Mélyponton a kínai ipari termelés növekedése
Tizenhét éves mélypontra süllyedt Kína ipari termelésének növekedési üteme az idei év első két hónapjában, reflektorfénybe állítva a világ második legnagyobb gazdaságának gyengeségét, amely várhatóan további gazdaságélénkítő intézkedésekre készteti a pekingi vezetést.
Ugyanakkor a beruházások és a kiskereskedelmi forgalom a vártnál nagyobb mértékben nőtt, ami azt sugallja, hogy a gazdasági lassulás üteme nem annyira meredek. A kínai statisztikai hivatal szerdán közölt adatai szerint az ipari termelés éves összevetésben 5,3 százalékkal nőtt január-februárban, szemben az elemzők által várt 5,5 százalékkal, illetve a decemberben mért 5,7 százalékkal.
A kiskereskedelmi forgalom éves összevetésben 8,2 százalékkal nőtt. Elemzők 8,1 százalékos bővülésre számítottak a decemberi 8,2 százalék után. A beruházások éves összevetésben 6,1 százalékkal nőttek az év első két hónapjában. Elemzők 6,0 százalékot vártak a tavalyi évben mért 5,9 százalékos növekedés után.
A beruházások 60 százalékát kitevő magánberuházások növekedési üteme a tavaly január-decemberben mért 8,7 százalékról 7,5 százalékra lassult az idei első két hónapban. Az ingatlanpiaci beruházások növekedése viszont ötéves csúcsra gyorsult: az ütem a tavalyi egész éves 9,5 százalékról 11,6 százalékra ugrott az idei első két hónapban.
A statisztikai hivatal gyakran egyesíti a januári és a februári adatokat, hogy megpróbálja kiküszöbölni az egy hétig tartó, mozgó dátumú holdújévi ünnepségeknek a gazdasági adatokat torzító hatását. Elemzők szerint azonban a befektetőknek meg kell várniuk az első negyedéves adatokat, hogy pontos képet kapjanak a gazdasági helyzetről.
A kínai GDP tavaly 6,6 százalékkal, az utóbbi 28 év leggyengébb ütemében növekedett. A kínai vezetők az idei évre azt tűzték ki célként, hogy a gazdasági növekedés üteme a 6,0 és 6,5 százalékos sávba essen.
Li Ko-csiang kínai miniszterelnök a múlt héten azt ígérte, hogy a fiskális politikai "erőteljesebb" lesz idén, a gazdasági növekedés megtámogatásának érdekében a kormány kétezer milliárd jüan (298,3 milliárd dollár) értékben csökkenti a vállalatokra kivetett adókat és illetékeket.
A kínai jegybank tavaly öt alkalommal csökkentette a kereskedelmi bankok kötelező tartalékrátáját, hogy a kis- és magánvállalatoknak nyújtott hitelek növelésére késztesse a pénzintézeteket.
