cl_magyar7_029_het_2024
Pártatlan közvetítés, véres kampány és a Vatikánig sem hallatszó ima
Magyar7 - 29. száma
2022. június 3., 08:27

Két év kihagyás után végre hagyományos érettségi

Izzadó tenyérrel, reszkető szívvel ültem a vizsgabizottság előtt. Most mutasd meg nekik! Ezt mondogattam magamban. Tudtam, hogy menni fog, csak a matekkal lehet gond. Amikor az asztal másik végén egyre több mosolyt fedeztem fel a tanárok arcán, éreztem, nyert ügyem van. Danke Fräulein, így köszönte meg német feleletemet az elnök.

érettségi
Fotó: TASR

A legtöbben szép emlékként őrizzük az érettségi vizsgát, az első komoly próbatételt a felnőtté válás küszöbén. Úgy is mondhatnánk, ezzel kikerül a képzeletbeli pont a négy- vagy ötéves középiskolai tanulmányok végére. Az utóbbi években, szakmai berkekben sokan megkérdőjelezik, szükség van-e még egyáltalán erre a zöld asztal melletti „számadásra”. Lehet, hogy elavulttá, idejét múlttá vált a nagy lezáró vizsga?

A koronavírus-járvány csak felerősítette az érettségit eltörlni kívánók hangját. Borítékolható, hogy ezen a téren is lesz reform, de egyelőre még nem tudni, milyen.

Ami viszont biztosan állítható, hogy az elmúlt két év, a nagy részben online oktatás igencsak rányomta bélyegét a középiskolai tanításra. Kétszer el is törölték az érettségit, a diákok átlagolt jegyeket kaptak. Nem véletlen, hogy a mostani végzősök tele voltak aggodalommal, hiszen tudták, hogy közel sem haladtak úgy a tananyaggal, ahogy a jelenléti oktatás során. Tanulmányaiknak csaknem a fele „ráment a vírusra”…

Az oktatási minisztérium igyekezett mindenkit megnyugtatni, könnyítenek a teszteken és a szóbeliken. Nos, mint utólag kiderült, az írásbeli tesztek nehézségi foka mit sem változott, ezért sokan éreztek csalódottságot. Szerencsére a szóbeli érettségin már nagyon is figyelembe vették a két év „kihagyást” és a diákok tudásához igazították a tételeket.
Azt keresték, amit a diák tud

A tételszámok ugyan maradtak a Felvidék legnagyobb magyar gimnáziumában, a komáromi Selye János Gimnáziumban is, de a mélységük csökkent. Egyszerűen fogalmazva, ha Arany Jánostól eddig tíz verset kellett tudni, ezúttal elég volt öt is.

Nagyon jól sikerültek az érettségi vizsgák. Száztizenhét diákunk közül mindössze egynek kell szeptemberben ismételnie, matematikából.

Tanáraink arra voltak kíváncsiak, hogy a két kemény, diákot és oktatót is próbára tevő év után mit tudnak a végzősök, nem pedig arra, hogy mit nem. Tantárgybizottságból nálunk idén tizenhat volt, mivel Nyitra megye ajánlására 80-nál több diák esetében két ilyen bizottságra van szükség, így tehát magyarra, szlovákra és angolra kettőt alakítottunk ki. Végzőseink, a testnevelés kivételével, valamennyi tantárgyból érettségiztek. Matematikából 40-en, informatikából 26-an, biológiából 36-an, kémiából pedig 21-en tettek vizsgát. Ez utóbbi két tárgyból orvosnak készülő diákjaink vizsgáztak elsősorban – tájékoztatta lapunkat Andruskó Imre, a patinás intézmény igazgatója.

A szabályok értelmében egy diák legalább két nap érettségizik, mivel egy napon legfeljebb három tantárgyból vizsgázhat, s négy a kötelező. De többen tettek vizsgát 5., esetleg 6. tantárgyból is. Ez utóbbi csoportba tartozók egészen a legutolsó pillanatig, még az érettségi tétel kihúzása előtt is, dönthetnek úgy, hogy mégsem vágnak bele.

