Kevés a híd, a vasútvonalak pedig a hetvenes évek szintjén vannak
Kedden Pozsonyban járt Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkár, aki Érsek Árpád, közlekedési miniszterrel további két híd építéséről írt alá államközi megállapodásokat. Az ünnepélyes szerződés aláírása után, a konkrét megbeszélések előtt beszélgettünk az államtitkárral.
A csatlakozásunk óta – mivel az EU is ezt finanszírozta magasabb arányban – az épített autópályák a kelet-nyugati irányt preferálták, a visegrádi együttműködésnek viszont érdeke volna az észak-déli összeköttetések megteremtése. Mennyiben látja, hogy változik ebben a kérdésben az Unió hozzáállása?
Ha a trendeket nézzük, az EU a közút-finanszírozásból egyre jobban ki akar vonulni. Az elsődleges szempont a környezetvédelem, és a környezetvédelmi szempontok alapján a vasúti szállításnak prioritása van. Ezen belül is a villamos vontatás, tehát az olyan megoldások, amivel a széndioxid-kibocsátást csökkenteni lehet. Ennek ellenére az európai hálózatfinanszírozási eszköz, amely alapvetően teherforgalmi korridorok fejlesztésére irányul, az megmarad, tehát valószínűleg lesz lehetőség ilyen projektek beterjesztésére. Az észak déli irányú kapcsolatban kiemelném a Via Carpatia útvonalat, amely a balti államokból indul és Lengyelország, Szlovákia, Románia, Bulgária területén tart délre. Ennek a kiépítése fokozott figyelem alatt van, ennek része a Kassát Miskolccal összekötő M30-as autópálya, ami 2021 végére elkészül. Magyarország a Románia felé tartó útvonalon is dolgozik, így a Kassa-Miskolc- Debrecen útvonalon meg lesz az összeköttetés Nagyváradig.
A szlovák-magyar határon egyértelműen kevés a határátkelők száma. Nemrég történt egy baleset Medvénél, amiért fél napra le kellett állítani a forgalmat, és akkor alternatívaként a rajkai, illetve az ipolysági átkelőt lehetett ajánlani. A két pont között pedig majdnem kétszáz kilométer van, és a teherforgalom megléte gazdasági létkérdés. Milyen fejlesztéseket várhatunk ezen a területeken?
Most folyamatban van a két Komárom közti híd építése, ami alapvetően teherforgalmi célokat szolgál majd, és valóban, több a kiskapacitású átkelő. Például az Esztergomot Párkánnyal összekötő Mária-Valéria híd mellett, ami szintén csak 3,5 tonna teherbírású, egy kompot helyeztünk üzembe, ami nagyon jól bevált, és ismereteim szerint Neszmély és Dunaradvány között is most tárgyalunk egy komp létesítéséről. Tehát amíg a hidak nem épülnek meg, addig marad a kompközlekedés. Viszont kiemelném, hogy Magyarország szándéka – és mi ezt a magyar kormányprogramba szeretnénk emelni – a Győr és Dunaszerdahely közötti kapcsolat magyarországi szakaszának megteremtése, nyilván erről Érsek miniszter úrral is szeretnék tárgyalni, hogy legyen híd és szlovákiai kapcsolódás is.
Ez négysávos is lehetne, és esetleg összeköttetést teremthetne Nagyszombat és Győr között, a két autóipari fejlődési központ között?
Igen, akár négysávos is lehetne. Látni kell, hogy mindkét régió, mind Szlovákiában, mind Magyarországon fejlettnek mondható, és ahhoz hogy a fejlődésben tovább tudjanak lépni, működtetni kell a gazdasági kapcsolatokat, és ehhez megfelelő közlekedési infrastruktúra kell.
Beszélgetésünk után még Érsek Árpád miniszterrel a vasúti összeköttetésekről fog tárgyalni. Konkrétan milyen kérdéseket nyitnának meg?
Alapvetően arról tárgyalunk, hogy azokon a vasúti határátmeneteken, amelyek fizikailag léteznek, de most személyszállításra nem használjuk –Sátoraljaújhely, Bánréve, vagy Komárom – milyen feltételekkel, mely régiók között lehetne újraindítani a személyszállítást. De Érsek miniszter úr külön kérésére megvizsgáljuk a Drégelypalánk-Ipolyság közötti vasúti összeköttetés újraépítésének lehetőségét, hiszen mindkét ország a hatvanas években „elbontotta” ezt a kapcsolatot. Ezáltal a Budapest-Zólyom, illetve a Párkány-Drégelypalánk-Balassagyarmat-Losonc vasúti tengely újraéleszthető lenne.
