Összeszerelő műhelyek helyett igényesebb termelést
Továbbra is prioritás a kormány számára a vállalkozás feltételeinek javítása, konstatálta Peter Pellegrini miniszterelnök a Munkáltatók Országos Uniójának (RÚZ) pénteki találkozóján. Elmondta, ha Szlovákia lépést akar tartani a fejlődéssel, azzal, hogy sok szakma az automatizáció irányába halad, és összeszerelő műhely helyett komolyabb termelésben gondolkodunk, a képzésbe is be kell fektetni.
Pellegrini elmondta, gazdasági szempontból jelenleg jó időket élünk, hiszen a 2009-es válság óta nem volt még ennyi ember munkaviszonyban Szlovákiában, a munkanélküliség csökken. „A kormány nemrég 21 olyan intézkedést fogadott el, amelyek az autóiparon kívül támogatják a vállalkozásokat is. Elfogadtunk három, az üzleti környezet támogató intézkedéscsomagot is" - mondta a miniszterelnök.
A kormányfő úgy véli, a munkáltatók nem örülnének, ha év közben hoznának őket érintő intézkedéseket. „Ígéretet tettem, hogy úgy változtatjuk meg a jogszabályok kidolgozásának módját, hogy az intézkedések csak a következő év január 1-jén lépjenek életbe, éppen azért, hogy a vállalatoknak legyen idejük felkészülni" – mondta Pellegrini.
A miniszterelnök azt is jelezte, hogy „automatizálnák” a minimálbért. „Fokozatosan haladnának afelé, hogy a minimálbér a mindenkori átlagbár 60 százalékának feleljen meg. Ezzel elkerülhetnénk, hogy ezt a témát politikai célokra és csatákra használhassák fel egyesek” – mondta, és hozzátette, elképzelhetőnek tartja, hogy a minimálbér ne emelkedjen olyan gyorsan, mégis több pénz maradjon az embereket pénztárcájában.
– tette hozzá Pellegrini.
A 2018 és 2023 közötti időszakban több mint 400 ezer munkavállalóra lesz szükségük a munkáltatóknak, a legtöbbre az iparban és a kereskedelemben. Jelentős számú alkalmazottra van szüksége az oktatási és építési szektorban, a legnagyobb munkaerőhiány pedig az informatikai szektorban és a mezőgazdaságban mutatkozik.
– véli a miniszterelnök.
Ján Richter (Smer-SD) munkaügyi miniszter szerint a 60%-os arány összhangban áll a nemzetközi munkaügyi szervezet, az Európai Szociális Bizottság ajánlásával.
A tárcavezető szerint ugyanakkor van egy másik megoldási lehetőség is, az ágazati minimálbér bevezetése, amely figyelembe venné az egyes ágazatokban végzett munkák árai közötti, objektív különbségeket. Richter a regionális minimálbér gondolatát elveti. A jövő évi minimálbér összegét nem árulta el, a folyamatban lévő tárgyalásokra hivatkozva.
A kormányfő arról is beszélt, hogy a cégek működését befolyásoló törvényeknek mindig év elején kellene érvénybe lépniük, hogy a cégek felkészülhessenek a változásokra.
– véli Richter.
Miroslav Kiraľvarga, a Munkáltatók Országos Uniójának elnöke elmondta, több intézkedés bevezetése is problémát okoz nekik, például a bérkiegészítések emelése, az utalványok, a 13. és 14. fizetéssel kapcsolatos változások, a nyugdíjplafon, a minimálbér növekedése, a változó jogszabályok, valamint a munkaerőhiány. „Egyre nehezítik, évről évre bonyolítják a vállalkozók életét az új intézkedések" – mondta Kiraľvarga, hozzátéve, hogy sokáig nem sikerült javítani a vállalkozás feltételeit.
„Éppen ellenkezőleg, rá kell mutatnom a rendszertelen intézkedésekre, amelyek jelentősen rontják a helyzetünket és növelik az adóterheinket” – mondta Kiraľvarga. Az elmúlt időszakban három szociális csomagot is elfogadtak, és a vállalkozók a sajtóból értesülnek az újabb, választások előtti csomagokról.
– mondta Kiraľvarga. Hozzátette, új speciális adókat és illetékeket vezetnek be, vagy az ideiglenesen bevezetett intézkedések hatályát hosszabbítják meg.
