„Emlékezzünk és emlékeztessünk a hitvalló egyház magyar mártírjaira!” – KÉPEKKEL
A Selye János Egyetem Református Teológiai Karának Bibliai és Történeti Tudományok Tanszéke a XX. századi Egyháztörténeti Kutatóintézettel együtt, október 7-én Hitvalló egyház magyar mártírjai címmel, ötödik alkalommal rendezett tanácskozást a felvidéki magyar egyetem Konferencia-központjában. A rendezvényt a Kisebbségi Kulturális Alap és az annak elején megnyitott Esterházy János élete és öröksége című, 12 paneles kiállítás kapcsán a Liszt Intézet Pozsony is támogatta.
Az egyik tudományos garans és szervező, Petheő Attila üdvözlő szavai után Venyercsan Pál, a Liszt Intézet Pozsony igazgatójának tárlatnyitó beszéde hangzott el.
„Amikor a Selye János Egyetem falai között immár ötödik alkalommal gyűlünk össze, hogy a Hitvalló Egyház magyar mártírjainak emléke előtt adózzunk, nem csupán a történettudomány száraz tényeit rendszerezzük. Egy olyan szellemi örökség láncszemeit illesztjük a helyükre, amely a Felvidék és az egész Kárpát-medence magyarságának huszadik századi túlélésének záloga volt. A gróf Esterházy János életét és öröksége tárlat szervesen kapcsolódik ehhez a küldetéshez. Esterházy János sorsa ugyanis elválaszthatatlan a hitvalló egyházak küzdelmeitől. Ő nem a klasszikus értelemben vett teológus vagy egyházi méltóság volt, hanem a cselekvő hit és a politikai erkölcs mártírja, akinek keresztény értékrendje az állami szintű téboly idején vált abszolút iránytűvé” – hallhattuk.
Hangsúlyozta, hogy a totalitárius diktatúrák legsötétebb óráiban – amikor a faji vagy éppen az osztályalapú gyűlölet nevében tömegeket fosztottak meg emberi méltóságuktól – Esterházy azon kevesek közé tartozott, aki nem a korszellemhez, hanem az evangéliumi igazsághoz mérte a tetteit, tiszta és megalkuvás nélküli hitvallása mérce. Ezt a hitvallást követte később a Gulág és a kommunista börtönök kálváriája is, ahol szenvedéseit és magát az életét ajánlotta fel közösségéért és üldözőiért. „Esterházy János élete a bizonyíték arra, hogy a hit nem magánügy, hanem a legnehezebb időkben is nemzet- és közösségmegtartó erő.”
Végül megköszönte a szervezők kitartó és áldozatos munkáját, amellyel ezt a tudományos fórumot évről évre életre hívják, az előadóknak pedig azt, hogy kutatásaikkal közelebb hozzák hozzánk a múlt ezen fényes és megrázó fejezeteit.
„Kívánom, hogy a mai tudományos diskurzusok és a tárlat anyaga ne csupán a múlt feltárását szolgálják, hanem adjanak a jelen generációinak is szellemi muníciót a jövő építéséhez!” – hangzott el az egyetem emeleti előcsarnokában október 20-ig látható kiállítás megnyitóján, majd ifj. Csámpai Ottó, az alsóbodoki Esterházy János Zarándokközpont igazgatója sok érdekességet árult el Esterházy János életéről, e kiállításról, és szívesen válaszolt a jelenlevők kérdéseire.
Azután a K7-es teremben kezdetét vette a konferencia, melynek résztvevőit a másik szervező és tudományos garans, Tömösközi Ferenc köszöntötte, majd felkérte Lévai Attilát, az SJE RTK dékánját megnyitó beszéde megtartására. Ő a rendezvény programbizottságának egyik tagja, a másik pedig Somogyi Alfréd. Kiemelte a hitvalló egyház magyar mártírjainak mindenkori példamutató helytállását, akik az egyházukon kívül a népükhöz és nemzetükhöz is nagyon ragaszkodtak.
Hozzátette: ma már szinte hihetetlen, hogy egykor a helytállók, hitvallók mindezért akár halálbüntetést is kaphattak. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy manapság már nem sokan keresik azokat a távpontokat, amelyek világító fáklyaként mutatják a helyes utat számunkra és egész társadalmunk számára.
„Ezért is szükséges, hogy időről időre helyet, időt és alkalmat találjunk a bemutatásukra és arra, hogy így is lehet, sőt, így kellene az Istent, a felebarátokat, az egyházat és a nemzetet szeretni, ahogy azt ők tették egykor! Ebben van jelentős szerepe akár ennek a konferenciának is, hogy emlékezzünk és emlékeztessünk” – szögezte le a dékán, majd köszönetet mondott a szervezők munkájáért és a társszervezők, illetve támogatók segítségéért.
A tanácskozás során egymás után kaptak – kapnak helyet a hazai és több országból Komáromba érkezett, jeles előadók, vitavezetők. A fél hatig tervezett konferencia nyitóelőadását Esterházy János élete és öröksége címmel ifj. Csámpai Ottó tartotta. A meghívott előadók között van Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, valamint Tóth Krisztina a Vatikánból, Nyáry Denisz Eszékről és mások Debrecenből, Budapestről, Kárpátaljáról, Szegedről: Wirthné Diera Bernadett, Soós Viktor Attila, Jakab Klára, Pető Bálint, Nagy Angelika, Gonda László, Szamborovszkyné Nagy Ibolya, Cadena-Kóczián Viktória, Búza Zsolt és Kovács Ábrahám.