– A két év online oktatás miatt diákjainkban kezdetben volt egy kis félelem, de a többség várta az érettségit, mert úgy érzik, ez egy rituálé, valaminek a lezárása. Önbizalmukra jó hatással volt azt is, hogy végre rendes ballagást tarthattunk mindennel, ami hozzá tartozik. Néhány diákkal el is beszélgettem a vizsga után, döntő többségük igazságosnak érezte a vizsgabizottság értékelését, de a 468 feleletből biztosan akad egy-két olyan is, ahol a diák esetleg úgy értékelte, jobb osztályzatot érdemelt volna. Akadt olyan diák is, aki belátta, jobban is ráhajthatott volna a tanulásra, nem úgy teljesített, ahogy illett volna – tette hozzá.

A komáromi gimnáziumban néhány éve bevezettek egy szokást annak „szellemében”, hogy nemcsak a tudás fontos, hanem sokszor bizony a szerencse is. Az érettségi végén kisorsolnak egy diákot, aki 200 eurót kap. Ezt nevezik szerencsepénznek.

Andruskó Imre szerint az érettségi vizsgákra szükség van, hiszen ez az első komolyabb próbatétel, mérföldkő a fiatalok életében. Az egyetemen és az életben még továbbiak várnak rájuk, ezért nem baj, ha a „premier” éppen a középiskolai tanulmányok végére esik. A jövő évtől pedig már akár 2-3 év tanulás után is lehet érettségizni, ha ezt a diák jelzi az iskolájának.

Egyetem vagy munka?

Katona Olivér gépipari szakközépiskolában tett sikeres érettségi vizsgát. Érdeklik a traktorok, a mezőgazdasági gépek és egy ideje már a családi gazdaságban is komolyan számíthatnak a munkájára. Kiskorától fogva saját kertje és állatai is vannak.

– Kicsit izgultam a vizsgák előtt, de miután kihúztam a tételeket, át is ment rajtam a drukk, és a feladatra összpontosítottam. Angolból jót húztam, szlovákból a legrosszabbat, magyarból pedig tűrhetőt. A gépészettől tartottam a legkevésbé. Ez az a terület, ahol a leginkább magabiztosnak érzem magam.

A tanárok igyekeztek segíteni, ha látták, hogy valakinek szüksége van rá. Azt kérdezték, amit tudunk, amit átvettünk az iskolában

– avatott be az elmúlt napok történéseibe.

És merre tovább?  Erre a kérdésre elmondta, beadta felvételi kérelmét a nyitrai mezőgazdasági egyetemre, növénytermesztő szakra, s szeptemberig eldönti, hogy belevág-e vagy sem. Bár fontosnak érzi, hogy továbbtanuljon, nagyon szeret dolgozni is, már komoly munkaajánlatot is kapott. Nem véletlenül. Középiskolai tanulmányai idején önszántából elvégzett egy kombájnvezetői tanfolyamot, de van képesítése silózó, kotrógép és emelőkocsi vezetésére is.

Még nincs húszéves, de máris kész szakembernek tekinthető, ráadásul elegendő gyakorlatot szerzett kis gazdaságukban. Legnagyobb részben már ő gondozza szántóföldjeiket – szánt, vet, arat, permetez, amit éppen kell... Az ilyen jól képzett és szorgalmas fiatalember után tíz körömmel kapnak a munkáltatók.

– Most, hogy túl vagyok az érettségin, elkezdek dolgozni egy magángazdánál, egyelőre csak idénymunkaként, aztán őszig még eldöntöm, hogyan tovább. Várom az újabb kihívásokat. Kiskoromtól vonzott a mezőgazdasági munka és érdekeltek az állatok meg a mezőgazdasági gépek. Azért is választottam a gépészetet, hogy jobban megismerjem ezeknek a szerkezetét és működését.

Élvezet hallgatni, hogy ilyen fiatal létére hozzáértően beszél a várható gyengébb gabonatermésről, amit az aszály okozott. A dolgos napokon felüdülést jelent számára, ha kutyáival lehet, vagy biciklire pattanhat. Nem szeret ölbe tett kézzel üldögélni. Bárcsak minél több ilyen fiatal lenne a Csallóközben! Akkor talán újra tündérkertté válhatna…

Megjelent a Magyar7 2022/22. számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.