Gubík László: Ha kell, az utcára is kimegyünk - petíció, hogy holnap is legyen elérhető magyar iskola - VIDEÓKKAL
Petíciót indított az elérhető magyar iskolák érdekében a Magyar Szövetség, melynek részleteiről a párt elnöke, Gubík László, Tamás Erzsébet oktatási szakpolitikus, valamint a párt két megyeelnök-jelöltje Berényi József és Csenger Tibor tájékoztatott.
A „Petíció azért, hogy holnap is legyen elérhető magyar iskola” nevet viselő kezdeményezésről Gubík László, a párt elnöke azt mondta, hogy nincs húsbavágóbb feladat, mint a szlovákiai magyar oktatás helyzetének javítása, ami jelenleg elsősorban azoknak a törvényi változásoknak a megakadályozását vagy módosítását jelentik, amelyek a közeljövőben benyújtásra kerülő, a korábban módosított oktatási törvény újabb módosítása a javaslatok alapján várhatóan tartalmazni fog.
Hacsak a mostani petíciónak vagy a szóba jöhető tiltakozásnak, sőt ahogy a pártelnök mondta, ellenállásnak nem lesz kellő foganatja. Másfelől azt is hangsúlyozta, hogy nem az oktatási törvény módosítását utasítják el egészében, hiszen tisztában vannak a demográfiai változásokkal, amely a gyermekek számának a csökkenésével egyben magával hozza a diáklétszám csökkenését is. Azt viszont nehezményezik a pártban, hogy a korábbi egyeztetések nem köszönnek vissza azokban az anyagokban, amelyek a valós törvényi változásokról szólnak.
A petíció leglényegesebb pontjai a valós létszámhatárok igénye a kisebbségi iskolák számára, amely szerint a nemzetiségi alapiskolák számára külön, törvényben rögzített létszámhatárokat kérnek. A tervezett 15, illetve 18 fős osztálylétszám-átlag helyett 12 főt, a teljes szervezettségű iskolák esetében a 147 fős minimum helyett 108 főt.
További fontos követelmény, hogy úgymond, ne a menetrend döntsön az iskoláról. A hivatalosan meghatározott hat kilométeres távolság ne legyen elég kritérium ahhoz, hogy a magyar iskola elérhetőnek számít-e.
Vizsgálni kell az utazás idejét, a gyermek életkorát és azt, hogy a másik iskola tudj-e fogadni a tanulókat. További, elsősorban a nyelvi hatásvizsgálat és az igazságos és önálló finanszírozási rendszer bevezetését szorgalmazó pontok mellett fundamentális jelentőséggel bír a petíció azon pontja, amelyben az óvodától az egyetemig terjedő önálló nemzetiségi oktatási rendszer elismerését kérik a kezdeményezők.
A petíció indításának ideje azt az érdekességet is magában hordozza, hogy az ezt bejelentő sajtótájékoztató után Tamás Erzsébet más magyar oktatási szakértőkkel együtt az oktatásügyi miniszterrel Tomáš Druckerrel való találkozásra volt hivatalos.
Kérdésünkre, hogy vajon megfelelő-e egy miniszteriális találkozó előtt petíciót hirdetni, a párt elnöke azt a véleményt fogalmazta meg, hogy kénytelenek voltak ilyen formáját is választani a párbeszédnek, hiszen a korábbi, jó hangulatú, a nyitottság és a szakmaiság alapján álló eszmecserék hatásai valahol elvesztek a folyamatok közben.
A petíció nem a „keménykedés” vagy a rosszindulat, hanem a szándék komolyságának és a nyomatéknak a jele, sőt ennél tovább is ment a lehetséges fellépést illetően és kilátásba helyezte a masszívabb társadalmi ellenálláshoz folyamodást, hiszen, ahogy mondta, van itt elég társadalmi szervezet, rengeteg szülő, rengeteg pedagógus stb., akit érintenek a változások és ha a tiltakozás kulturált formája nem vezet eredményre akkor az utcán is meg kell mutatnia az erejüket, vagy legalább hogy még frappánsabban felhívják a problémára a figyelmet.
