2019. november 10., 14:05

Új áramlatok az öreg kontinensen

Vannak hetek, amikor a külpolitikai rovat körülbelül háromezer rám eső karakterét igen könnyű megtölteni, máskor meg a szakportálok legeldugottabb részeiről kell előbányászni valami hírecskét, ami kontextusába helyezve érdemes arra, hogy az olvasó elé kerüljön. Ez a mostani hét szerencsére bővelkedett az izgalmas hírekben. Brexit, Katalónia, Putyin Magyarországon.

új áramlatok

Európa jövője kapcsán viszont mégiscsak egy „kisbetűs” hír bizonyult a legizgalmasabbnak. Látszólag semmi extra. Évekig tartó huzavona után Dánia végre engedélyezte, hogy a felségterületéhez tartozó aprócska sziget, Bornholm partjai mentén tovább építsék az Északi Áramlat gázvezeték kettes számú csőrendszerét. Ezzel gyakorlatilag minden akadály elhárult a projekt elől, és a Balti-tenger alatt újabb vezeték épülhet, amely évi 55 milliárd köbméter földgázzal látja majd el Európa fogyasztóit.

Mivel a cső végén, Németországban, már elkészült a megfelelő infrastruktúra, a körülbelül 150 kilométeres dán szakasz megépítésével valószínűleg jövőre átadhatják a teljes rendszert. Minden logika szerint Európának csak jól jöhet, ha új, alternatív útvonalakon keresztül is földgázhoz juthat.

Vannak természetesen más szempontok is. Sokan tartanak attól, hogy az új vezeték tovább fokozza Európa oroszoktól való energiafüggését, s elnézve a statisztikákat, ebben van is valami. A kontinens piacának nagyjából 40 százalékára már rátelepedett az orosz földgáz. Az Európába érkező évi 200 milliárd orosz köbméter mintegy felét, nagyjából 110 milliárdot tud biztosítani a két balti vezeték. Az import nagy része tehát eddig is, és egyelőre úgy tűnik, ezután is, Ukrajnán keresztül érkezik majd. Mindebből keleti szomszédaink igen szépen profitálnak. Körülbelül évi hárommilliárd dollárt zsebelnek be a tranzitdíjakból, így nem csoda, hogy Ukrajna frissen megválasztott elnöke a dánok döntése után rögtön félreverte a harangokat.

Washingtonnak szintén nem tetszik a Gazprom szép új vezetéke. Trump egyenesen arról beszélt, hogy az oroszok ezzel túszul ejtik Európát.

Moszkva persze már jelezte, hogy ugyan nem állítja le (bár korábban ez is felmerült, ráadásul nemegyszer meg is történt), de ha elkészül az Északi Áramlat 2, minden bizonnyal redukálják az Ukrajnán áthaladó gázexportjukat. Az Északi Áramlat 2 tulajdonképpen ezt a célt szolgálja. Azok után, hogy a Fehér Ház héjái nem kevés emberi és anyagi erőforrást áldoztak az utóbbi tíz évben arra, hogy Amerika-barát rezsimeket hozzanak létre az orosz gázvezetékek felett, igencsak bosszantó lehet, hogy Németország, s vele együtt Európa pragmatikusabb fele, tűkön ülve várja a csapok megnyitását.

Hogy az új útvonalnak milyen gazdasági hatásai lesznek, most még nehéz lenne megjósolni. Az viszont már most látszik, hogy az Északi Áramlat 2 elkészültével az európai földgázpiac gyökeres átalakuláson megy keresztül. Kérdés, hogy mi, fogyasztók hogyan jövünk majd ki ebből.

Megjelent a Magyar7 hetilap 2019/45. számában. 

Megosztás
Címkék