Itt az ideje a stratégiai terv megalkotásának – Tamás Erzsébetet kérdeztük

A miniszterrel való találkozó célja elsősorban az volt, hogy beszámoljunk neki azokról a regionális találkozókról, amelyeket 13 régióban, összesen körülbelül 400 ember – fenntartók, igazgatók – részvételével szervezetünk meg. Szerettük volna elmondani neki azt is, hogy mik a meglátásaink és milyen javaslataink vannak. Ezeket a múlt hét folyamán a sajtóhoz is eljuttattuk. Tehát azt akartuk, hogy lássa a miniszter, nem ülünk ölbe tett kézzel, hanem igenis komolyan veszünk az optimalizációt. A másik cél pedig az volt, hogy szót ejtsünk a minisztérium által közzétett törvénymódosítási javaslatokról, amelyek majd valószínűleg ősszel a parlament elé kerülnek. A műhelyen belül mi már ezekkel a minisztérium által javasolt módosításokkal foglalkoztunk. Ezek közül, ami a leginkább fájdalmasan érint minket az az, hogy a minisztérium bizonyos minimális diáklétszámokat készül megszabni osztályonként”

– tudjuk meg tőle.

A régi illetve a pillanatnyilag érvényes törvényben még úgy van, hogy a nemzetiségi iskolák kivételt kaptak ezek alól a létszámok alól, most pedig azt tervezik, hogy csak olyan szinten kapnak majd kivételt, hogy ezekben az iskolákban a többségi iskolákra vonatkozó számokhoz viszonyítva, mínusz két vagy három diákkal lehet majd kevesebb egy-egy osztályban.

„Ez nekünk, magyar iskoláinknak abszolút nem megoldás. Sőt, azt mondom, hogy negatívan érint minket. A régi létszámok olyanok voltak, hogy alsó tagozaton 13, felső tagozaton pedig 15 gyereknek kellett lennie egy-egy osztályban. A mostani tervezetben pedig az alsó tagozaton 15-re, a felső tagozaton pedig 18-ra növelik a létszámot. Tehát, hogyha mi leszámoljuk ebből azt a kivételt, amit kapunk, akkor is csak ott leszünk, ahol most vagyunk, tehát a jelenlegi létszámoknál, amelyek még érvényesek, és már nem kapunk egyéb más kivételt”.

Tamás Erzsébet szerint a törvény azt mondja ki, hogy egy osztályban hány diáknak kell lennie. De mi a helyzet az összevont osztályok esetében, amilyenből a magyar iskolákban sok van?

Egy találkozón az egyik illetékes minisztériumi alkalmazottól azt hallottuk, hogy az osztályt nem évfolyamokra lebontva számítják, hanem összesen. Ebben az esetben az első ciklusban 15 gyermek az a minimális létszám, amit javasolnak az új módosításban. Ha leszámolok belőle kettőt, az ugye 13, vagy ha hármat, akkor 12. Véleményem szerint ez elméletileg még elfogadható szám lehet. Az alapiskola első ciklusában ettől alacsonyabb létszám már tényleg problémásnak tűnik”

– mondja.

Rögtön hozzá is teszi, ha esetleg az óvodákat az első ciklussal összevonnák, ahogy ezt az oktatáspolitikai szakmai műhely javasolja, akkor ez a létszám sokkal elfogadhatóbbá válik, főleg úgy, hogy összevont iskolák esetén a pénzcsomagok tologathatóak. De hogy pontosan mi várható, az még nem teljesen kristályosodott ki.

„Beszédes” fejlesztési tervek

A miniszterrel való múlt heti találkozón az oktatáspolitikai műhely tagjai azt kérték, hogy a tárca bocsássa rendelkezésükre azoknak a magyar iskoláknak, szám szerint 132 intézménynek, a fejlesztési tervét, amelyek pótfinanszírozást kértek, miután a méretszorzó csökkentése, illetve a törvény megváltoztatása miatt kevesebb pénzt kaptak. Ezek ugyanis fontos adatokat tartalmaznak, melyek támpontot jelenthetnek a felvidéki magyar oktatásügyi stratégia kidolgozása során, amely szintén a szakmai műhely feladata. Az az ígéret hangzott el, hogy ezeket megkapják.

