Gazdasági konferencia kezdődött Komáromban - VIDEÓVAL
A Szlovákiai Magyar Közgazdászok Társasága első alkalommal szervezett konferenciát a Kárpát-medencei gazdasági tér lehetőségeiről. A kétnapos konferenciának a komáromi Selye János Egyetem konferenciaközpontja adott otthont.
A konferencia első napján az előadók elemezték a Kárpát-medence országainak gazdasági helyzetét, ezen belül kiemelt figyelmet fordítottak a térség magyarok által lakott területeinek gazdasági helyzetére. Hardi Tamás, egyetemi docens, MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete munkatársa egy 2015-ben készített tanulmány 5 ezres mintán szerzett adatait ismertette, amely azt vizsgálta, hogyan tekintenek Közép-Európa egyetemistái saját helyzetükre. A tanulmány azt igazolta, hogy Ausztria,Szlovákia, Magyarország, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia fiataljai több kérdésben teljesen másképpen határozzák meg, melyik térséghez tartozónak tartják magukat.
Lelkes Gábor, a Szlovákiai Magyar Közgazdászok Társasága elnöke a felvidéki magyar közösség gazdasági helyzetét elemezte. A szlovák gazdaság növekedő tendenciát mutat, az országos átlagjövedelem 2018-ban 1000 euró, amely azonban regionálisan jelentős elérést mutat. Összehasonlításképpen ez Magyarországon 2017-ben 622 euró volt, tehát Szlovákáról elmondható, hogy gazdasági helyzete - ha csak ezt az egy szegmenst nézzük - jelenleg jobb.
A dél-szlovákiai területeken azonban ezek az adatok lényegesen alacsonyabbak, leginkább Gömör, Nógrád és a keleti területek gazdasági eredményei a leggyengébbek országos szinten.
A lakosságmozgás egyértelműen a munka után követhető, a lakosság elöregszik, a népszaporulat, elsősorban a keleti régióban ugrik meg, ahol nagy a roma kisebbség, a dél-szlovákiai járásokban alacsonyabb a képzettség, mint az ország többi terültén. Munkanélküliség – nyugaton nincs munkaerő, keleten 20 százalék felett akár 20 éve állandó jelleggel.
Hasonló a helyzet Erdélyben is. Erre mutatott rá Tánczos Levente-József, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság tagja, aki előadásában a román gazdaság fejlődését ismertette a 2008-as gazdasági válság óta. Bár a gazdaság általánosan növekedést mutat, a magyar megyékben jóval alacsonyabb a GDP növekedés, ami nem a beruházások, hanem a fogyasztás és szolgáltatások erősödése miatt növekedik, a mezőgazdaságban nincs strukturális átalakulás, és ezért nem nagy a termelékenység.
A háztartási fogyasztás húzza a gazdaságot. A költségvetési hiány megugrott a fogyasztás növekedése miatt. A rendszerváltáskor nulla százalék volt az ország eladósodottsága, ez most 35-40 százalék, ami nem romlott az elmúlt években. Románia a térség legnagyobb kivándorló országa. A kivándorlás miatt nincs megfelelő képzettségű munkaerő. A gazdaságról elmondható, hogy Bukarest központú, a főváros és térsége adja az ország GDP-jének 25 százalékát. Az ezt következő térségek Temesvár, Kolozsvár, Brassó, ezek együtt 13 százalékot, a legnagyobb magyar megyék, mint Hargita és Kovászna megye a lista alján található. A magyar megyékben az átlagkereset csak a fele a bukaresti átlagbérnek.
A vállalkozások 85 százaléka mikro, tehát kevesebb mint 10 alkalmazott van. A 100 fő már nagynak számít, ami európai szinten kis vállalat. A legerősebb ágazatok a kereskedelem és az építőipar, Székelyföldön alig van innovatív iparág, leginkább a szolgáltatás a jellemző, a lakosság 88 százaléka az országos átlag alatt keres.
Dobó István, a Vajdasági Magyar Közgazdász Társaság tagja a Vajdaság jellemzőit ismertette az országos adatokkal összevetve. A tartományban 26 nemzetiség él, és 6 hivatalos nyelv van érvényben. A lakosság 13 százaléka magyar, ez számszerűen megközelítőleg 250 ezer fő. Az export 85 százalékát a gyártás teszi ki. Az országban 378 euró a nettó átlagjövedelem, Vajdaság 84 százaléka termőföld, ami 1.500.000 ha, ez jelentős lehetőséget ad a mezőgazdasági fejlesztésekre.
