2021. november 26., 17:02

Matovič öszvérreformja több részletben

Az új kormány(ok) húsz hónapnyi regnálása után végre megismerhettük a pénzügyminisztérium adóreform–javaslatát. Igor Matovič immár pénzügyminiszterként mutatta be, s ahogy az várható volt, fejezetekre lebontva, show-műsorrá átalakítva a bemutatót. Mintha ezzel akarta volna elérni, hogy egész héten róla beszéljenek.

mató
Fotó: TASR

Amolyan tipikus igoros esztrádműsort láthattunk eddig három részletben, lendületesen, egyszerű táblázatokkal, előtérbe helyezve a populárisnak tűnő intézkedéseket, a kellemetleneket csak egy-egy félmondatban érintve. Persze, egy pénzügyminisztertől joggal várható el a közgazdászok alaposságával kidolgozott előadás, de a vezető koalíciós párt feje nem erről híres, és hát hallottuk, a közgazdász diplomáját is miképp szerezte.

A család mindenek előtt

Hétfőn a családsegítő intézkedéseket adta elő. Volt már hasonló kísérlete a nyár folyamán. Akkor is 200 euróra emelte volna a gyermekek utáni havi járandóságot, igaz akkor egy masszív ÁFA-emeléssel tömte volna be a költségvetésen támadt léket, de ez a javaslat a koalíció szikláin zátonyra futott.

Most is maradt a 200 eurós támogatásnál, igaz már kidolgozottabb volt a javaslat, és az ehhez szükséges forrásokat is máshol kereste.

A lényeg, hogy a nem dolgozó szülő 100 euróhoz jutna gyermekenként, a dolgozó pedig az adóbónusz emelésével 200 euróhoz. Emelné a családi pótlékot a jelenlegi 25,5-ről 30 euróra, illetve 18 év felett 50 euróra. Mindez 105 millió euróval terhelné meg a költségvetést.

Új elem a gyermekek havi 70 eurós utalványa, amelyet csak valamilyen önképző körben használhatnának fel.

Ezt célzottan kapnák, de kérdéses, hogy informatikai, nyilvántartási szempontból miképp tudnák bevezetni? Láttuk már mennyire ügyesen vezették be például az e-karantén rendszerét is. Ehhez kapcsolódik, hogy a szolgáltatókra, akiknél a 70 eurót elkölthetik a gyermekek, rögtön 29 százalékos átalányadót vetne ki, így máris 300 millió vándorolna vissza adóbevétel formájában az államháztartásba. Kérdéses az is, miképp áll majd fel az ehhez szükséges rendszer 2023-ra.

Igor Matovič javaslata emelné a gyermekek után járó adóbónuszt is az eddigi 23-46 euróról 70 euróra, igaz 18 év feletti gyermekekre már nem lehetne igényelni. További újdonság a gyermekenként járó havi 30 eurós rekreációs adóbónusz.

A reform lehetséges forrásai
Mindez összesen 1,2 milliárddal emelné a költségvetés kiadási oldalát, ezért fedezetéhez csökkentené a védelmi kiadásokat 200 millió euróval, új átalányadót vezetne be (297 millió), 8 ezer közalkalmazottat elbocsátana (180 millió), magasabb adót vetnének ki a szerencsejátékokra (100 millió euró) és megszüntetné az állami ingatlanok biztosítását (50 millió).

Emellett még csökkentené az önkormányzatok büdzséjét 200 millióval, amihez majd lesz egy-két szavuk a polgármestereknek is. A legérdekesebb viszont a vagyonadó, ahol az egymillió euró feletti vagyonnal rendelkezőknek évente a vagyonuk 0,1%-át kellene adóként befizetni. Ez persze azzal járna, hogy nekik évente vagyonadó-bevallást kellene készíteniük, hogy ellenőrizhetővé váljon a vagyonosodásuk. Ez népszerű lehet az utca népének, de ez válthatja ki leginkább az SaS ellenkezését.

Matovič pénzügyminiszter múlt hétfőn már az adókat és járulékokat egyszerűsítő javaslatait mutatta be, amelyek lényege, hogy az eddigi bonyolult rendszer leegyszerűsödne.

A bér után a munkaadó befizetné a 39%-nyi járulékot egy helyre, viszont nem kellene hozzájárulnia az ebédjegyekhez vagy az utazási utalványokhoz. Az alkalmazott pedig fizetné a bér utáni 19 százalékos jövedelemadót. Ki is számolták, hogy a 700 euró bruttó fizetéssel rendelkezők 5 euróval, az 1000 eurósok 3, a 2000 eurót keresők 78 és a havi bruttó 10 000 euróval rendelkezők pedig 555 euróval kapnának többet.

Természetesen ezek a javaslatok is vinnének a költségvetésből, tehát forrásokat kellett találni a megvalósításukhoz. Az adóreform-javaslat ezért megszüntetné a járulékokkal és az adófizetéssel kapcsolatos kivételeket.  Ez összesen 550 milliót hozna a konyhára. Emellett az is megfontolandó, mondta Igor Matovič, hogy a reform eredményeként már érdemes volna munkát vállalni, nőne a foglalkoztatottság, ami további 250 millió eurót hozna, illetve az egységes adó- és járulékbeszedéssel 50 milliót spórolna az állam.

adó forradalom
Fotó:  TASR
Társasági adó

Múlt hét kedden tárta elénk Igor Matovič az adóreform harmadik részét, amely a vállalatok adózását érintette. A lényege, hogy a jogi személyek adókulcsát a jelenlegi 21 százalékról 19 százalékra csökkentené, ami látszólag két százalékpontos csökkenést jelentene.

Két éve viszont a kisebb vállalatok – ebbe a kategóriába tartozik a hazai vállalatok kétharmada – csak 15 százalék adót fizetnek. Azért is nehéz eladni ezt adócsökkentésként, mert a jelenlegi 7-ről megemelte az osztalékadót 9 százalékra. Az viszont kétségtelenül segítség, hogy rugalmasabbá tenné a produktív beruházások utáni leírásokat, vagy a vállalatcsoportok közös adózását.

Persze, itt is foltozni kell a pénzes zsákot, így tehát a javaslat számol 127 millió euróval az e-számlák bevezetésénél, a bankok, oligo- és monopóliumok megadóztatásából 200 millió euróval, amelyek a bankmoratóium elfogadása óta amúgy sem adóznak az államnak. Vannak megfoghatatlan tételek is, mint a csalás elleni intézkedések (60 millió euró), vagy a „dinamikus hatás” 100 milliós nagyságrendben, amit minden előadásában felemlegetett Matovič, de sosem magyarázott el rendesen.

Kkv-szektor

A következő hétre maradt, hogy bemutassa pénzügyminiszterünk, miképp is adóztatná meg a kisvállalkozókat.  A pénteki show-t „beáldozta” a koalíciós megegyezés oltárán.

Már az esztrádsorozat első felvonása után üdvözölte a reformot a Sme rodina, kiemelve a családsegítést. Az SaS már kimértebb volt, mondván, először inkább elolvasnák a teljes reformcsomagot. Azóta persze Matovič leült velük is „átrágni” a javaslatot, amelyet követően a liberálisok azt nyilatkozták, hogy alapvető kifogásaik nincsenek, de...

Ez azt jelenti, hogy bármelyik félmondat miatt felrúghatják az egészet, főleg úgy, hogy Richard Sulík pártelnök és nem mellesleg gazdasági miniszter részt sem vett ezen a tárgyaláson.

Ha a kormány fennállásának eddigi másfél évét vennénk alapul, akkor szinte borítékolható volna, hogy ebben a reformban sem fog a koalíció megegyezni. Viszont, ahogy az elmúlt másfél év alatt, úgy most is elsősorban az EU-s forrásokban való dúskálás reménye tartja egyben a négypárti koalíciót, és bizony ezeknek a pénzeknek egy része veszélybe került. A kormány ugyanis a reformokra kért a megújítási alapból, és az Európai Bizottság pár napja megüzente, ha nem fogadják el a reformokat, akkor a pénzt sem tudják folyósítani. És nemcsak adóreformot ígértek, hanem kórházreformot, az igazságszolgáltatás és az oktatás reformját is.

A baj viszont ott van, hogy ennél a csillagállásnál ez a kormány csupán „öszvér reformokat” tud véghezvinni.

A bemutatott adóreformnál is szinte minden marad a régiben, és nem abból indul ki, hogy a közkiadásokat kellene lefaragni. Ugyanolyan drága marad a munkaerő a magas adók és járulékok miatt, mint napjainkban, és a vállalkozások adóterhei is inkább nőnek. Ebben a formában semmit nem fog hozzátenni a szlovák gazdaság egyre romló versenyképességéhez. Talán csak a gyermeket nevelő családok járhatnak egy kicsit jobban, de ők már rég megérdemelték volna.

Megjelent a Magyar7 2021/47. számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.