A sajtótájékoztatón jelenlévő két megyeelnök-jelölt Berényi József és Csenger Tibor arról beszélt, hogy a bár maguk a törvényi változások nem az ő hivatalukat érintik, a petíció támogatását hatványozottan is felvállalják, hiszen az október 24-ei helyi önkormányzati és megyei választások kampányidőszakában vagyunk, amely kiválóan alkalmas az oktatásügyi problémák tágabb közönség előtti ismertetésére.
A petíció hat pontban foglalja össze a követeléseket:
Valós létszámhatárokat és védelmet a kisebbségi iskoláknak!
A nemzetiségi alapiskolák számára külön, törvényben rögzített létszámhatárokat kérünk: a tervezett 15, illetve 18 fős osztálylétszám-átlag helyett 12 főt, a teljes szervezettségű iskolák esetében a 147 fős minimum helyett 108 főt. Az iskola működése ne kizárólag a fenntartó egyedi döntésétől függjön.
Ne a menetrend döntsön az iskoláról!
A hat kilométeres távolság önmagában ne döntse el, hogy egy magyar iskola elérhetőnek számít-e. Vizsgálni kell az utazás idejét, a gyermek életkorát és azt, hogy a másik iskola tudja-e fogadni a tanulókat, az iskolához kell igazítani a járatok menetrendjét és az átszállásokat. A szórványban élő gyermekek számára ingyenes, biztonságos iskolabusz-hálózatot kérünk állami és regionális támogatással.
Kötelező nyelvi hatásvizsgálatot az átszervezések előtt!
Iskolák összevonása vagy átszervezése előtt kötelező legyen felmérni a döntés nyelvi következményeit. Ez vonatkozzon a kihelyezett munkahelyeket érintő változásokra is. Tudni kell, hogy a döntés után valóban megmarad-e a gyermekek lehetősége az anyanyelvi tanulásra.
Igazságos és önálló finanszírozási rendszert!
A nemzetiségi iskolák finanszírozása kapjon önálló törvényi garanciát. Az állami támogatás fedezze a törvényes létszámfeltételeket teljesítő iskolák valós működési költségeit; ezt a „különös elbírálás” („osobitný zreteľ”) alkalmazása is biztosítsa. Az anyanyelvi oktatás elérhetősége legyen kötelező szempont a garantált minimumról szóló és az egyeztetési eljárásról szóló szabályokban. Kérünk célzott, nem normatív támogatást az iskolai klaszterek működésére és külön forrást az oktatás nyelvén elérhető mentorálásra.
Az óvodától az egyetemig: Önálló nemzetiségi oktatási rendszert!
A törvény ismerje el a nemzetiségi oktatást összefüggő rendszerként, az óvodától az alap- és középiskolákon, a szakképzésen és a kétnyelvű gimnáziumokon át az egyetemi képzésig. Kérjük egy önálló nemzetiségi tanügyi hivatal létrehozását, amely szakmai és nyelvi támogatást nyújt az iskoláknak, összehangolja munkájukat, és részt vesz az állami oktatási programok biztosításában.
Tankönyveket és szaktanácsadást anyanyelven!
Meg kell szüntetni a magyar nyelvű tankönyvek és szaktankönyvek hiányát, különösen a szakképzésben, és lehetővé kell tenni a magyarországi szaktankönyvek szélesebb körű használatát. A gyermekek számára magyar nyelven is elérhető nevelési és tanácsadási szolgáltatásokat kérünk, megfelelő képesítésű szakemberekkel.
Azt kérjük, hogy az iskolák jövőjéről szóló döntésekben a gyermekek érdeke és az anyanyelvi oktatáshoz való tényleges hozzáférés kapjon biztos helyet!
A petíció elektronikusan az alábbi címen tekinthető meg és írható alá:
