2018. július 18., 18:41

Jól élünk Szlovákiában?

A kormány minden évben készít jelentést a szociális-gazdasági helyzetről. Mivel mostanában dübörög a gazdaság, talán nem meglepő, hogy a 2017-es adatok igencsak kedvezőek. Csökkent a munkanélküliség, nőttek a bérek, több jut az édesanyáknak. De valóban ilyen fényesen állunk, érezzük-e a saját bőrünkön a javulást? 

pénztárca
Fotó: pixabay.com

A kormány jelentése szerint Szlovákiának 2017 év végén 5 443 120 lakosa volt, a lakosság 51,2 % nők alkották. A gazdasági mutatók szerint kis országunkban javul az élet. Jana Glasová, a Postabank elemzője szerint 2017-ben valóban jobban produkált a gazdaság, aminek pozitív hatása volt a munkaerőpiacra. Martin Halás, a Szociális-Gazdasági Kockázatokat és Alternatívákat Kutató Intézet munkatársa szerint viszont minden kormány arra törekszik, hogy a lehető legjobb adatokat prezentálja statisztikáiban: „Akárcsak a könyvelésben, az állami jelentésben is léteznek erre módszerek.” Rögtön hozzá is teszi, a másik oldalon ott van a polgár, akit a módszerek alkalmazásával sem lehet becsapni.

A való élet más, mint a mutatók

A kormány jelentésében az áll, 2017-ben nőtt az életszínvonal, az emberek elégedettebbek. Dana Šedivá pszichológus szerint azonban a makroökonómiai mutatók javulását a mindennapi életben nem nagyon lehet érezni. Az emberek ezt szubjektív módon mérik, például azon, hogy jobb lett-e a helyzet az egészségügyben vagy az iskolaügyben. Ráadásul manapság sokkal jobban el vagyunk már kényeztetve, mint régebben. A lakosság vásárlóképessége ugyan növekedhet, de mivel a jót könnyű megszokni, még többre vágyunk.

Hogy azért ne legyen olyan rózsaszín a kép, szót kell ejteni az inflációról is, ami tavaly bizony áremelkedést hozott magával. Ezt mindannyian észleljük, valahányszor vásárolunk. Leginkább az élelmiszerek ára ugrott meg. Az átlagember jobban örül és értékeli, ha inkább csökkenek az árak, míg a gazdaságnak az enyhe áremelkedés kedvez, nem az árcsökkenés.

Hiányzó védőháló

Martin Halás szerint a szociális védőhálóra (egészségügy, sérült emberek, idősek, családok, gyermekek, munkanélküliség) fordított pénzösszegek régóta alacsony szinten mozognak. Szerinte rendszerszintű lépésekre van szükség, mert még mindig messze vagyunk az 1999-es állapottól, amikor is a bruttó hazai össztermék 20 százalékát fordítottuk a szociális hálóra. Ez az összeg az utóbbi tíz évben 19 százalék alatt marad, holott az EU-s államok átlaga 29 százalék. Vajon mikor fogjuk ezt a 10 százalékot behozni?

Ha körülnézünk környezetünkben, vajon hány elégedett emberrel találkozunk? Általában mindenki csak a nehéz megélhetésre panaszkodik, miközben azt is látni kell, hogy soha nem volt még ilyen jó világ. Amíg hétvégeken teli tudjuk rakni a bevásárlókosarakat, addig talán nincs nagy baj… Nagyjából harminc éve az ilyen őrült tempóban való költekezés még teljességgel elképzelhetetlen volt. De az is igaz, hogy a szemétbe sem került annyi élelmiszer, mint napjainkban. A jólét tehát mindenkinek mást-mást jelenthet, mint ahogy a nehéz munkával megkeresett pénzt is sok mindenre és sokféle módon lehet elkölteni.

Néhány statisztikai és szociális-gazdasági mutató 2017-ből:

átlagos munkanélküliség                                        7,06% (2016-hoz képest -2,42%-os csökkenés)

átlagos munkanélküli segély                                   392 euró (2016-hoz képest +24,10 euró)

átlagos öregségi nyugdíj                                          428,31 euró (2016-hoz képest +10,85 euró)

szegénységgel veszélyeztettek                               a lakosság 12,4%-a (2016-hoz képest - 0,3%)

anyagi szükséghelyzetben lévők száma                87 727 (2016-hoz képest -16,9%)

gyermekgondozási segély                                       213,20 euró 2017 májusától (2016-hoz képest +10 euró)

Megosztás
Címkék