2019. december 14., 19:41

Komoly gazdasági adok-kapokra készül Németország és az Egyesült Államok

Pár nappal ezelőtt az amerikai képviselőház megszavazta, hogy az Oroszország és Németország között húzódó újabb gázvezeték, az Északi Áramlat II építésében részt vállaló cégeket sújtsák gazdasági szankciókkal. A németek persze nagyon kiakadtak a döntésen. Teljes joggal.

Fotó: TASR/AP

Bár a szenátus jóváhagyása és persze Donald Trump amerikai elnök ellenjegyzése még hátravan, Németországban már most óriási felzúdulást váltott ki, hogy az Egyesült Államok ily' módon akarja rákényszeríteni akaratát, meg persze saját palagázát Európára.

A sok tekintetben igen szorosan együttműködő két ország kapcsolatában most komoly törés állhat be, hiszen a német gazdaságnak elemi érdeke a gázvezetékek befejezése, egyrészt, mert a német építőipar szügyig van a munkálatokban, másrészt, mert olcsó, tranzitdíjakkal jócskán megspékelhető gáz érkezhet az országba.

Az Államok szempontjából persze érthető, miért nem akarják, hogy jó legyen Európának és persze nem utolsósorban Putyinnak is.

De egy dolog a geostratégia, másik pedig a gazdaság. Az Egyesült Államok ugyanis éppen azon dolgozik, hogy saját, LNG, azaz cseppfolyósított gázát terjessze az öreg kontinensen. Az pedig nem megy, ha egy gyors, biztonságos és gazdaságos alternatíva is kínálkozik.

A német politikum persze azonnal reagált a képviselőház döntésére, s a korábbi, viszonylag finom kritikák után, ezúttal igen komolyan bírálatok érték az USA agresszív "piacpolitikáját". Heiko Maas, a német külügyi tárca vezetője például úgy nyilatkozott, Európa energiapolitikáját nem Washingtonban kell meghatározni, hanem Európában, Joachim Pfeiffer pedig, aki a Merkel-féle kereszténydemokraták egyik erős embere, arról beszélt, ez már "nem csak egy barátságtalan, hanem egyenesen ellenséges lépés a szövetségesek felé".

Természetesen a németeknek is megvannak a maguk eszközei, hogy borsot törjenek Washington orra alá. A Bundestag energetikai és gazdasági bizottságának elnöke, Klaus Ernst belengette, ha kell, akkor Németország büntetővámokkal sújtja majd az USA-ból érkező cseppfolyósított gázt.

Meg kell mutatnunk az amerikaiaknak, vége a poénkodásnak!

– tette hozzá.

Ernst egyébként már korábban jelezte, szerinte környezetkárosító és Németország számára kifejezetten gazdaságtalan a frakkolással nyert LN gáz behozatala. Később reagált Washington klasszikus, "Európa függő lesz az orosz gáztól"-típusú érvelésére is, mondván, egyrészt teljesen mindegy, hol haladnak a vezetékek, ha a gáz úgy is Oroszországból érkezik, másrészt, a függéség bizony kétoldalú ebben az esetben. Mint mondta, Oroszország legalább annyira függ majd az Európába szánt eladásoktól, mint a kontinens az orosz gáztól.

A fentieket némileg árnyalja, hogy a német kormány épp az ősszel engedélyezte, hogy a következő években négy, az amerikai cseppfolyós gáz fogadására alkalmas terminál épüljön az országban.

Palagáz: a "klasszikus" földgázzal ellentétben, amely nagy kiterjedésű pórus-rendszerekben helyezkedik el, a palagáz palarétegek apró pórusaiban található. A gázrészecskék kitermelése igen nehéz és költséges folyamat. Mivel a pala nem ereszti át a vizet, így a gáz kitermelése csak ún. rétegrepesztéssel (ez az a bizonyos sokat emlegetett frakking) történhet, ami rendkívül környezetkárosító eljárás. Az LNG pedig olyan földgáz, amelyet a könnyebb és sok szempontból biztonságosabb szállítás érdekében nagyon alacsony hőmérsékletre lehűtve cseppfolyósítanak. Jellemzően az Egyesült Államok, illetve partnerei között elterjedt szállítási mód, speciális konténerhajók segítségével történik.

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás