lapajánló
Sodródó magyar szavazók, a 30 ezüst ára és a lélek csillanása
Magyar7 - 17. száma
2024. február 11., 16:40

Konfliktuskezelés az iskola színpadán: döntőbírói szerepben a pedagógus

Az iskolai konfliktuskezelés témáját járta körbe a felvidéki pedagógusokkal Fehérpataky Balázs konfliktuskezelési szakember. A Mathias Corvinus Collegium dunaszerdahelyi központjában megrendezett, elsősorban pedagógusoknak szóló interaktív beszélgetés hétköznapi munkahelyi konfliktusokról, illetve kezelési módszerekről szólt. Az iskolai konfliktusok és bántalmazások témája aktuálisabb, mint valaha.

Fehérpataky Balázs az MCC-ben
Galéria
+2 kép a galériában
Fehérpataky Balázs a felvidéki pedagógusokkal beszélgetett az iskolai konfliktuskezelésről
Fotó: Rózsár Vince

A gyermek – szülő – iskola háromszög működtetése és megélése alapköve a társadalomnak, hiszen minden tanuló köteles részt venni a közoktatásban, a szlovákiai jogrend szerint a kötelező iskolalátogatottság tíz év. Ez idő alatt a tanulók, a szülők és a pedagógusok is találkoznak különnemű kihívásokkal, konfliktusokkal, problémákkal, rosszabb esetben szembesülnek az iskolai bántalmazással, illetve annak kiterjedtebb formájával az internetes bántalmazással. Ezt divatos nyelven cyberbullingnak nevezi a szakma.

A konfliktuskezelés és bántalmazások megállításának, kezelésének témája igencsak aktuális napjainkban, napi szinten vagyunk tanúi gyermekkorban bántalmazott vagy rosszul szocializált fiatal felnőttek szenvedésének, deviáns viselkedésének, jó esetben gyógyulási folyamatának.

A bántalmazás roppant nehezen észrevehető, hiszen a bántalmazó mindent megtesz azért, hogy áldozata ne merjen a nagyközönség előtt segítséget kérni. Iskolai szinten jelenleg hasonlóan nehéz valamit is kezdeni a bántalmazás témájával, ugyanúgy mint a család terén, a megoldáshoz és a segítséghez hiányoznak a megfelelő intézkedési eljárások.

A szülőtársadalom azonban leginkább a pedagógusoktól várja el, hogy az oktatási-nevelési folyamatot kiegészítve érdemben legyen jelen a diákok közötti – vagy újabban már a szülők közötti konfliktusokban és a döntőbíró szerepét vállalva foglalkozzon a konfliktuskezeléssel. Ilyenkor felejtődik el azonban, hogy

a pedagógus nem képzett mediátor, csak az emberségére, ügyességére, jóakaratára lehet hagyatkozni.

Köszönet a közoktatásnak

Az iskolai konfliktuskezelés témáját járta körbe egy az MCC által szervezett pedagóguskonferencián Fehérpataky Balázs szakember a mátyusföldi és a csallóközi pedagógusokkal. Az MCC dunaszerdahelyi székházában a kollégium igazgatója, Pomichal Krisztián köszöntötte a jelenlevőket, az előadóval együtt kifejtette,

a pedagógusok munkája nélkülözhetetlen az olyan intézmények számára is, mint az MCC, hiszen a tudás és a helyes viselkedés alapjait a tehetséges tanulók is a közoktatásban szerzik meg, a tehetségfejlesztő központok erre a tudásra és nevelésre építenek a tehetséggondozás közben.

A pedagógus szakmája azonban jóval összetettebb és nehezebb, hiszen nehezített körülmények között dolgozik minden közoktatásbeli szereplő. Az MCC FIT Program a közoktatásra épít, anélkül ez a program nem lenne sikeres.

