2021. február 3., 16:17

Már megint a kárunkra "tévednek"? Fókuszban az oktatási törvény módosítása

Rólunk, nélkülünk? Sokakban felvetődik ez a kérdés, ha a változtatásra, ráncfelvarrásra szánt oktatási törvény módosítása és a magyar iskolák ügye kerül szóba. Figyelmetlenség vagy szándékosság lehet-e az oka annak, hogy az alapiskolai végzettségről szóló rendelet tervezetéből a kilencedikesek tesztelésénél kimaradt, hogy a magyar iskolákban magyar nyelvből – továbbra is – felmérik a diákok tudásszintjét.

Tesztelés9
Fotó: Horváth Szomolai Andrea
Mit kellene tenni, hogy a jogszabály senkinél se verje ki a biztosítékot?

„Hétfőn tíz igazgató kolléga bevonásával tartottunk egy szakmai tanácskozást, az egész módosító javaslatot véleményezni kívánjuk, sok észrevételünk van. Például a törvényben próbálják definiálni a nemzetiségi oktatást, csak rosszul. Most minden oktatási szakember azon dolgozik, hogy január 19-től február 8-ig véleményezze a 245/2008-as oktatási törvény módosítási tervezetét. 322 pontban változna a törvényt, de ezek jó része formális változtatás.”

A Comenius Pedagógiai Intézet és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége úgy döntött, összefoglaljuk az észrevételeinket és javaslatainkat, amit egy levélben küldenénk el a minisztériumba. A törvényhez tartozó egyik rendelet behoz egy újdonságot, aminek lényege, hogy a Tesztelés9-nek köze lenne az alapiskolai végzettség megszerzéséhez. És ebben van egy hiba, hogy magyar alapiskolák esetén „kifelejtették” a tesztelést magyar nyelvből”

– tudjuk meg Fodor Attilától, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatójától. Hogy ez most hanyagság, vagy csupán a véletlen műve-e, kérdéses. Úgy véli, magát a rendeletet is még alaposabb vizsgálatnak kell alávetni, mert vannak benne zavaros részek.

A Comenius vezetője szerint a szlovák oktatási szakembereknek is alaposan górcső alá kell venniük a tervezett törvénymódosítást.

A legnagyobb gondot abban látja, hogy a tervezetet nem vitatták meg a legnagyobb pedagógus szakszervezetekkel, senki sem volt kíváncsi a véleményükre.

Sok nézetletérést el lehetne kerülni, ha a minisztérium jobban kommunikálna a szakmával. Példaként említette, hogy az iskolai felvételik vagy érettségik ügyében a gimnáziumigazgatók szervezetével lehetne együttműködni.

A nemzetiségi oktatás területén pedig azt kellene a minisztériumnak elfogadnia, amiről velünk, a Pedagógusszövetséggel és a magyar szervezetekkel tárgyal. Ha a tárca mindig azokkal egyeztetne először, akik a legjobban belelátnak az oktatás adott területébe, akkor nem kerülne sor arra, mint most is, hogy egyes rendelkezések kiverik a biztosítékot”

– mondja a pedagógiai szakember.

Maga a törvénytervezet szerinte előremutató elemeket is tartalmaz. Példaként említette az iskolai klaszter fogalmát, amelynek lényege, hogy az iskolák olyan módon egyesülhetnek egy erősebb egységbe, hogy nem kell feladniuk önállóságukat. Mindegyiknek megmaradna a jogalanyisága, a fenntartója.

Albert Sándorral mi már jó pár éve hangoztatjuk, ne várjunk arra, hogy a minisztérium optimalizálja magyar iskoláink hálózatát. A minisztérium ugyanis csak általános szabályokat tud hozni, nem nézi és nem látja, mi történik egyik-másik kisiskolánkban. Nekünk, magunknak kellene megtenni a számunkra legjobb lépéseket.”

Amit mindenképpen örömmel fogadunk, hogy a törvénytervezet nagyobb nyitottságot, nagyobb szabadságot biztosít az iskoláknak. A középiskolai felvételik rendszere is elnyerte az érintett kollégák tetszését. Az alapfogalmakat taglaló részben azonban rosszul definiálták, mi is az a nemzetiségi oktatás. A definíció nem jó se a ruszinoknak, de nekünk sem, abban az esetben, ha közös igazgatású szlovák-magyar iskoláról van szó” – teszi hozzá Fodor Attila.

