2022. augusztus 11., 12:00

Vége a fegyverszünetnek? Lengyelország fenyegetőzik, mert nem kapta meg a több milliárd eurót a helyreállítási tervből

Újra felforrósodott a kapcsolat Lengyelország és az Európai Unió közt. Az Európai Bizottság nem ismerte el ugyanis Lengyelország igazságszolgáltatási reformját, ami feltétele volt a több milliárd euró kifizetésének a helyreállítási tervből. A lengyel politikusok most azt mondják, megvétózzák az európai kezdeményezéseket, beperelik a Bizottságot, és Ursula von der Leyen bizottsági elnök lemondását is célul tűzték ki.

Ursula von der Leyen
Fotó: TASR/AP

Az ukrajnai orosz agresszió hatással volt az unión belüli kapcsolatokra is. Tavaly az Európai Bizottság számos konfliktusban még a Magyarország-Lengyelország tandem ellen lépett fel, ám közben a szövetségesek viszonya az agresszorral szembeni eltérő megközelítés miatt megromlott. Lengyelország ugyanakkor megtalálta a közös hangot Brüsszellel a menekültek megsegítésében és az Oroszország elleni szankciók elfogadásában.

Egy ideig úgy tűnt, hogy a kapcsolatok javulása megoldja a lengyel gazdaságélénkítési terv régóta tartó blokádját is, amelyben Lengyelország összesen 35 milliárd eurót kér.

A Bizottság hosszú hónapokig elutasította annak jóváhagyását, mert nem látott elegendő garanciát a tervben a lengyel igazságszolgáltatás reformjára, amely ma már nem felel meg a jogállamiság elveinek, ám a Bizottság júniusban mégis jóváhagyta a lengyel tervet, írja az euractiv.sk portál

Ez azonban nem vezetett automatikusan a pénz kifizetéséhez.  Az Európai Bizottság most azt állítja, hogy a lengyel reform nem felelt meg a jóváhagyott terv követelményeinek.

Nincs más választásunk, mint elővenni az összes fegyvert, ami a fegyvertárunkban van, és elkezdeni tüzelni”

– reagált erre Krzysztof Sobolewski, a kormányzó Jog és Igazságosság párt főtitkára, aki szerint ez a vétójog gyakoribb igénybevételét, egy Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel szembeni bizalmatlanság kifejezésére irányuló koalíció létrehozását, vagy akár pert is jelenthet.

A lengyel gazdaságélénkítési terv jóváhagyását három európai biztos, köztük az Európai Bizottság igazságügyi biztosa, Didier Reynders is bírálja. Szerinte a lengyel igazságügyi reform csak egy szépségtapasz. Az első pénzösszegeket csak akkor kapják meg a lengyelek, ha az ország minden követelményt teljesít.

A jogállamiság a helyreállítási tervben

A konfliktus középpontjában a lengyel jogállamiság áll. A Jog és Igazságosság kormánypárt ugyanis a megválasztása óta újraírja a lengyel igazságszolgáltatási rendszert, hogy utakat teremtsen a befolyásolására. A leglátványosabb változás egy fegyelmi testület létrehozása a Legfelső Bíróságon, amelynek tagjai a kormánypárttal barátságban vádat emelnek a kritikus bírák ellen. Megvonják bírói mentelmi jogukat, és büntetőeljárás alá vonják őket, például amiatt, hogy újságírókat engedtek be a parlament eljárási kudarcairól szóló meghallgatásokra. Az Európai Bíróság már tavaly elrendelte minden ilyen eljárás felfüggesztését.

Mivel az EU-tagság szempontjából kulcsfontosságú a működő igazságszolgáltatás, az Európai Bizottság igyekszik megtalálni a módját, hogy a hatáskörén belül visszaállítsa Lengyelországot a jogállamiság útjára.

Az egyik ilyen mód a helyreállítási terv, amelynek segítségével az uniós országoknak forrásokat kellett volna kapniuk a járvány utáni helyreállításhoz, cserébe a strukturális reformokért.

Szépségtapaszok a lengyel igazságszolgáltatásban

Így aztán a lengyel gazdaságélénkítési terv a magyarhoz hasonlóan sokáig jóváhagyatlanul hevert. A bizottság nem találta meg benne ugyanis a beígért igazságügyi reformokat.

A helyzet azonban a nyár folyamán megváltozott, amikor a Bizottság bejelentette, hogy megállapodott Lengyelországgal a terv módosított változatáról, amelyet végül jóváhagyott.

Ebben többek közt szó volt a fegyelmi testület megszüntetéséről és a talár visszaadásáról minden eljárásokban érintett bírónak.

Lengyelország azonnal el is fogadta ezt a reformot.

A jogállamisággal foglalkozó szakértők azonban rámutattak, hogy a reform csak kozmetikai jellegű. A fegyelmi testület helyébe ugyanis egy szakmai felelősségi kamara lépett, amely hasonló alapokra épült volna, mint a fegyelmi szenátus. Akár ugyanazokat a tagokat is jelölhették volna a kamarába.

Ráadásul a reform nem garantálta, hogy az érintett bírák hasonló pozíciókba térhettek volna vissza, mint amilyenben a fegyelmi eljárás előtt voltak.

Eddig csak egyetlen bírónak, Paweł Juszczyszynnek adták vissza a talárját, aki a fegyelmi eljárás előtt 20 évig polgári joggal foglalkozott, de visszatérése után a családjogi tagozatra osztották be.

Még az igazságszolgáltatással és jogállamisággal foglalkozó európai biztosok is felszólították a Bizottságot, hogy ne ismerje el ezt a reformot, és ne engedje ki Lengyelországnak a helyreállítási tervből származó pénzt. Ehhez ugyanis nem elegendő csak reformokat ígérni, hanem végre is kell hajtani azokat. Az Európai Bizottság Szlovákiában is ellenőrizte a követelmények teljesítését, mielőtt az első kifizetést teljesítette volna a helyreállítási tervből.

Lengyelország előhúzza a fegyvertárában lévő eszközöket

A lengyel képviselők jóváhagyták a fegyelmi testület megszüntetését, és most a helyreállítási alap felszabadítását várják. Az Európai Bizottság ellenben azt állítja, hogy a lengyel reform nem felel meg a megállapodásnak. Lengyelország nem erre a lépésre számított. Ők úgy vélik, Lengyelország jelentős lépést tett az Európai Unió követelményeinek való megfelelés felé, az Unió szerint viszont kérdéses a reform eredményessége, ha a fegyelmi a szenátus helyébe egy új politikai összetételű kamara lép.

A Jog és Igazságosság párt úgy értette a Bizottsággal kötött megállapodást, hogy majd színlelni fogja a reformot, és Brüsszel azt elfogadja. A bizottság azonban olyan nyomás alá került, hogy szigorította álláspontját”

– fogalmazott Jakub Jaraczewski, a Democracy Reporting International kutatási koordinátora a Politicónak.

Jarosław Kaczyński, a kormánypárt vezetője azt állítja, hogy Lengyelország minden tőle telhetőt megtett, és az Unió megsértette a megállapodást.

Ideje tanulni ebből”

– mondta.

Lengyelország már májusban élt a vétójogával a globális minimumadóról szóló megállapodás blokkolására, amivel nyomást gyakorolt ​​a Bizottságra. A párt most azt mondja, addig használja majd ezt az eszközt, amíg a Bizottság nem enged. Ehhez még hozzájárulnak olyan további eszközök a fegyvertárból, mint az Ursula von der Leyennel szembeni bizalmatlanság kifejezésére való törekedés, vagy perek indítása az EU Bíróságán.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.