2022. június 1., 13:11

Marad a vita és a drága benzin, közben pedig az állam ismét bekebelezné a nevesítetlen földeket – megjelent a Magyar7 22. száma.

 Világok és világnézetek választják el őket egymástól. George bácsi százéves háborúban gondolkodik, Henry bácsi százéves békét szeretne – írja lapunk főmunkatársa Kövesdi Károly A bölcs és az agyalágyult című vezércikkében.

Magyar7, 22. szám

„Míg a tőzsdespekuláns George Soros a világ jótevőjének álarca mögé bújva a vagyonát gyarapítja, addig Henry Kissinger álarc nélkül, őszintén osztja meg a politikai tapasztalatait a világgal. Nem kétséges, hogy melyikük gondolkodik felelősséggel a világ sorsa fölött, és melyikük tanácsát lenne ildomos elfogadni. Feltéve, hogy nem akarjuk eltörölni az emberi (de legalábbis az európai) civilizációt.”

Magyar7, 22. szám

Marad a vita és a drága benzin. Nem lehet szemlesütve elmenni amellett, ha egy kormányfő önnön gúzsba kötöttségéről nagy nyilvánosság előtt vall. Eduard Heger nemrégiben egy televíziós vitaműsorban arról beszélt, a négy koalíciós párt elnöke mondja meg neki, mit kellene tenni. Ha egy miniszterelnök nem pártelnök, az atipikus ugyan, de nem példátlan. Eduard Heger, volt pénzügyminiszter valószínűleg tudta, mit vállal, miután a Szputnyik elvitte Matovič miniszterelnökségét. A heti politikai összefoglalót Kocur László írta.

Magyar7, 22. szám

Jövőt meghatározó kisebbségi kérdések bizony vannak, mégpedig az EU- és NATO-csatlakozás kapcsán. Törökország blokkolja a finnek és a svédek csatlakozását a katonai szövetséghez, Bulgária pedig nem engedi be az unióba Észak-Macedóniát, írta külpolitikai jegyzetében Hajtman Gábor.

Magyar7, 22. szám

Miért és kinek van szüksége élelmiszer-kiviteli korlátozásokra? Mert rohamosan emelkednek az energia- és élemiszerárak, amihez nagyban hozzájárul a keleti szomszédunknál dúló háború és az Oroszországgal szembeni szankciók. Segíthet-e enyhíteni a bajokat a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek kivitelének korlátozása? Miért tiltakozik ellene a mezőgazdaság és élelmiszeripar képviselőinek többsége? Ezeket a kérdéseket tettük fel három, politikai kérdesek iránt is érdeklődő gazdasági szakembernek. A kérdést Szentandrási Tibor járta körbe Piac rovatunkban.

Magyar7, 22. szám

Időben szólunk: Az állam ismét bekebelezné a földeket! Májusban jelent meg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kezdeményezése, hogy egy új törvénnyel rendezné az úgynevezett nevesítetlen földek kérdését. Egy hasonló javaslat 2005-ben már fennakadt az Alkotmánybíróság hálóján. A taláros testület szerint alapjogokat sértett a javaslat, s bár a mostani kezdeményezés azt ígéri, hogy ezt a hiányosságot már kiküszöbölték, a nyilvánosságra hozott előzetes információk nem oszlatják el a kétségeket. A szerző Somogyi Szilárd.

Magyar7, 22. szám

Két év kihagyás után végre hagyományos érettségi. A legtöbben szép emlékként őrizzük az érettségi vizsgát, az első komoly próbatételt a felnőtté válás küszöbén. Úgy is mondhatnánk, ezzel kikerül a képzeletbeli pont a négy- vagy ötéves középiskolai tanulmányok végére. Az utóbbi években, szakmai berkekben sokan megkérdőjelezik, szükség van-e még egyáltalán erre a zöld asztal melletti „számadásra”. Lehet, hogy elavulttá, idejét múlttá vált a nagy lezáró vizsga? A koronavírus-járvány csak felerősítette az érettségit eltörölni kívánók hangját. Borítékolható, hogy ezen a téren is lesz reform, de egyelőre még nem tudni, milyen. B. Vida Júlia azt tapasztalta, hogy a vizsgáztató tanárok azt keresték, amit a diák tud.

Magyar7, 22. szám

Végre van egy Csemadok-törvényünk, amely garantálja kulturális szervezetünk rendszeres állami támogatását. Ez ugye, nagyon jó dolog! Köszönhető a legerősebb kormánypártnak és az egyetlen magyar anyanyelvű parlamenti képviselőjének, aki ezt kialkudta és megharcolt érte. Amit nem sikerült elérnie Gyimesi Györgynek az állampolgársági törvénynél, most sikerült a Csemadok támogatásával. Az előzőnél nem volt meg a pártjában - és főleg a kormánykoalícióban - a többségi akarat. Az állampolgársági törvény módosítása ugyanis politikai indulatokat gerjeszthetett volna nemcsak a parlamentben, hanem a nemzetben is, amitől tarthatott az amúgy is erős lejtmenetben lévő kormánykoalíció.

Kárpótlásul kaphattuk meg tehát a Csemadok-törvényt, írja Száraz Dénes Adok-kapok című jegyzetében.

Az első világháború végét követően, de még a trianoni békediktátum megkötése előtt zajlott le az 1918/19-es impériumváltás folyamata. Ezt a rendkívül változó és viharos történelmi időszakot mutatja be Simon Attila történész Az átmenet bizonytalansága című kötete. A könyvről, amelynek címe Az átmenet bizonytalansága Virsinszky Tamás írt recenziót.

Fülöp Antal Az időtálló lengyel–magyar kapcsolatok című jegyzetében írja, hogy

Magyarország újonnan megválasztott elnöke, Novák Katalin első útja Varsóba, Andrzej Duda köztársasági elnökhöz vezetett.

Az orosz–ukrán háború mintha felszínre hozta volna a két nemzet politikai vezetőinek merőben eltérő viszonyát ehhez a furcsa proxyháborúhoz.

A különbség a történelmi előzményekből fakad. Lengyelországot történelmileg traumatizálta az ország létét többször is fenyegető orosz veszély,

A Pozsonyban született Lóczy Lajos (1849–1920) nemzetközi hírű geológus és földrajztudós, ahogy manapság mondjuk, elvarázsolt figura volt, tudása azonban lenyűgöző. Lacza Tihamér a humoros oldalát is megmutatja a Leporolt históriákban.

Meghaladható-e a trianoni megosztottság? A magyar Országgyűlés 2010-ben a trianoni békediktátum ratifikálásának évfordulóját, június 4-ét, a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította.

Adódik a kérdés, meghaladható-e a trianoni megosztottság, miközben a következmények máig meghatározzák a külhoni magyarok mindennapjait.

Százkét éve a versailles-i palotából nézve Jókai, Kosztolányi vagy Arany János szülővárosa nem volt egyéb, mint a magasabb stratégiai érdekek nyomán meghúzott vonaltól egy-egy milliméterre fekvő ismeretlen nevű helység. A magyar nyelvközösségnek viszont még 2022-ben is közös kincse Komárom, Szabadka vagy Nagyszalonta szülöttje. Trianon fáj! Még ma is fáj! A ma élő nemzedékek feladata meghaladni végre a fájdalmat, felcserélni valami mással, írja Múltunk rovatunkban Kolek Zsolt.

Magyar7, 22. szám

Sokat utazom, s utam gyakran vezet a Sajó mentén. Mikor megpillantom a vörös színű vizet – ami egyébként élőben még természetellenesebben és ijesztőbben hat, mint a fényképeken –, minden egyes alkalommal elönt a tehetetlenség érzése, a düh és a keserű harag. Azért, hogy az illetékesek mennyire figyelmen kívül hagyják ezt a környezeti katasztrófát. Immár több mint három hónapja tart ez az állapot.

Ez még akkor is rendkívül hosszú idő, ha csupán aprócska változásról lenne szó, mindössze arról, hogy furcsa színű a víz. De sajnos nem így van.

Az elmúlt közel száz napban 386 tonna vas, 156 tonna cink, 46 tonna mangán és 460 kiló arzén kerül a vízbe. Már ott tartunk, hogy a szennyezett szakaszon teljesen kipusztult a folyó élővilága, írja Meddig még feltáró cikkében Fábián Gergely.

Megbecsülte és szerette a felvidéki magyar közösséget Štefan Pelikán szlovák szobrászművész,

akinek tiszteletére – másfél évvel halála után – emléktáblát adtak át, valamint egy emlékszobát alakítottak ki a hanvai Nefelejcs Kávézó és Cukrászda tetőterében. Virsinszky Tamás beszámolójának címe: Újabb hagyatékkal gazdagodott Hanva.

Mindig a híveket szolgálta. A besztercebányai Szent Erzsébet-templom felújítását követően, a magyar kormány támogatásának köszönhetően, megújult annak legrégibb része, a 14. században épült Szent Anna-kápolna. Átadásán jelen volt Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár. Az eseményről Agócs Szvorák Emese számolt be.

Szövetségben – Szülők a magyar iskolákért. Egy iskola belső működését, ritmusát talán azok látják át a legjobban, akik szülők és tanárok is egy személyben.

