Megtörhet a VMSZ egyeduralma a vajdasági magyar kisebbségi önkormányzatban
Négy év után ismét két lista verseng a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) 35 mandátumáért a november 8-i szerbiai nemzeti tanácsi választáson. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) által támogatott Magyar Összefogás 2010 óta minden választáson megszerezte a mandátumok többségét, 2022-ben pedig egyedüli indulóként valamennyi helyet elnyerte. Az idén a Vajdasági Magyar Újrakezdés (VMÚ) is indul, amely a pártpolitikai befolyás csökkentését és a testület működésének átalakítását tűzte ki célul.
A november 8-i választáson Szerbia 23 nemzeti kisebbsége választja meg négy évre szóló megbízatással nemzeti tanácsát. Huszonegy közösség közvetlenül szavaz, míg a gorániak és az oroszok elektori gyűlésen döntenek a testületek összetételéről.
A magyarok az 1-es sorszámú Magyar Összefogás és a 2-es sorszámú Vajdasági Magyar Újrakezdés listája közül választhatnak. A Magyar Összefogás listavezetője Fremond Árpád, az MNT jelenlegi elnöke. A szeptember 25-én benyújtott listán 17 VMSZ-tag és 18 párton kívüli jelölt szerepel. A 35 jelölt közül 31-en új indulók, átlagéletkoruk 41 év. Fremond Árpád a megkezdett munka folytatását, a magyar nyelvű oktatás fejlesztését, a kulturális intézmények megerősítését, a magyar nyelvű tájékoztatás digitális jelenlétének bővítését és az anyanyelvhasználati jogok érvényesítését nevezte a következő négy év legfontosabb feladatainak.
Bármennyien maradtunk is, nem adhatjuk fel"
- fogalmazott a választókhoz intézett üzenetében.
Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke a lista bemutatásakor azt hangsúlyozta, hogy a jelöltek kiválasztásánál a szakmai felkészültséget és a közösségi elkötelezettséget vették figyelembe.
A Vajdasági Magyar Újrakezdés listáját Mezei Zoltán színész-rendező vezeti. A civil szervezet október 14-én nyújtotta be 35 jelöltből álló listáját. A VMÚ együttműködési megállapodást kötött a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségével (VMDK), amelynek öt jelöltje szerepel a névsorban. Rózsa Zsombor, a VMÚ elnöke szerint a nemzeti tanácsot függetleníteni kell a pártpolitikai érdekektől, és nagyobb szerepet kell biztosítani a szakembereknek. A szervezet átláthatóbb döntéshozatalt és az intézmények nagyobb önállóságát szorgalmazza. A VMÚ 16 pontos programja a nemzeti tanács jelenlegi feladatain túl gazdasági, ifjúságpolitikai, népesedési és jóléti kérdésekkel is foglalkozik. A szervezet erősítené a kapcsolatot a külföldre költözött vajdasági magyarokkal is.
Mezei Zoltán közölte: többséget szeretnének szerezni az MNT-ben, hogy megvalósíthassák programjukat. A nemzeti tanács teljes politikamentesítése ugyanakkor nem lehetséges, hiszen választott érdekképviseleti testületről van szó, amely közösségi ügyekben hoz döntéseket, intézmények működését befolyásolja, és közpénzek felhasználásáról határoz. A pártpolitikai befolyás azonban mérsékelhető, például az intézményvezetők kiválasztásának és a támogatások elosztásának átláthatóbbá tételével, valamint a szakmai szempontok következetesebb érvényesítésével.
A Magyar Nemzeti Tanács a szerbiai magyarság országos kisebbségi önkormányzata, amelynek feladata a közösség kulturális autonómiájának biztosítása. Hatásköre az oktatásra, a művelődésre, a tájékoztatásra, valamint a hivatalos nyelv- és íráshasználatra terjed ki. A testület oktatási és kulturális intézményeket alapíthat, illetve alapítói jogokat gyakorolhat, részt vehet a magyar nyelvű oktatás tanterveinek és tankönyveinek kialakításában, és véleményezheti egyes intézményvezetők kinevezését. Ösztöndíjprogramokat működtethet, támogathatja a magyar kulturális örökség megőrzését, valamint magyar nyelvű tájékoztatási intézményeket és médiavállalkozásokat alapíthat. A hivatalos nyelvhasználat területén szerepe van a hagyományos magyar településnevek meghatározásában és az anyanyelvhasználati jogok érvényesítésében.
A nemzeti tanácsok hatásköreinek bővítése azonban jogszabály-módosítást igényelne. A szerb alkotmány a kisebbségi önigazgatást a felsorolt négy területen biztosítja. A szerb alkotmánybíróság 2014-ben megsemmisítette a nemzeti tanácsokról szóló törvény több olyan rendelkezését, amely túlterjeszkedett ezeken a kereteken. A gazdasági, népesedési vagy szociálpolitikai feladatok önálló hatáskörként történő átvételéhez ezért törvénymódosításra, egyes esetekben alkotmánymódosításra is szükség lehet. Az MNT ugyanakkor a jelenlegi szabályozás mellett is indíthat programokat és együttműködhet más intézményekkel ezeken a területeken.
Az első Magyar Nemzeti Tanácsot 2002-ben elektori gyűlésen választották meg. A nemzeti tanácsokról szóló törvényt 2009-ben fogadták el, az első közvetlen választást pedig 2010-ben tartották. Akkor a Magyar Összefogás 28 mandátumot szerzett, a Vajdasági magyarként Európába lista négyet, a Magyar Remény Mozgalom, a Magyar Liga és a Kézfogás a Magyarságért lista pedig egyet-egyet.
A Magyar Összefogás 2014-ben 31 mandátumhoz jutott, a VMDK - Csonka Áron lista kettőt, a Magyar Liga - Új Magyar Alternatíva és a Másként magyarságunkért lista pedig egy-egy helyet szerzett.
A 2018-as választáson a Magyar Összefogás 30, a Magyar Mozgalom öt képviselőt juttatott a testületbe. Négy évvel ezelőtt csak a Magyar Összefogás indult, így mind a 35 mandátumot megszerezte.
Az idei lesz az ötödik közvetlen magyar nemzeti tanácsi választás, és négy év után ismét lehetőség nyílik arra, hogy több lista képviselői kerüljenek a testületbe.
A vajdasági magyar közösség lélekszáma folyamatosan csökken. A 2022-es népszámláláson Szerbiában 184 442-en vallották magukat magyarnak. A nemzeti tanácsi választáson pedig csak azok szavazhatnak, akik szerepelnek a külön magyar választói névjegyzékben. Az augusztus 19-i adatok szerint 107 090-en szerepeltek a névjegyzékben, 9316-tal kevesebben, mint a 2022-es választás előtt. Ez mintegy nyolcszázalékos csökkenés négy év alatt.
