2023. március 29., 08:51

Bodrogköz túl messze van Pozsonytól, és ez a kvótákon is látszik – Kassa megyei középiskolai helyzetkép

Tegnap Nyitra megye középiskolai kvótái kerültek terítékre portálunkon. Ezúttal az ország keleti végében „néztünk körül”, próbáltunk utánajárni annak, hogy alakultak a középiskolai kvóták.

furik-csaba.jpg
Fotó: Zsebik Ildikó

Furik Csaba Kassa megyei képviselő, a megyei önkormányzat oktatási bizottságának alelnöke elmondta, a rendelkezésére álló információk alapján az a benyomása, a Bodrogközben az előző évek problémái után az idén a szakközpépiskolákban nincs különösebb gond azzal, hogy az egyes szakokra hány diákot vehetnek fel.

Felidézte, néhány évvel ezelőtt a középiskolai kvóták megszabása átkerült a megye hatásköréből a minisztériuméba, ami a gyakorlatban úgy működik, hogy a megye javasol bizonyos számokat, aztán Pozsonyban eldöntik, hány diákot vehetnek fel egy-egy szakra. Ugyanakkor, ha egy évben nem sikerül feltölteni a létszámot, a következő évben lecsökkentik a kvótát, így előfordulhat, hogy lenne jelentkező, mégsem vehetnek fel mindenkit, nem nyithatnak több osztályt.

Ez történt két évvel ezelőtt, amikor 60-70 olyan magyar diákról tudtak, akiket nem vehettek fel első körben arra a szakra, ahová akartak menni. Példaként a nagykaposi gimnáziumot említette, ahol hat diák járt így, s végül sikerült kiharcolni, hogy ötöt felvehessen az iskola.

„Az iskolák a gyerekek száma alapján kapják a pénzt az államtól. Ha több jelentkező van, az első körben nem vehetik fel őket, mert az állam és a megye megszabja a maximális létszámot. Aztán meg szeptemberben kimutatják, hogy a fejkvóta alapján az iskola, illetve egy-egy iskolatípus nem tartja el önmagát, veszteséges. Ez egy öngerjesztő folyamat, egy lefelé húzó spirál. Azzal, hogy adminisztratív úton szólnak bele az iskolatípusok fenntartásába, lassan leépítik a magyar oktatásügyet” – mondta Furik Csaba.

Hozzáteszi, tavaly az iskolákat megkérdezték, mennyi férőhelyet szeretnének, és többnyire mindenki megkapta, amit kért. Az idén ugyan nem kérdezték őket, de úgy néz ki, nincs különösebb gond.

Nem kerestek az iskolaigazgatók, hogy probléma lenne. Ebből ítélve azt gondolom, nem állnak rosszul, mindenhol megpróbálnak beleférni a kapott kvótába.

Az a benyomásom, hogy a szakközépiskoláknak nincs gondjuk, ők körülbelül annyit kapnak, amennyit szeretnének. A gimnáziumoknál már más a helyzet, az utóbbi években erős nyomás tapasztalható, hogy a diákok a szakképzést válasszák a gimnáziumok helyett” – fejtette ki.

A megyei képviselő úgy véli, az alapvető probléma, hogy a kvótákat nem a megye szabja meg.

„Amit decentralizáltak, az általában jobban működött, legalábbis a régiónak kedvezőbb eredmények születtek. Kassától nincs olyan messze Bodrogköz, de Pozsonytól már nagyon messze vagyunk” – jegyezte meg, hozzátéve, jelenleg Pozsony és Kassa egymásra mutogat, közben pedig a régiók húzzák a rövidebbet.

Nem jól működik ez az egész rendszer. Baj, hogy nincs kisebbségi oktatásügyi törvény, nincs kisebbségi oktatásügyi autonómia. Én abban hiszek, hogy ezen a gondon segítene az autonóm magyar oktatásügy létrehozása. A saját sorsunkról nekünk kell döntenünk, ne mások mondják meg, mi történjen velünk! Az oktatásügy és a kultúra területén mindenképp, ez a minimum, de sok minden másban is erre lenne szükség”

– mondja Furik Csaba.

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.