlovákiában a legmagasabb. A nagy inaktív gazdaságok számára a felső határ és a közvetlen kifizetések csökkentése révén, az elkülönített forrásokat újraoszthatnák, vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott vidékfejlesztési támogatásokra csoportosíthatnák át.
A pénzügyminisztérium szerint a földpiacot a tulajdonlás szétaprózottsága jellemzi. A tulajdonosi viszonyok nem átláthatóak, ami csökkenti az agrárpolitika és a mezőgazdaság hatékonyságát. A földterület és a tárgyi eszközök tulajdonosainak azonban állami beavatkozás nélkül nincsenek valós lehetőségei a tulajdonosi viszonyok rendezésére.
A dokumentum szerint Szlovákiának jelentős forrásokat kellene fordítania a földtulajdon rendezésére. A szlovákiai földpiac szabályozása az EU negyedik legszigorúbb rendelkezése, ez viszont akadályokat teremt a mezőgazdasági termelés fejlődése és a termelés szerkezetének szükséges változása előtt.
Ugyanakkor nem akadályozza kellően a földtulajdon további széttöredezettségét. A földpiac felülvizsgálatában a működés egyszerűsítését és egyértelműséget javasol. A jogszabályoknak csökkenteniük kell a talaj szétaprózódását is.
A pénzügyminisztérium emlékeztet arra, hogy a mezőgazdasági vállalkozás kockázata általában nagyobb, mint a nemzetgazdaság más ágazataiban. A rendkívül természeti jelenségek, a növényi és állatbetegségek, valamint az éghajlatváltozás egyre gyakoribb és intenzívebb hatást gyakorol a mezőgazdasági termelésre. A magas kockázat befolyásolja a mezőgazdasági termelők jövedelmét és versenyképességét, ami tervezési nehézségekhez és a befektetések csökkenéséhez vezet. Ennek ellenére a biztosítással rendelkező gazdálkodók aránya alacsony.
A dokumentum rendszerszintű eszközök bevezetését javasolja a kockázatkezelés támogatására, különös tekintettel a kereskedelmi biztosítások társfinanszírozására. Ugyanakkor az intézkedés csökkentené az állami költségvetésből a károk előre nem látható megtérítésére fordított kiadások volatilitását.
A pénzügyminisztérium hozzátette, hogy a szlovákiai erdők területe a hivatalos statisztikák szerint minden évben növekszik. A véletlenszerű (viharkárok okozta) fakitermelés a teljes fakitermelés felét tette ki 2016-ban, és ez évek óta túlságosan magas. Ennek oka elsősorban a szélviharok, az éghajlatváltozás és a kéregbetegség okozta károk. Az állami erdők kezelése a dokumentum szerint rosszabb, mint a nem állami erdőké. Ennek oka a bevételek és költségek eltérő struktúrája és a közhasznú tevékenységek értéke.