Fehérpataky Balázs az MCC-ben
Az MCC dunaszerdahelyi központjában megrendezett pedagóguskonferenciát Pomichal Krisztián igazgató nyitotta meg
Fotó:  Rózsár Vince
A csapdába esett pedagógus - ember
Az iskolai konfliktuskezelés örökzöld téma. Tanárként benne vagyunk minden áldott nap, és biztos, hogy jónéhányszor meg is égettük már magunkat. A csapda abban van, hogy mi, pedagógusok egyszerre vagyunk magánemberek és egy szakma képviselői is, az iskolai konfliktusok nagy többsége pedig nem személyes jellegű a tanár részére, hanem szakmai. A szakmai és magánszerep pedig összekeveredik. A társadalom ugyanis elvárja a tanártól, hogy minden szinten jelen legyen: legyen oktató, nevelő, gyógyító, fotós, marketingszakember, menedzser, díszlettervező, színész, takarító, mediátor…akár maga a Megváltó”

– vázolta fel a tanárok helyzetét az előadó.

A pedagógusokkal együtt rávilágított arra, hogy a leggyakoribb iskolai konfliktusok egy tanár és a diák között az osztályzásból, késésekből, igazolásokból, rendtartásból kifolyólag tűnnek fel, azonban nem is ezek okoznak nehézséget a pedagógiában, hanem a diák-diák és újabban már a szülők közötti háborúskodás is.

Napjainkban nagy divatja van a szociális hálón keresztül osztálycsoportokat létrehozni, vagy a tanár is bevenni a szülők közötti kommunikációba. Ezeken a platformokon aztán nemegyszer alakulnak ki vitás helyzetek a szülők között.

A szülők újabban teljes jogot formálnak arra, hogy a teljes információk és történések tisztánlátása nélkül azonban intézkedni kezdjenek az iskolai színtéren, „jól kiosztva” tanárt, másik gyereket, másik szülőt is.

Fehérpataky Balázs hangsúlyozta,

egy tanárnak nem felelőssége a szülők közötti konfliktusok kezelése, egyszerűen nem feladata és nem kötelessége jelen lenni az internetes szülői osztálycsoportokban és nulla-huszonnégyben kommunikálnia, közvetítenie a szülők között. Ha a szülők közötti online konfliktusok érezhető hatással vannak az iskolai és osztálytermi életre, az intézménynek, az intézményvezetőnek kell kezelnie a helyzetet.

Fehérpataky Balázs az MCC-ben
Fehérpataky Balázs a felvidéki pedagógusokkal beszélgetett az iskolai konfliktuskezelésről
Fotó:  Rózsár Vince
Lehetetlen elvárások
Egy lelkiismeretes pedagógus még saját magától is megköveteli a lehetetlent, ezt a nézőpontot ültette belénk már a rendszerváltási időszak is. Mi is elvárjuk magunktól, hogy szipi-szuper órákat tartsunk, és öt év múlva az elballagott diákjaink nagy szeretettel boruljanak a nyakunkba, ha meglátnak, mert mindent jól csináltunk. De előbb-utóbb az élet valamelyik területén nem fogjuk magunkat sikeresnek érezni, és elérkezik a teljes kiégés. Nekünk, pedagógusoknak meg kell tanulni, hogy mi a másik szereplő feladata, és ki is delegálni azt, valamint meg kell tudni állni a sikerek felett, és elismerni a saját sikerünket, mert a szülők részéről egyértelmű, hogy mindenkor és mindenért a pedagógus a felelős”

– folytatja a beszélgetést az előadó. Azt javasolja a pedagógusoknak szerveződjenek önsegítő körökbe, ne csak az ötperces szünetekben vágjanak oda egymáshoz pár információt, hanem adjanak egymásnak segítő kezet és vállat, az intézményvezetők pedig biztosítsanak ehhez megfelelő időt és teret a tanáraiknak.

Egy pedagógus számára az is nagy kihívás, hogy egy-egy konfliktuskezelés során állandóan bírói pozícióba kerül. A szakember szerint a konfliktuskezelés során érdemes külön-külön meghallgatni a feleket, mielőtt a konfliktus oldásába kezdenénk.

