Orosz pénzmosási módszertan: egyre több európai bank érintett a pénzmosási botrányban
Napról napra egyre több európai bank bonyolódik bele az orosz pénzmosási botrányba, legutóbb a Credit Agricole és a Raiffeisen Bank. Nem véletlenül, hiszen több tízmilliárd dollárt mostak át Oroszországból különböző legitim külföldi bankszámlákra. Az egészben nem a pénzmosás ténye az érdekes, hanem a módszer.
Hogyan működött?
1. Először is az orosz pénzmosók titokban alapítanak külföldön két céget. Csak papíron léteznek, és semmit sem tesznek a valós üzleti világban.
2. Az "A" társaság „hitelezővé” válik úgy, hogy látszólag pénzösszeget kölcsönöz "B" társaságnak, amely szerződést írja alá a visszafizetésre. De ezt a valódi pénzmozgás nem követi.
3. Ezt az adósságot az orosz cég (vagy cégek) garantálja, amely az ügyletet elindította, illetve amely az "A" és "B" vállalatot alapította. Döntő fontosságú, hogy az ügyletbe mindig bevonjanak egy moldovai állampolgárt közvetítőként.
4. Röviddel ezután a "B" vállalat csődeljárást kezdeményez maga ellen, azaz a fiktív adósságot nem törlesztette. Ezért az "A" vállalat az orosz anyacégtől "hívja le", követeli a garanciát, azaz az orosz cégtől igényeli a visszafizetés teljesítését.
5. Mivel az adósságügyletet egy moldovai állampolgár közvetítette, ezért az ügyet egy moldovai bíróság elé viszik. A korrupt bírák – akik a rendszer részét képezik – hivatalos bírósági végzést adnak ki, hogy az orosz cégnek tiszteletben kell tartania a biztosítékot, és vissza kell fizetnie az adósságot.
6. A moldovai bíróság bírói végrehajtót jelöl ki – aki szintén rendszer részét képezi –, hogy gondoskodjon a behajtásról. A végrehajtó nyit egy számlát a Moldinconbankban, amelyre az orosz cég letétbe helyezi a pénzt, "rendezve" a fiktív adósságot.
7. Az orosz pénz most már a Moldinconbankban tisztára mosva, egy moldovai bíróság által tanúsítva, használatra kész. Egy részüket luxuscikkek vásárlására költik, nagyobb része viszont egy lett bankhoz, például a Trasta Kommercbankahoz, vagy észt bankokhoz folyik, ahonnan világszerte számos fedőcéghez (offshore-céghez) került.
Ezzel a módszerre 2011 januárja és 2014 októbere között 19 orosz bankból 20 milliárd dollár gyanús eredetű pénzt mostak át. A pénz 5140 vállalatnál landolt, amelyek számláit 96 ország 732 bankjában vezetik.
Nem valószínű, hogy az európai bankok közvetlenül részt vettek a pénzmosásban, de láthatóan csődöt mondtak az ellenőrzési rendszereik, amelyeknek jelezniük kellett volna, hogy a kelet-európai fiókjaikban gyanús pénzmozgások folynak. Mindenesetre várhatják a büntetéseket.
