A tavalyi aszálykárok enyhítését kérte a kormánytól a Szlovák Agrárkamara

2018. május 29., 08:15
B. Vida Júlia

A 2017-es extrém szárazság 37,2 millió eurós kárt okozott a termésben Nyugat-Szlovákia régióiban, köztük a Galántai és a Dunaszerdahelyi járás területén, több mint száz mezőgazdasági vállalkozót érintve. Ezért az agrárkamara a szükséges dokumentumokat is benyújtva azt kérte a kormánytól, hogy enyhítse a károsultak aszály miatt elszenvedett veszteségét.

szárazság
Fotó: TASR

A tavalyi csapadékszegény év a legtöbb kárt Nagyszombatban és környékén okozta, összesen 14,2 millió euró értékben, de Pozsony sem „járt” sokkal jobban, ott is 7,8 millió eurós a terméskiesés. A dunaszerdahelyi gazdák 5,7 millió euróban határozták meg veszteségeiket, a galántaiak pedig 5,4 millióban. Szenicet és Szakolcát 4,1 milliós aszálykár érte. A legtöbb veszteség a sűrűn vetett gabonákon, a kukoricán, a mákon volt, de a zöldség- és növénytermesztők is „megsínylették” az égi áldás hiányát.

Az agrárkamara utalt a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet jelentésére is, mely szerint a tavalyi év a felsorolt térségekben a lehullott csapadék mennyiségének tekintetében kritikusnak minősíthető. Mivel az érdekvédelmi szervezet úgy véli, hogy a helyzet a gazdák számára szinte megsemmisítő hatású, a kormányhoz fordultak segítségért.

„Ez az állapot veszélybe sodorja a további termelés fenntarthatóságát, az állattenyésztést, de főleg 2800-3000 alkalmazott munkáját”

hangsúlyozta a kamara.

Megoldás lehet a kockázati alap

Peter Pellegrini kormányfő és Gabriela Matečná mezőgazdasági miniszter késznek mutatkoznak arra, hogy segítsenek a gazdáknak és a jövőben olyan intézkedéseket hozzanak, amelyekkel a hasonló helyzetek orvosolhatók lennének. Szeretnének létrehozni egy kockázati alapot, ahová az állam és a gazdák is befizetnének és ebből részben fedezni lehetne a gazdák veszteségeit szárazság, árvíz vagy más természeti csapások esetén. Ezzel az intézkedéssel a klimatológusok is egyetértenek, hiszen a kedvezőtlen éghajlatváltozás miatt egyre inkább kiszámíthatatlan a mezőgazdasági termelés.

Mind az agrárkamara, mind a minisztérium továbbra is erőlteti a már egyszer elutasított kockázati alapot. Persze a tervezetről még konkrétumokat nem lehet tudni, egyelőre csupán annyit szellőztettek meg, hogy amennyit a gazdák befizetnének – mondjuk a forgalom után –, az állam annyival emelné az alap nagyságát. Amit a kisebb gazdák csak egy újabb adónak tartanak, mert krízishelyzetben esélyük sincs úgy lepapírozni a károkat, mint a nagygazdaságoknak, így arányaiban kevesebb kártérítést kapnának. Nem beszélve arról, hogy ennél az alapnál is magas lenne az esetleges visszaélés, korrupció lehetősége.

Mindehhez még hozzátehetjük, hogy az aszálykárok nem lennének ilyen tetemesek, ha a gazdák többségének módjában állna öntözni.

A régi öntözőberendezéseket azonban a szövetkezetek szétbomlása után „sorsukra hagyták”, szétlopták, s csak egy kis részük volt csatasorba állítható. Újak vásárlása pedig a legtöbb mezőgazdász számára – állami segítség nélkül – megfizethetetlen luxus.

Kész tudomány

Mezőgazdász ismerősöm, akit felhívtam a szárazság és a kártérítés okán, elmondta, tavaly búzából volt 20-30 százalékos kiesése, a többi termény nem sínylette meg annyira a kevés esőt. A mezőgazdaság szerinte amúgy kész tudomány, s nagyon észnél kell lennie az embernek, ha talpon akar maradni.

El lehet felejteni azt, ami 20-30 éve volt, mondta, hisz a mostani tehenek már dupla annyi tejet adnak, mint régen, a kukorica hektárhozama 80-90 mázsa körüli. Sok függ attól, milyen előkészített talajba kerül a mag, de a mai modern vetőmagok már úgy vannak kinemesítve, hogy elég jól tűrik a szárazságot. Az égi áldás persze mindig jól jön, a májusi eső idén is aranyat ért, a tavaszi vetésekre és a kukoricára a legjobb pillanatban érkezett. A meleg szerinte nem fog különösebben ártani a terményeknek, és attól sem kell tartani, hogy emiatt már június közepén elkezdődik az aratás.

A legnagyobb problémát nem a termelésben, hanem az értékesítésben látja. Eladni nehéz azt, ami megtermett, ami felnevelődött az istállókban.

Amíg a vásárlók megveszik az olcsóbb és silányabb árut, amíg nem keresik a pultokon a hazait, addig nehéz lesz elérni, hogy Szlovákia újra önellátóvá váljon élelmiszerből, summázta beszélgetésünk végén.

Forrás: teraz.sk

Kövesse facebook oldalunkat is!