A gyereknek azt kell megtanulnia, hogy a „bíróság” mindig pártatlan kell, hogy legyen. Óvatosan kell bánni az olyan konfliktuskezelési módszerekkel is, amelyek így hangzanak: De mindenkit szeretnünk kell az iskolában. Oldjátok meg egymás között. Tessék kibékülni! Védd meg magad! Tegyetek igazságot egymás között!

Nem kell mindenkit szeretni

„A szeretet egy komplex dolog, és egy gyerek sem tud mindenkit szeretni. Nem is kell mindenkit szeretni. Az osztályterem adja meg a kis közösség határait - el lehet vonulni az osztály egyik és másik felébe, kapcsolati értelemben is. Nem azt kell megtanítani a gyerekeknek, hogy feltétlenül szeressék a másikat, hanem az, hogy hagyják létezni, tartsák tiszteletben egymást. Nem tehet kárt a közösség másik tagjában, nem pletykálhat róla, nem beszélheti ki a háta mögött, csak hagyja tenni a dolgát – ez nem egy betarthatatlan szabály” – magyarázza a szakember, hozzátéve, hogy

az iskolai szabályrendszerek sokszor sem a felnőttek, sem a gyerekek számára nem letisztázottak, azok a legjobb szabályok, amelyeket a csoport maga hoz létre – ezeket aztán a csoportvezető könnyen be is tartathatja.

A konfliktuskezelés során azt is fontos betartani, hogy engedjük ki a feleket a tettes és a sértett szerepeiből, nem szabad stigmatizálni a gyerekeket. Ne szólítsuk fel őket, hogy béküljenek ki azonnal, hiszen a kibékülés egy nagyon hosszú folyamat, és gyakran külső támogatást igényel. Először meg kell nyugodni, megbocsájtani, és ehhez hosszú időre van szükség. Élhetünk azonban a javaslattevés lehetőségével: mit szeretnél elérni a másikkal, hogyan teheti jóvá a „bűnét”. Ebben az esetben a „ne legyen olyan hülye” nem egy realizálható dolog, de például a „ne lépjen rá a táskámra”, „ne egyen bele a tízóraimba” már járható út. Mediátorként sokszor hallottam olyat is, hogy a sértett azt kérte, a károkozó tanuljon vele, segítsen a lecke megértésében. Itt már látni, hogy simul a konfliktus” –

hozott fel példákat az előadó. Felhívta a figyelmet arra, hogy ezen a szinten már észre lehet venni a bántalmazás és a konfliktus közti különbséget, mert a bántalmazott gyerek sosem kérne segítséget a bántalmazótól. A bántalmazás legfájdalmasabb része, hogy pusztítani igyekszik az áldozata személyiségét.

Az MCC dunaszerdahelyi központjában a közeljövőben is terveznek Szülők Akadémiáját tartani, illetve előadóik jelen lesznek a komáromi pedagógiai napokon is. A résztvevő pedagógusok számára alkalom nyílott arra, hogy egyedi eseteket is megbeszélhessenek Fehárpataky Balázzsal.

Fehérpataky Balázs pályáját gimnáziumi tanárként kezdte. Történelem és angol tanárként, később pedig gimnázium igazgatóként meghatározó tapasztalatokkal szerzett a közoktatás működéséről és fejlesztési lehetőségeiről. 2011-től az Oktatáskutató és Fejlesztő intézet munkatársaként iskolai konfliktuskezeléssel foglalkozott, több projekt szakmai vezetőként és a gyakorlatban mediátorként számos vitarendezést levezetve. Később az iskolai bántalmazás, a bullying jelenség vizsgálata felé fordult, nevéhez fűződik a nemzetközi KIVA anti-bullying program hazai adaptációjának elkészítése és bevezetése Magyarországon. 2020-től a "Tehetségek Magyarországa" uniós projekt szakmai vezetője, jelenleg pedig a Mathias Corvinus Collegium egész Kárpát-Medencére kiterjedő Fiatal Tehetség Programjának igazgatója. Emellett a Pázmány Péter Tudományegyetemen közoktatási vezetőknek tart személyiségfejlesztő és konfliktuskezelési készségeket fejlesztő tréningeket.

 

Fehérpataky Balázs az MCC-ben
Galéria
+2 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.