Jelentős fejlesztések érkeznek Dél-Komárom térségébe, miközben Észak-Komáromban elmaradnak a beruházások
A komáromi Delta hetilap e heti számában egy összehasonlító írás jelent meg arról, hogy a Duna és a határ által kettéválasztott városba miként érkeznek a nagy állami infrastrukturális beruházások.
Komoly közlekedési beruházások valósulnak meg Dél-Komáromban és térségében a magyar kormány döntéseinek köszönhetően. Autópálya épül a város és Székesfehérvár között, de a dél-komáromi személyforgalmi kikötőt is fejleszti az állam. Ezzel szemben Észak-Komáromban hosszú évek kellenek ahhoz, hogy elkerülő út épüljön, gyorsforgalmi út pedig nem is lesz a térségben - írja a Delta hetilap.
A kérdés azért aktuális, mert jövő tavaszra elkészülhet a két Komáromot összekötő új Duna-híd, ami a várakozások szerint jelentősen növeli majd az egész térségen áthaladó közúti teherforgalmat. Ennek fogadására már nagyrészt felkészültek a határ túloldalán, hiszen a Dél-Komáromot elkerülő út már elkészült – a készülő híd déli hídfőjét egy másodrendű főúttal rákötötték az M1-es autópályára vezető 13-as útra,
vagyis a forgalom a híd megnyitása után Dél-Komáromot elkerülve haladhat.
Itt már csak egy nagyjából 5 kilométeres szakasz vezet a régi úton az M1-es autópályáig.
A hetilap szerint ez az útszakasz a tervek szerint továbbra is 2x1 sávos maradna, ugyanakkor megerősítenék, felújítanák. A magyar kormány döntése értelmében ugyanakkor az M1-es autópálya komáromi csomópontjától négysávossá építik át a Komárom és Székesfehérvár közötti 120 kilométeres útszakaszt, vagyis a 13-as és 81-es utakat – azaz egy gyorsforgalmi út épül ki. Az új Duna-híddal megnövekedő teherforgalom várhatóan az M1-esen Budapest felé, illetve a 13-as és a 81-es főúton a déli régiók felé fog irányulni, ezt a helyzetet kezelnék a gyorsforgalmi úttal, mely egyúttal a Győr felől érkező forgalomnak is alternatívát adna Budapest elkerülésére.
Az összeállítás kitér arra is, hogy Magyarországon 900 millió forintból összesen 5 személyforgalmi kikötő újul meg – köztük a dél-komáromi és az esztergomi is. Mindezt részben a minisztérium költségvetéséből, részben kohéziós forrásokból, részben a Mahart-PassNave Személyhajózási Kft. saját forrásából fedezik.
Dél-Komáromban a kikötő átépítése során egy új, az eddiginél nagyobb, 40 méteres úszóművet kötnek be, valamint rendezik a parti területek környezetét is. A beruházás során felújítják az utat és térburkolatot, valamint a hozzá tartozó térvilágítást. Utcabútorok, padok, kerékpártároló, személygépkocsi parkoló, illetve egy vízvételezési hely kiépítésére kerül sor. A meglévő rossz állapotú kiszolgáló épületet felújítják, és a kikötő üzemeltetéséhez szükséges helyiségek, raktár és vizesblokk kapnak benne helyet. A felújítást követően – tervek szerint jövő év szeptemberében –
a dél-komáromi kikötő alkalmas lesz kabinos hajók fogadására és teljes körű kiszolgálására.
A lap mindezeket összehasonlítja az észak-komáromi térséggel, mivel várható, hogy az új Duna-híd elkészülte után rá fog zúdulni Észak-Komáromra a megnövekedő forgalom. Pontosabban, ha addig alátámasztják a Vág-hidat – Érsek Árpád (Híd), Szlovákia közlekedési minisztere szerint ez még az idén megtörténik –,
akkor Észak-Komárom és az Érsekújvárba vezető főút kapja a forgalmi terhelést,
ha viszont esetleg mégis érvényben
maradna a súlykorlátozás a Vág-hídon, akkor Keszegfalvának, Gútának kell szembenéznie még a mostaninál is nagyobb teherforgalommal.
Négysávos tehát csak a várost elkerülő szakasz lenne, ugyanis – bár az érintett városok határozottan követelték – a miniszter bejelentette, nem tervezik gyorsforgalmi út építését Komárom és Nyitra között, vagyis „a tervezett R8-as nem épül meg, hanem csak kétsávos, első osztályú út“. Ezt az illetékesek azzal indokolták, hogy ez olcsóbb, egyszerűbb a tervezése és az engedélyeztetése, illetve Érsek Árpád szerint