Hol marad a szakma véleménye?

Prékop Mária, a Most-Híd oktatási szakpolitikusa, aki levélben fordult az oktatásügyi miniszterhez, a rendelet és az iskolák optimalizációja ügyében, portálunkat elmondta, az iskolaügyet érintő törvények és rendeletek előkészítése, illetve módosítása során az oktatási minisztérium nem igazán kéri ki a szakma véleményét. Szakmai vitákra, beszélgetésekre, nézetek ütköztetésére előzetesen nem kerül sor.

Most pedig a legalapvetőbb törvényt változtatják anélkül, hogy kikérték volna a szakma véleményét. Pedig erre az államtitkár asszony ígéretet tett. Az ominózus rendeletről szólva, ahonnét kimaradt a magyar nyelv, nehezen tartja elképzelhetőnek, hogy ez csak az odafigyelés hiányának eredménye.

Tesztelés9
Fotó:  Horváth Szomolai Andrea

„Tudom, hogy zajlik egy-egy törvénymódosítási tervezet kidolgozása a minisztériumban. Rengeteg kézen, szekción átmegy az intézményen belül. Amikor magam is még a minisztériumban dolgoztam, már akkor furcsállottam, hogy hihetetlenül lassan mennek a dolgok… Nem kaptunk választ arra a kérdésünkre sem, mi lesz, ha elveszik a nemzetiségi iskoláktól a kiegészítő támogatást? Vagy mi értelme van júniusban a kilencedikesek iskolai tesztelésének, ahogy azt most tervezik?” – mondja.

Megemlíti azt is, hogy amikor távozott a minisztériumból, már nagyon sok dolgot előkészítettek, például a specifikus tantárgyak tananyagát.

Ilyen specifikus tantárgy a magyar iskolákban a zene, ahol nem a szlovák népdalok magyar fordításait éneklik a gyermekek, hanem magyar népdalokat. Ugyanilyen a honismeret, vagy felső tagozatban például a történelem.

A digitális oktatásra is gondoltak akkor, amikor a covid még sehol sem volt, tananyagokat készítettek elő. Ezekben a már csak utolsó simításokat kívánó dolgokban nem lát semmi előrelépést. Pedig most, de jó lenne, ha nyúlhatnának valamihez a pedagógusok.

Prékop Mária szerint az is nonszensz, hogy még nem tudjuk, hogy fognak érettségizni a végzős középiskolások.

Minek ez a kapkodás?

Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke úgy látja, a törvénymódosítási tervezetnek sok hibája van, ezek kiszűrése most folyik. Talán érdemes lett volna későbbre halasztani és jobban előkészíteni.

Amikor hét elején elkezdtük átnézni a törvényt, valahogy az jutott az eszembe, hogy rossz az időzítés. Mi, pedagógusok sem tudunk most úgy odafigyelni, hiszen az iskolák újranyitásával, a coviddal vagyunk elfoglalva. Attól tartok, kapkodva nem születik jó tervezet. Ennek ellenére szövetségünk, a Comenius Pedagógiai Intézettel együtt mindent megtesz, hogy egy komoly véleményt borítékoljon. Hogy aztán abból, mi kerül bele a tervezetbe, az már egy másik kérdés”

– összegzi.

Hozzáteszi, hogy több szem többet lát alapon még a civil szervezetek fontosabb dokumentumait is jó páran átolvassák, mielőtt végleges formát öltenek. Még ennél is körültekintően kellene eljárni egy-egy új törvény vagy éppen rendelet megfogalmazásánál, ahol egy-két szó kimaradása vagy betoldása más-más értelmezést tesz lehetővé és problémák forrásává válhat.

Az ominózus rendelet ügyében felkerestük az oktatási minisztériumot. Filip Mónika államtitkárral azonban egyelőre nem tudtunk beszélni. Amennyiben sikerül, cikkünket bővítjük.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.