Válságban vannak a szankciók miatt a koalíciós kormányok Európában
Egyre több koalíciós kormány körül kezd elfogyni a levegő Európában. A gazdasági és energiaválság miatt kialakult bizonytalanság a legtöbb országban megmutatta, hogy az eltérő nézeteket valló pártokból álló együttműködések képtelenek a hatékony válságkezelésre, sőt, a pártok közti ellentétek sok esetben tovább rontanak a kialakult helyzeten. Emiatt több koalíciós kormány is megbukott az elmúlt hetekben, amik példáját az emberek egyre nagyobb elégedetlensége miatt könnyen további együttműködések követhetik a közeljövőben.
Az egyre inkább elszabaduló energiaárak miatt több európai országban is komoly elégedetlenségi hullám figyelhető meg a regnáló kormányokkal szemben. A növekvő elégedetlenséghez a gazdasági válság mellett sok helyen ugyanakkor a kormányzati inkompetencia is jelentősen hozzájárul, ami miatt több európai országban is politikai válság alakult ki. Különösen igaz ez a mozaikszerűen megalkotott kormánykoalíciókkal rendelkező országokra, amikben az eltérő nézetek miatt a politikusok a döntéseikkel sok esetben a saját népszerűségük csökkenését kívánják elkerülni, ami miatt ezek a kormányzatok egyszerűen képtelenek a hatékony válságkezelésre.
Jól példázza ezt Olaszország, ahol azután bomlott fel baloldali kormánykoalíció, miután a szankciók hatására Oroszország körülbelül a felére csökkentette az olaszoknak szállított gázmennyiséget, ez pedig jelentős energiaáremeléshez vezetett.
A baloldali koalíciós kormány érezhetően nem tudott érdemben reagálni az egyre növekvő elégedetlenségre, a kialakult helyzet pedig szinte azonnal koalíciós válságot eredményezett. Ennek eredményeképp július közepén az Öt Csillag Mozgalom kormánypárt tagjai egyszerűen kivonultak a kabinet új energiacsomagjáról tartott szenátusi voksolásról, ami a kormány szétesése mellett, az akkor miniszterelnök, Mario Draghi lemondását is eredményezte.
Az elmúlt hónapok bizonytalan politikai helyzetének – remélhetőleg – végül az elmúlt vasárnapi előrehozott választások vetettek véget, amelyen a várakozásoknak megfelelően, hosszú idő után ismét egy jobboldali pártok alkotta együttműködés tudott győzni, ami várhatóan Giorgia Meloni vezetésével vág majd neki az egyre inkább elharapódzó energiaválság kezelésének.
Hasonló okokból tartanak előrehozott választásokat október elején Bulgáriában is, ahol a kormány szintén belebukott az elmúlt hónapokban kialakult válságba. A már amúgy is instabil kormányzattal rendelkező országban – az elmúlt egy évben háromszor tartottak parlamenti választásokat – a háború kitörése után szinte azonnal bomlásnak indult a decemberben megalakult szivárványkoalíció, aminek tagjai képtelenek voltak egységes álláspontot kialakítani az orosz-ukrán konfliktussal és az Oroszország ellen meghozott szankciókkal kapcsolatban.
Komoly válsággal küzd azonban a szlovák kormány is, ami az SaS koalícióból történő kilépése után került kisebbségbe a szlovák törvényhozásban. A szivárványkoalíció két pártja között (az OĽaNO és SaS) már a koronavírus kezelése kapcsán is több kisebb-nagyobb csörte alakult ki, ami miatt több esetben is kapkodás és tehetetlenség jellemezte Matovič és Sulík együttműködését. A két politikus viszonya azóta szemmel láthatóan tovább romlott, ez pedig jelentősen rányomta a bélyegét a kormány elmúlt hónapokban mutatott teljesítményére.
Az SaS-nek ráadásul egy rendkívüli parlamenti ülés összehívására is kellő aláírást sikerült összegyűjtenie, amin Igor Matovič pénzügyminiszter visszahívásáról tárgyalnak majd. Az emiatt erőre kapó ellentétek – Matovič ennek ellenére történő maradása esetén – pedig várhatóan tovább nehezíti majd a kisebbségi kormány dolgát, amiből az elmúlt hetek eseményei után már a Sme rodina kilépése sem elképzelhetetlen. Egy ilyen lépés pedig szinte borítékolhatóan előrehozott választásokhoz vezetne Szlovákiában, ami az eddigi felmérések szerint a 2020-ban nagyot bukó Robert Ficonak és Peter Pellegrininek kedvezne leginkább.
Haják Szabó Mária
Érik a kormányválság azonban a kontinens más országaiban is. Csehországban és Németországban például eddig ugyan nem került sor kormányválságra, több jel is van azonban arra, hogy a koalíciós kormányok bukása könnyen bekövetkezhet. Csehországban szeptember elején az ellenzék például az energiaválság nem megfelelő kezelése miatt nyújtott be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen. Bár az indítvány végül elbukott, pár nappal később közel nyolcvanezres tömeg vonult fel tüntetni a Petr Fiala által vezetett szivárványkoalíció ellen, akik közül a kormány alkalmatlansága mellett, többen már az ország EU és NATO tagságát is megkérdőjelezték. Noha Fiala szerint a tüntetőket csupán az orosz propaganda által megtévesztett tömeg alkotta, a demonstrációnak az első forduló szoros eredménye után, a szenátusi választások második fordulójára is komoly hatása lehet, ami könnyen koalíciós válságot eredményezhet a nem éppen stabil cseh kormányban.
Németországban szintén mélyponton van a kormánykoalíció támogatottsága, miután harminc év után először, elszabadult infláció és külkereskedelmi hiány jellemzi az országot. Nem meglepő tehát, hogy a legújabb felmérések szerint a németek több mint 60 százaléka elégedetlen a kormány munkájával, ami miatt több nagyvárosban is tüntetéseket tartottak az elmúlt hetekben.
Az egyre súlyosabb válság miatt kialakult helyzet kezelése ugyanis közel sem megy zökkenőmentesen a Scholz-kormánynak, ami leginkább takarékossággal és melegedők létrehozásával próbálja csökkenteni az energiaválság negatív hatásait.
Az egyre nagyobb elégedetlenség mellett, ráadásul már a koalíció politikusai közül is egyre többen adnak hangot a nemtetszésüknek, ez pedig az Annalena Baerbock szeptemberi kijelentéséhez hasonló megszólalásokkal együtt, könnyen a koalíció szétesését, és a kormány bukását eredményezheti a következő hónapokban.
A politikai töredezettség miatt a mozaikszerűen felálló kormányok tehát Európa szerte komoly gondokkal küzdenek.
Az egymás ellen forduló pártok és a saját népszerűségükkel törődő politikusok által alkotott koalíciók nagy része mondhatni törvényszerűen bukott bele az energiaválság nehézkes kezelésébe. A Bulgáriában, vagy épp Olaszországban fennálló helyzet így Szlovákiában, Csehországban és Németországban is könnyen megismétlődhet, ami hosszútávon akár egy teljes sorcserét is elindíthat a jelenlegi szankciópárti európai kormányzatok között.
