Kár beszélni a nullás költségvetésről!
Ronald Ižip, a Trend portál főszerkesztő-helyettese kommentárjában a szlovák költségvetés egyik veszélyére hívja fel a figyelmet. Kivált akkor, amikor értékelése szerint, felelőtlenség, hogy az állam pont a legjobb gazdasági teljesítményű években futott deficitbe. A kormány szociálisnak mondott hozzáállása a preferenciák gyengülésével a legjobb recept a deficit további mélyüléséhez. De nem ez az idei év legnagyobb költségvetési tragédiája.
Folynak a különböző találgatások, mekkora is lesz a várható idei deficit. A Pénzügyminisztérium 0,68%-ra becsüli, a Költségvetési Tanács 1,1%-ra. Arról folyik a vita, hogy hol lehetne megspórolni 100 millió eurót, akkor, amikor Szlovákia jövőbeni eladósodottsága példanélküli módon, a GDP 200%-ra növekedett.
Természetesen a pénzügy kimutatja a közszféra adósságának csökkenését 47,8 százalékra, de ez csak az az adósság, amivel az állam a hitelezőinek tartozik. Ezen kívül létezik egy olyan jövőbeni adósság, amelyet a polgárai felé kellene teljesítenie.
Ezeket hívják fedezetlen kötelezettségeknek vagy implicit kötelezettségeknek a költségvetési felelősségről szóló törvény terminológiájában.
A Szlovák Köztársaság esetében ezek elsősorban a nyugdíjrendszer jövőbeli kötelezettségei. Ezek egy év alatt, a GDP 206,4 százalékával, hatalmasat növekedtek. Mi okozta a növekedést? A 64 éves nyugdíjkorhatár felső korlátjának bevezetése. Ezzel a felső határral a nyugdíjpénztár automatikusan hiányt termel, ami 2060-ban a GDP közel öt százalékára emelkedik.
A nem finanszírozott kötelezettségvállalások sok országban madárijesztővé válnak, különösen ott, ahol rossz a demográfiai szerkezet.
Amikor 2016-ban a Citi előterjesztette a „Közelgő nyugdíjválság” jelentését, Szlovákia nem volt olyan rossz helyzetben a becsült kötelezettségeinél. Akkor ezt a GDP körülbelül 160% -ra becsülték. Az OECD államok átlagos implicit adóssága elérte a GDP 190 százalékát.
Eltelt három év, és Szlovákia jövőbeli kötelezettségvállalásaiban lehagyta a legnagyobb adósságú országokat: Lengyelországot, Ausztriát és Franciaországot, amelyek implicit adóssága a GDP 350%-ra volt tehető.
A nyugdíjkorhatár bevezetése után Szlovákia implicit adóssága elérte a GDP 389% -át.
Nem tudjuk a jelenlegi számadatokat, de valószínű, hogy Szlovákia az az ország, ahol a világon a jövőbeni nyugdíjkiadásokra vállalják a legnagyobb kötelezettségeket.
Citi azt ajánlja:
összekapcsolni a nyugdíjkorhatárt a várható élettartammal. Tehát pontosan azt, amit a kormány az idén eltörölt.
Második ajánlás: a társadalombiztosítást csak a biztonsági hálóként kell meghatározni. "Az az elképzelés, hogy a kormánynak garantálnia kell a jövedelmet azoknak a nyugdíjasoknak, akik akár negyedszázadot is eltölthetnek nyugdíjasként, az nem fenntartható" - állítja a jelentés.
Egy biztos, valakinek a játék végén a kezén marad a Fekete Péter. De ki lesz az?
