2020. december 3., 17:42

A Most-Híd szerint Gröhling oktatási reformját pozitív diszkrimináció nélkül a magyar iskolák nem élik túl

A Most-Híd nem tartja elfogadhatónak a készülő oktatásügyi reformot. A szaktárca által bemutatott dokumentum ugyanis vagy nem ismeri, vagy egyszerűen nem veszi figyelembe a szlovákiai magyar iskolák helyzetét és érdekeit.

A Branislav Gröhling oktatási miniszter által bemutatott reformtervezet legnagyobb veszélyeiről Prékop Mária, a Híd oktatási szakpolitikusa és Rigó Konrád, a párt elnökségi tagja, volt kulturális államtitkár mai sajtótájékoztatójukon beszéltek.

A párt képviselői hangsúlyozták,

a szlovákiai magyar iskolák a szaktárca által bemutatott reform egyértelmű vesztesei lehetnek.

Prékop szerint a legnagyobb veszélyt a hazai iskolahálózat optimalizálása jelentené, hiszen a kisebbségi iskolahálózat nagyrészt kislétszámú iskolákból áll, melyeket plusz állami támogatás nélkül a fenntartó önkormányzatok kénytelenek lesznek előbb-utóbb bezárni.

A tervezett reformot a jelenleg működő 244 magyar tanítási nyelvű iskola elenyésző hányada, szám szerint 26 élné túl“

– jelentette ki Prékop.

„Teljes régiók számára válna nehezen hozzáférhetővé az anyanyelvi oktatás, nem beszélve arról, hogy könnyen előfordulhat, hogy a tervezett „nemreform” ezen része újabb EU-s kötelezettségszegési eljárást vonz majd maga után. Olyat, amilyen már folyik az oktatásüggyel kapcsolatban Szlovákiával szemben“ – magyarázta a szakpolitikus.

Prékop Mária meggyőződése,

ezt az átalakítást pozitív diszkrimináció nélkül a kisebbségi iskolák nem élik túl. A Híd politikusai szerint a pozitív diszkrimináció alkalmazása nélkül a kisebbségek számára a tankönyvpiac liberalizációja sem jelent semmit.

„A tankönyvkiadók nem látnak üzletet a kisszámú nemzetiségi tankönyvek és segédanyagok kiadásában, melyet ráadásul még a közbeszerzési törvény is nehezít - mutatott rá Prékop Mária, aki szerint a magyarországi tankönyvek átvétele sem jelent megoldást, mivel a két oktatási rendszer nagyban eltér egymástól.

Rigó Konrád szerint

a legnagyobb probléma az, hogy igazából nem lehet tudni, milyen jövőt szán az oktatási minisztérium gyermekeinknek, hogy milyen óvodákban, iskolákban, középiskolákban és egyetemeken tanulhatnak majd a következő években. 

„Az eddigi legátfogóbb átalakításnak kikiáltott terv nem átlátható, nem megfogható, s így nyilvános szakmai vita is nehezen folytatható róla. Nekünk ebben a helyzetben is az a kötelességünk, hogy a sorok között olvasva időben szóljunk és párbeszédet kezdeményezzünk a szakmai intézményekkel és a minisztériummal. Megengedhetetlen, hogy felsőbb utasításra, kiéheztetéssel kényszerítsenek ki iskolabezárásokat" - jelentette ki Rigó.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a háttérintézmények átszervezésére van szükség, mégpedig olyan módon, hogy az tekintettel legyen a nemzetiségi oktatás sajátosságaira. Magyar szempontból ez azt jelentené, hogy az egyes intézményekben magyar osztályokat, részlegeket kellene kialakítani.

Arra az újságírói kérdésre, hogy ebben az ügyben az előző kormányzati ciklus idején, amikor a Most-Hídnak oktatásügyi államtitkára volt, miért nem sikerült előrelépést elérni, Rigó Konrád azt mondta, korábban az oktatásügyért az SNS felelt, ennek ellenére a Híd politikusa szerint sikerült jelentős reformokat és változtatásokat (köztük a kisiskolák megmentését emelte ki) tudtak véghez vinni. 

A jelenlegi kormány több alkalommal is deklarálta, hogy a status qou fenntartásán túl külön figyelmet szentel majd a nemzetiségeknek, ez azonban egyelőre csak az ígértek szintjén tapasztalható"

- vélekedett Rigó.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.