A legjobb opció, ha mi magunk optimalizáljuk középiskolai hálózatunkat
Tomáš Drucker oktatási miniszter a napokban ismertette a középiskolai hálózat optimalizálásának tervét. Ennek lényege, hogy a kisebb iskolák összevonva működnének, közös lenne a vezetésük és a potenciális munkaadókkal is közösen vennék fel a kapcsolatot. Drucker fontosnak tartotta elmondani azt is, nem az iskolák megszüntetéséről van szó, de a kis létszámú intézményekben sokszor nehézkes elegendő szaktanárt biztosítani, hogy megfelelő legyen a szakképzés. A középiskolai hálózat optimalizálása hatványozottan érinti a magyar tannyelvű középiskolákat és gimnáziumokat is, mivel közülük sok kevés diákkal működik. Ha az egyes iskolák vezetői meg tudnának egyezni, a diákok csak nyerhetnének a változással.
„Mi erről vagy harminc éve beszélünk. A magyar iskolákat, különös tekintettel a középiskolákra, úgy lehet megmenteni, hogy iskolaközpontokat kell kialakítani. Jómagam Kassán már 1991-ben próbálkoztam egy ilyennel. Egy nagyobb létszámú iskola könnyebben finanszírozható, sokkal sikeresebb a pályázatokban is, gyorsabban fejlődik. A dolog legtöbbször ott bukik el, hogy vita támad akörül, ki legyen az összevont iskola igazgatója. Ezen valahogy felül kellene kerekedni, mert elemi érdekünk, hogy iskoláink megmaradjanak és erősödjenek.
– mondja Albert Sándor, oktatási szakember, a Selye János Egyetem alapító rektora és a kassai ipari szakközépiskola egykori igazgatója.
Kifejti azt is, hogy az ilyen összevont iskolákban az első két évfolyamban ugyanazt lehetne tanítani, például nyelveket, fizikát, kémiát vagy számítástechnikát A harmadik osztályban pedig már szakosodhatnának a diákok, például gépészetre, építészetre. Magyarán, azt tanulnák, amivel majd a későbbiekben nagy eséllyel el tudnak helyezkedni.
Valószínűleg emelni kellene a kvótákon is a nemzetiségi iskolákban, de nem hiszem, hogy erre sor kerül. A kisebb iskolákkal bíró városokban, kisrégiókban az összevonás kifejezetten gyümölcsöző. Csak egy példa, jól működik a kassai gimnázium és alapiskola a közös égisz alatt” – fűzi hozzá.
Albert Sándor szerint a szakmunkásképzés újragondolására is nagy szükség van, hiszen rengeteg a hiányszakma. A legjobb az, ha a szakközépiskolákban szakmunkásképzés is folyik. Ha több iskola összeáll, abból csak profitálnak a diákok.
Külföldön már találkozott olyannal, hogy egy nagyon nagy létszámú iskola számára a legmodernebb technikát, robotokat is biztosítottak a környék munkaadói. Ily módon a diákok az iskola elvégzése után már úgy léptek be a gyárba, hogy azonnal tudtak dolgozni az ottani gépekkel, a gyártósorokon. A felsőfokú szakképzés meghonosítása is javallott lenne, ami tulajdonképpen hároméves üzemmérnöki képzést nyújt az érettségi után, mert a gyáraknak most ilyen szakemberekre van szükségük.
– hangsúlyozza az oktatási szakember.
