lapajánló 20
A jól végzett munka, az új etnikai centrum és a tévutak
Magyar7 - 20. száma
2022. augusztus 31., 15:02

Nőnek lenni jó, de nem Afganisztánban

Amerika értékel, az afganisztáni kivonulás első évfordulóján minden valamirevaló sajtótermékben megemlékeznek a heroikus mentőakciókról, a két évtizedes "ideiglenes" afganisztáni tartózkodás áldozatairól, pártállásnak megfelelően keresik a felelőst, és elemzik az azóta eltelt egy év történéseit a világ egyik legszegényebb országában.

Afgán nők a tálib fordulat után
Afgán nők a tálib fordulat után
Fotó: ndtv.com

A tálib uralom visszatérésének nagy vesztesei az afgán nők és lányok, akiknek a tálibok, kezdeti ígéreteik ellenére alaposan megnyirbálták a szabadságjogait, és olyan intézkedéseket hoztak, amelyek beleszólnak a mindennapi életükbe.

A tálib uralom nemcsak a gazdaság megbénításához és élelmiszerhiányhoz vezetett, hanem a nők alapvető emberi jogai is csorbultak – írja a Fox News. A 32 éves Meena Habib az egyike a még Afganisztánban dolgozó utolsó  újságírónőknek, bár a helyzetet ő sem látja rózsásan.

Ez egy férfiak uralta ország, a nőknek nincsen jó lehetőségeik. De ezt jelenti azt, hogy követjük a tálibok parancsait, igyekszünk kijátszani a szabályaikat"

– mondta a Fow News Digitalnak.

A tálibok tavaly gyakorlatilag lövés nélkül, minimális ellenállással szembesülve foglalták el az országot. Az amerikaiak által kiképzett, felszerelt és pénzelt nemzeti hadsereg jó része azonnal átállt az új hatalomhoz. A tálibok kezdetben fogadkoztak, nem fogják korlátozni a sajtót, nem bántják a külföldieket, a segélymunkásokat, és nem csorbítják a női jogokat.

Ehhez képest idén májusban azonnali hatállyal kötelezővé tették a nők teljes testét befedő burka viselését. Hibatulla Ahundzada molla legfelsőbb vezető úgy fogalmazott,

a burka viselése megfelel a hagyományoknak, illetve tiszteletet parancsol a nők iránt."

Különben is, "ha a nőknek nincs fontos dolguk otthonukon kívül, akkor jobb, ha otthon maradnak." A rendelet végrehajtásáért a nő legközelebbi férfi hozzátartozója, az apja vagy a férje a felelős.

A Fox Newsnek nyilatkozó forrás is beszámol olyan esetről, amikor féri hozzátartozókat bántalmaztak a hidzsábviselési kötelezettség megszegése miatt. A 27 éves nő a szerencsésebbek közé tartozik, őt sikerült evakuálni az Egyesült Államokba, de Afganisztánban maradt hozzátartozói miatt neve elhallgatását kérte.

Minden megváltozott az afgán emberek életében. Sok korlátozást vezettek be a nők számára. Ha nem viselnek hidzsábot, a tálibok bejönnek a házba, és elviszik a férfiakat. Megverik őket, így próbálják elérni, hogy kényszerítsék a nőket a hidzsáb viselésére"

– idézi a Fox News.

Az ENSZ Emberjogi Főbiztosának hivatala augusztusban állásfoglalásban sürgette, hogy a nemzetközi közösség fokozottabban lépjen fel a helyi hatóságokkal szemben, az emberi jogok betartása érdekében. "Annak ellenére, hogy a tálibok számos kötelezettséget vállaltak az emberi jogok tiszteletben tartásával kapcsolatban, nemcsak hogy nem teljesítették az ígéreteiket, hanem az elmúlt két évtizedben elért előrelépések nagy részét is visszafordították" – áll a terjedelmes nyilatkozatban, mely teljes terjedelmében itt olvasható.

Az emberjogi főbiztos szerint sehol máshol a világon nem történik ilyen kiterjedt, szisztematikus és mindenre kiterjedő támadás a nők és lányok jogai ellen, életük minden aspektusát korlátozzák, az erkölcsre hivatkozva.

Az ENSZ Emberjogi Főbiztosa ezért felszólította a tálibokat, tartsák be a nemzetközi jogi kötelezettségeiket, biztosítsa a lányok oktatáshoz való jogát, nyissák meg újra a középiskolákat a lányok számára, szüntessék meg a nők mobilitására, öltözködésére, foglalkoztatására és politikai szerepvállalására vonatkozó korlátozásokat, és szüntesse meg az ellenük irányuló erőszakos cselekményeket. (Természetesen az ENSZ-dokumentum kitér az egyéb jogsértésekre is, de ez nem tárgya a jelen írásnak.)

A tálibok valószínűleg kivégezték az utolsó angolul beszélő embert is, és nem volt, aki felolvassa nekik az ENSZ-es dorgálást. A nők számára ugyanis továbbra is tilos a munkavállalás az egészségügyi és az oktatási szektoron kívül, a középiskola pedig elérhetetlen az afgán lányok számára. Az oktatás alacsonyabb szintjei is jórészt a Korán olvasására és értelmezésére korlátozódnak.

A tálib hatalomátvétel előtt Afganisztán erősen függött a nemzetközi segélyektől. A hatalomátvételt követően ezek jó részét befagyasztották, illetve leállították a különböző programok finanszírozását. Az ENSZ is azt javasolja, hogy a nemzetközi közösség ne ismerje el a tálib vezetést, amíg az be nem tartja az emberi jogokat.

Az afgán fundamentalisták törekvései egyelőre nem ebbe az irányba mutatnak. 2021 szeptemberében bezárták a korábban nagy előrelépésnek számító nőügyi minisztériumot. Az országban megszaporodtak a kényszerházasságok, a nők pedig nem kihez fordulni a visszaélések esetén. A 27 éves evakuált azt nyilatkozta a Fox News-nak:

Korábban a kormányhoz vagy a bírósághoz fordulhattak. Panaszt tehettek a  férjük ellen"

– jelenleg azonban erre nem maradt semmilyen fórum.

A tálibok elleni szankcióktól azonban a lakosság is szenved, lehet, hogy jobban, mint a tálib vezetés. Látva, hogy ez egy kétélű fegyver, az ENSZ kijelentette, hogy nemcsak a humanitárius segélyt kell biztosítani a nőknek és a kisebbségi csoportoknak, hanem egyéb pénzügyi óvintézkedéseket is meg kell tenni. A főbiztos arra is felszólította a nemzetközi közösséget, bírálják felül a szankciókat, hogy azokkal ne súlyosbítsák tovább a humanitárius válságot az országban.

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.