Ha baj van egy iskolában, mindig a szülő-tanár-diák háromszög kerül a fókuszba, e hármas hatékony együttműködésével lehet megoldani a problémákat, írja Szomolai Andrea

A légi magyar nyelvű pszichoterápiás központ létrehozását hiánypótlónak is nevezhetnénk. Igény mindig is volt rá, csak lehetőség nem adódott a létrehozására, mondta Ágh Dávid klinikai szakpszichológus, a légi Aranykert Pszichoterápiás Központ megálmodója és vezetője. Segítségnyújtás magyarul címmel írt a központról Reczai Lilla.

Jubilánsokat köszöntöttek nemrég a Párkányhoz közeli Kicsinden. Köztük volt a Mácsai házaspár is, akik tavaly gyémántlakodalmukat ünnepelték.

János és Anna hatvan éve élnek együtt, osztoznak jóban-rosszban. János annak idején Helembáról biciklivel járt udvarolni Kicsindre, végül a faluba költözött testvérbátyjához, sőt még a kicsindi futballcsapathoz is átigazolt. És hogy szerelem volt-e megismerkedésük?  Hát hogyne – mondja János, én szerettem focizni, Pannika meccset nézni és ebből lett a szerelem. Csak vidáman! címmel olvashatnak a házaspárról Bokor Klára tollából.

A klasszicista stílusú dunacsúni kastély 1990-es évek óta kihasználatlanul állt, és az oroszvári kastélyhoz hasonlóan évekig az enyészeté volt itt is a főszerep,

eredeti parkjából is csak néhány fa maradt meg. Pozsony megye 2021 májusában kezdte meg a felújítási munkálatokat, amelyek láthatóan jól haladnak. A megye elképzelései szerint a felújítás után egyedülálló ökoközpont jön itt létre hazai és külföldi látogatók, illetve a környezeti nevelési programok résztvevői számára. Kastélyból ökoközpont a címe Dunajszky Éva cikkének.

Nagy-Miskó Ildikó írja, hogy a komáromi Limes Galériában május 27-én idéztük meg a hányatott sorsú fafaragó művész, V. Nagy János László emlékét. A sajátos missziót teljesítő művész 2004-ben költözött haza Kanadából és 2018 karácsonyán bekövetkezett haláláig Ógyallán alkotott. Életmű a fába vésett történelem a cikk címe.

Magyar7, 22. szám

Keletről nyugatra… Értékes kiállítás megnyitójával zárul a május a Nagykaposi Magyar Házban. A hétvégén sokan voltak kíváncsiak, vajon mi szépet is alkothattak a Szakkör tizenhárom csoportjának kezdő kézművesei.

Gabri Rudolf, a Rákóczi Hálózat (a Rákóczi Szövetség negyedszázados múltú szlovákiai célalaphálózata) elnöke nyitotta meg a kiállítást. Azoknak, akiknek teljesen ismeretlen volt a Szakkör programja, eszmeisége, röviden ismertette a lényegét. Amint arról lapunkban is írtunk már, a járványidőszak alatt, 2020 őszén a Nemzeti Művelődési Intézet közművelődési szakemberei egy olyan programot szerettek volna megvalósítani, ami a magányra és bezártságra kényszerített emberek életébe is becsempész egy kis boldogságot, örömérzetet. A szerző Molnár Gabriella.

Kaszmán Zoltán cikkének a Ló- és lovasnevelés Nyírágón a címe, amelyben a

Black Velvet néven működő családi ranchról ír. Célja és küldetése a ló- és lovasnevelés, valamint a lovassport egyik válfajának, a westernnek a népszerűsítése.

Magyar7, 22. szám

Folytatjuk vetélkedőnket, ezúttal a Petőfi Pozsonyban (III.), Domonkos Andor orvos a majomhimlőről ír, amely közel sem olyan veszélyes, mint más himlőbetegségek, de nem ért az óvatosság.

Barangoló rovatunkban folytatjuk utunkat a Smaragd Buddha nyomában Varga Róbert kíséretében, az Íz-lelőben egy különleges tárkonyos raguleves, és a túrós béles receptjét találják Szabó B. Csilla nyomán, és Vas Gyula a Honda HR-V 1.5 i-MMD Advance: Hibrid, másképpen címmel közölte tesztje eredményét.

Magyar7, 22. szám

Buchinger: nem fog végigmenni az öt menet. Ez a címe Kocur László cikkének a Szurkolóban, Rajkovics György pedig azt a kérdést teszi fel, hogy Több volt ebben a DAC-ban?

Magyar7, 22. szám

Szímőn található Jedlik Ányos mellszobra, ezúttal ez az alkotás látható 22. számunk hátlapján. Lapunkban ezúttal is megtalálják a részletes műsort és a keresztrejtvényt.

Kellemes időtöltést, jó olvasást kívánunk lapunkhoz. És ne feledjék, ha még nem előfizetői a Magyar7-nek, a Felvidék egyetlen közéleti hetilapjának, meg is vásárolhatják, nem csupán a standokon, már a postahivatalokban is kapható.
Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.