Hogy valóban így lesz-e, majd kiderül, mert az optimalizációs munkacsoport vezetője úgy tájékoztatott, hogy a fejlesztési terveket nem szolgáltathatják ki. Nekem ez kissé furcsának tűnik, ugyanis több mint 16 éve dolgozom az önkormányzatban, és úgy gondolom, hogy az adófizető polgárnak, mi több, az ezzel a problémával foglalkozó munkacsoport tagjának, egy ilyen dokumentumba joga van betekinteni. Ezek nyilvános adatok kellene, hogy legyenek, hiszen ezek a iskolafejlesztési tervezetek részei a község stratégiai terveinek, legalábbis annak kellene lenniük, mivel így alkotnak egy egészet.

Egy biztos, nagy valószínűséggel a műhely addig, amíg be kell adni a törvénymódosítási javaslatokat, vagy véleményezni kell ezeket a módosításokat (július 8-ig, a szerk. megjegyzése), egy online találkozót még szervez. Ezen megbeszéljük a bennünket érintő változásokat. Felvetettük a miniszternek, hogy a nemzetiségi oktatást külön fejezetben kellene taglalni a 245-ös törvényben. Ezt nem utasította el, de el sem fogadta. Azt mondta, hogy az egy nagyobb módosítást igényelne, és hogy ő el tudná képzelni, amennyiben egy új oktatási törvény kerülne a jövőben elfogadásra, hogy ez már egyenesen abba kerüljön bele.”

A Magyar Szövetség oktatáspolitikusa szerint a legideálisabb megoldás mindenképp az lenne, ha egy külön törvény taglalná a nemzetiségi oktatást. Annál is inkább, mert nehéz eligazodni az oktatási törvények rengetegében.

Maga a 245-ös számú törvény is eléggé terjedelmes, és nem könnyű feladat minden részletét tudni, ismerni és értelmezni.

Legjobb lenne egy külön törvény

„A találkozót egyébként konstruktívnak értékelem, kinyitottuk a klaszterek témáját is. A minisztérium épp ezekben lát jövőt és ez belekerül a 321. és a 322. számú törvénybe is. A 321-esben tárgyalni fogják azt, hogy mik lesznek a kompetenciái, jogai, kötelességei a klaszternek. A finanszírozás pedig bekerül a 322-be. Ami engem, minket egy kicsit zavar a klaszterben, az az, hogy a pedagógus alkalmazottak, illetve a szakszolgálatot végzők továbbra is az iskolák alatt maradnak. Tehát őket nem a klaszter fogja alkalmazni. Természetesen érthető az, hogy itt munkajogi dolgokról van szó, és az egy picit összetettebb, több törvénybe bele kellene nyúlni.”

Tamás Erzsébet kérésünkre elmondta azt is, az alapiskolai beíratási adatokat is a minisztériumtól kérik majd, mert oda futottak be a számok az e-jelentkezésen keresztül. Természetesen régióként, nagy vonalakban tisztában vannak a helyzettel, az óvodások számát is figyelik, de az összesített adatokra is szükségük van.

Fotó: Magyar Szövetség közösségi oldala

Megemlíti még, hogy az iskolakörzetek kialakításánál lesz minisztériumi segítség a RIŠO nevű nemzeti projekt révén. Módszertanilag kiképzett emberek fogják járni a régiókat és segítik a fenntartók munkáját, hogy az iskolakörzetek úgy jöjjenek létre, ahogy az a törvényben meg van határozva.

Az optimalizáció kapcsán megemlíti, hogy a minisztérium nem csukhat be iskolákat.

Viszont léphet olyan szempontból, hogyha három egymás utáni évben nem éri el az iskola a minimális létszámot, akkor azt mondhatja, hogy nem fenntartható az adott iskola. A törvényben egyébként felmerül a különleges bánásmód alkalmazása is. A miniszter kifejtette azt, hogy ő ez alatt a fogalom alatt nagyon is el tudja képzelni a nemzetiségi iskolákat.”

Tamás Erzsébet szerint nyáron sem fognak unatkozni, most már a stratégiai terv kidolgozására akarnak fókuszálni, ha megkapják a már említett fejlesztési terveket a minisztériumtól. Július 11-én újra összeül a az oktatáspolitikai szakmai műhely, és ott már kifejezetten ezzel szeretnénk foglalkozni.