Terrorizmus hatása a gazdaságra
Egy állam gazdaságát különböző módon befolyásolják a terrortámadások. A legtragikusabb hatással természetesen az áldozatokra, a sérültekre, illetve ezek hozzátartozóira van. De a negatív folyamatok tükröződnek a társadalom közérzetében – növekszik a félelem és a bizonytalanság, csökken az egymás iránti bizalom. Ez pedig befolyásolja számos ágazat (turizmus) és ezzel az egész gazdaság teljesítményét.
A RAND kutatóintézet becslése szerint, a 2004-2016-os időszakban, az EU országaiban az emberéletben, a sérülésekben vagy az infrastruktúrában bekövetkezett kár 5,6 milliárd euróra tehető. Bár az emberélet pénzbeli kifejezése ellen több etikus kifogás emelhető, a számosítás mégiscsak segít kifejezni a terrorizmus gazdasági hatását.
A kutatóintézet a gazdasági felmérést az Európai Parlament megbízásából készítette, és négy területet ölelt fel:
- halálozások és sérülések (az emberi tőke),
- infrastruktúra,
- gazdasági fejlődés.
A terrorizmus fogalmát a Global Terrorism Database definíciójából határozta meg: A terrortámadás A terrorizmus az erőszak alkalmazásának, vagy az azzal való fenyegetésnek olyan stratégiája, melynek célja a félelem keltés révén, meghatározott politikai, ideológiai, vallási célok kikényszerítésére.
A terrorizmusnak a lakosságra gyakorolt pszichikai hatásait nehéz számszerűsíteni, a kutatás mégis levon néhány következtetést. A támadások következtében az egész társadalomban nő a félelem, a bizonytalanság, ami hatással van a lakosok további viselkedésére és az egészségre. A terrorizmus negatívan hathat az emberek jólétére, viszont ez általában rövidtávú hatás. Például a bostoni maratonon elkövetett merénylet negatívan egy hétig hatott a lakosság viselkedésére. A kutatás szerint a pszichikai hatás befolyásolja azokat is, akik nem voltak közvetlen részesei, szemtanúi a terrortámadásnak. Megváltoztathatja a fogyasztói szokásokat, a munka termelékenységat, és a félelem akár pszichés megbetegedésekhez is vezethet.
A gazdaságra jelentős hatással van az emberek egymás közti bizalmának elvesztése. Azok az országok, ahol magasabb az emberek közti bizalom általában egészségesebbek és gazdagabbak. A bizalmi index megmutatja, hogy mennyire összetartó a társadalom. Szlovákiában az EU rangsorban az utolsó, mivel csupán a megkérdezettek 12%-a fejezte ki a bizalmát a másik iránt – Dániában ez az arány 71 százalék fölötti.
Az emberi tőkére és vagyonra gyakorolt hatások már könnyebben kifejezhetőek. A kutatóintézet a közgazdász-irodalomban megszokott módszerrel élt az emberélet veszteségének meghatározásakor – kiszorozta az átlagjövedelmet az ember várható élettartamával. Ezen kívül beleszámolták a pszihikai traumák okozta károkat is. Természetesen könnyebb megbecsülni a vagyonban, épületekben, közlekedési és kereskedelmi infrastruktúrában esett károkat.
A 2004 és 2016 közti időszakban az emberi tőkében történt károkozást 4,7 milliárd euróra becsülték, amelynek több mint fele, 2,5 milliárd a 2013 utáni időszakra tehető. A vagyoni károkat 900 millióra teszik.
A terrortámadások a gazdaság különböző részeire lehetnek hatással. A vagyoni és ez emberéletben történt hatásokon kívül, a támadások következtében növelni kell a közbiztonságra fordított kiadásokat. Viszont ez annyit jelent, hogy más területekről kell átcsoportosítani a forrásokat, általában olyanokról, amelyeknek jóval nagyobb hatása van a gazdasági fejlődésre, mint a biztonsági közkiadásoknak. Viszont ezt a folyamatot még empirikusan nem bizonyították.
A terrortámadások mérsékelten növelik a fogyasztást, bár erre még nem született magyarázat, de valószínű, hogy a tudat alatt összefügg azzal az érzéssel, hogy mi magunk is meghalhatunk. Pszichikailag ez azt válthatja ki, hogy kevesebbet spóroljunk, többet költsünk, éljünk a mának. A bizonytalanság egyben nemzetgazdasági szinten is befolyásolja a döntéseinket a beruházásokról, a megtakarításokról és a fogyasztásról.
Viszont egyes ágazatokra a terror egyenes hatással van. Leggyakrabban emlegetik a turizmust, mivel a látogatók közvetlenül a támadás után inkább elkerülik az érintett célt, főleg, ha az áldozatok maguk is turisták voltak. Ez a hatás nem hosszútávú, három hónap után már nem lehet kimutatni a látogatottság visszaesését.
A nagy támadások befolyásolják a légi szállítást is., amely egyenesen összefügg a turizmussal. A RAND tanulmánya szerint Nyugat-Európában 2015 és 2016 között a terroristatámadások számlájára a forgalom 1,6%-os kiesése írható, amely számszerűsítve csupán 2016-ban 2,25 milliárd euró bevételkiesést jelentett.
A biztosítási ágazatot eredményességét főleg a nagy támadások befolyásolják, a kisebbek kevésbé. Az egyszeri milliárdos kárigények negatívan hatnak a cégek részvényeire.
A terrortámadások nyertese a hadipari ágazat. 2001 óta növekedtek a hadipari kiadások, annak ellenére, hogy Amerikán kívül a folyamatos növekedést egyetlen állam sem erőltette. Hasonló a helyzet a biztonsági szolgáltatások piacán, bár itt nem csak a terrorizmus befolyásolja a folyamatos növekedést.
A RAND kutatóintézet ez egyes részeredmények összegzésénél arra a következtetésre jutott, hogy az EU 28 tagállamának gazdaságában a 2004 és 2016 közötti időszak a terrorizmus hatása a HDP-re mintegy 185 milliárd euróra tehetőek. Ebből 90 milliárd jut a 2013 és 2016 közötti időszakra.
A tanulmány szerint Szlovákia kára az emberi és anyagi tőkében 0,1 millió euróra, a HDP-re gayokrolt negatív hatás pedig 15,2 millióra. A tanulmány nem említi, hogy milyen esetekre gondolt.
