Ezekre a szakemberekre “vadásznak” leginkább a munkaerőpiacon
A hazai munkaerőpiac az elmúlt években jelentős átalakuláson ment keresztül. Míg korábban sokan attól tartottak, hogy a technológiai fejlődés és az automatizáció munkahelyek ezreit szünteti meg, a valóság ma inkább az, hogy számos ágazatban egyszerűen nincs elegendő ember a feladatok ellátására. A vállalatok egyre nagyobb versenyt folytatnak a megfelelő munkavállalókért, miközben a munkaerőpiacon egyre több a hiányszakma.
Ennek több oka is lehet. Az ország népessége öregszik, sok fiatal külföldön vállal munkát, miközben az ipar, az egészségügy és a szolgáltató szektor folyamatosan bővül. Ennek következményeként ma már nemcsak diplomás szakemberekből van hiány, de kétkezi munkásokből és képzett szakemberekből egyaránt.
Az egyik legnagyobb munkaerőhiánnyal küzdő terület továbbra is az egészségügy. Kórházak és rendelőintézetek országszerte hiányt szenvednek orvosokból, ápolókból, nővérekből és laboránsokból. Számos egészségügyi dolgozó úgy érzi, a rájuk nehezedő nagy felelőség ellenére nincsenek megfizetve, így sokan közülük külföldön próbálnak szerencsét. Jobb fizetés, kedvezőbb munkakörülmények. Ez tovább mélyíti a hazai munkaerőhiányt.
Hasonlóan nehéz helyzetben van az építőipar. Kőművesekre, villanyszerelőkre, vízvezeték-szerelőkre, ácsokra, hegesztőkre és gépkezelőkre szinte folyamatos a kereslet. Az építőipari beruházások száma továbbra is magas, ugyanakkor egyre kevesebb fiatal választja a szakmunkásképzést. Ennek eredményeként a tapasztalt, jó szakemberek hónapokra előre tele vannak megrendelésekkel, miközben a vállalkozások folyamatosan új munkaerőt keresnek.
Az autóipar, amely hosszú ideje a szlovákiai gazdaság egyik meghatározó pillére, szintén jelentős létszámhiánnyal küzd. Az autógyárak és beszállítóik rendszeresen keresnek gépkezelőket, karbantartókat, CNC-gépkezelőket, minőségellenőröket, logisztikai dolgozókat és mérnököket. Bár a gyártási folyamatok egyre nagyobb része robotizált, továbbra is szükség van jól képzett szakemberekre, akik képesek kezelni és felügyelni a korszerű technológiákat.
A logisztika és a szállítmányozás szintén kiemelkedően fontos terület. Kamionsofőrökből, autóbuszvezetőkből, raktári dolgozókból és targoncavezetőkből folyamatos hiány tapasztalható. Az online kereskedelem növekedése és a nemzetközi áruszállítás bővülése miatt ezek a munkakörök ma már a gazdaság működésének alapját jelentik. Egyetlen logisztikai láncszem kiesése is komoly fennakadásokat okozhat.
A koronavírus-járványt követően a vendéglátás és a turizmus is újra lendületet kapott, azonban számos étterem, hotel és kávézó munkaerőhiánnyal szembesül. Szakácsokat, pincéreket, cukrászokat, recepciósokat és takarító személyzetet folyamatosan keresnek. Különösen a nyári turistaszezonban és az ünnepi időszakokban válik érezhetővé a dolgozók hiánya, ilyenkor az üres helyeket diákmunkásokkal próbálják pótolni, akiknek viszont időre van szükségük a betanuláshoz.
A kereskedelemben sem egyszerű a helyzet. Eladók, pénztárosok, árufeltöltők és üzletvezetők iránt is állandó a kereslet. Bár sokan átmeneti munkának tekintik ezeket a pozíciókat, a nagy áruházláncok igyekeznek versenyképes bérekkel, bónuszokkal és rugalmas munkaidővel magukhoz csábítani a munkavállalókat.
A pedagógushiány mindig is komoly problémát jelentett. Akadnak olyan tantárgyak, melyek állandó tanárhiánnyal küzdenek. Ilyen például a matematika, a fizika vagy az informatika, de óvodapedagúgusból is kevesebb áll a rendelkezésre. Az utánpótlás hiánya hosszú távon az egész oktatási rendszerre hatással lehet, ezért az állam különböző ösztönző programokkal próbálja vonzóbbá tenni ezt a hivatást.
A mezőgazdaságban szintén egyre nehezebb megfelelő munkaerőt találni. Gépkezelők, állattenyésztési szakemberek, kertészek és szezonális munkások iránt is folyamatos az igény. A modern mezőgazdaság már nem csupán fizikai munkát jelent, egyre nagyobb szerepet kapnak a korszerű gépek, a precíziós gazdálkodás és a digitális technológiák.
A munkaerőpiaci szakértők szerint a következő években várhatóan tovább nő majd a kereslet azok iránt, akik valamilyen piacképes szakmával rendelkeznek, képesek alkalmazkodni a technológiai változásokhoz, és folyamatosan fejlesztik tudásukat. A több nyelven beszélő, digitális készségekkel rendelkező munkavállalók különösen kedvező helyzetben lesznek. Mindez azt mutatja, hogy a munkaerőpiacon már nem elsősorban a diploma számít, hanem a szakértelem és a tapasztalat. Hiába rendelkezik valaki diplomával, könnyen előfordulhat, hogy egy szakközépiskolával rendelkező megbízható szakember több pénzt tehet zsebre, és a munkáját is jobban értékelik.
