2023. február 2., 15:01

Kijev: Két éven belül ott a helyünk az EU-ban! Brüsszel: Lassan a testtel srácok!

Egyre élesebb nyilatkozatháború zajlik az ukrán kormány és az Európai Unió vezetése között. Bár "mag-Európa" államai retorikájukban elkötelezettek az ukrán EU-s integráció mellett, Brüsszel nem győzi hangsúlyozni, a folyamat nem olyan egyszerű, mint ahogy Ukrajna láttatni szeretné. 

zászló
Fotó: pixabay.com

Az Európai Unió ugyan megadja az esélyt Ukrajnának a csatlakozásra, de a folyamat nem megy egyik napról (jelen esetben évről), a másikra. Pár napja az ukrán kormányfő, Denisz Smihal kijelentette, Ukrajnának igen szoros ütemterve van, a következő két évben szeretné bejárni mindazokat a lépcsőfokokat, amelyek az EU-csatlakozáshoz szükségeltetnek.

Miközben pénteki kezdetét veszi az első közös Ukrajna-EU-csúcs, amelyet ukrán földön tartanak, az Unió vezetése nem győzi hűteni Kijev egyre forróbb elvárásait.

A brüsszeli ügyekben mindig jól értesült Politico például azt írja, a hétvégén Kijevbe látogató Európai Bizottság elnöke és biztosai szinte biztosan letörik majd a néhány éves integrációs folyamatról ábrándozó ukrán vezetés lelkesedését.

Nemhogy évek, évtizedek kérdése is lehet

Mielőtt röviden ismertetnénk az ukrán EU-s integráció előtt álló grádicsokat és kihívásokat, annyit mindenképp érdemes megjegyeznünk, hogy az európai kormány- és államfők túlnyomó többsége sokkal kevésbé optimista, mint az ukrán vezetés. Emmanuel Macron francia elnök pár hete egyenesen arról beszélt, "évtizedek kérdése" lehet, mire Ukrajna ténylegesen csatlakozhat a szövetséghez. A Politico bennfentes forrásokra hivatkozva azt írja, az uniós vezetők sem szeretnék, ha Ukrajna néhány év alatt csatlakozna az EU-hoz, miközben más országok, mint Serbia, Montenegró vagy Törökország, hosszú évek (az utóbbi esetében évtizedek) óta rostokolnak a kapuban.

Ezzel együtt, legalábbis nyilatkozatok szintjén, az uniós vezetők egymást túllicitálva hangsúlyozzák, mennyire megérdemli Ukrajna, hogy csatlakozhasson az EU-hoz. Ursula von der Leyen bizottsági elnök például kijelentette,

Ukrajna az egyetlen ország, ahol az embereket agyonlőtték azért, mert uniós zászlóba burkolództak"

Az EB-elnök nyilván a majdani forradalmi eseményekre utalt, megfeledkezve arról az apróságról, hogy a százak életét követelő zavargásokban az amerikai titkosszolgálat is vastagon benne volt

Charles Michel, az Európa Tanács elnöke ennél is messzebb ment. Pár héttel ezelőtti ukrajnai látogatása során kijelentette,

Ukrajna az Európai Unió és az Európai Unió Ukrajna. Nem spórolhatunk a munkával, hogy ezt az ígéretet minél hamarabb realitássá változtassuk!

Feltűnő ugyanakkor, hogy a kelet-közép-európai országok álláspontja, jelesül a balti államoké és Lengyelországé, mennyire különbözik a mageurópai hozzáállástól. Bár a németek és a franciák szóban rendkívül elkötelezettek, konkrét lépéseket nem tesznek azért, hogy felgyorsítsák a folyamatot. A Politico gazdasági indokokkal magyarázza a hezitálást, szerintük ugyanis a német vezetésű tömb attól tart, az ukrán és lengyel élelmiszeripar közös fellépése kiszoríthatná őket korábbi, jól megszokott piacaikról. 

Péntek után többet tudunk

Érdemes lesz figyelni a pénteki találkozó utáni zárónyilatkozat szövegezését! A júniusi, tagjelölti státuszt bejelentő nyilatkozatban az Európai Tanács például nem győzte hangsúlyozni, az ország helye ugyan az Unióban van, de ehhez számtalan kritériumnak kell még megfelelnie.

A hírek szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök von der Leyen EB-elnökkel és Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével is találkozik majd Kijevben.

Smihal a Politiconak nagyjából összefoglalta, milyen kérésekkel fordulnak Brüsszel felé. Akad köztük néhány indokolható, de több, jelenleg igen elrugaszkodott tűnő elképzelés is. Hogy Ukrajna vízummentességet szeretne bizonyos ipari termékeikre, érthető, valószínűleg meg is kapják, ahogy az ukrán exporttermékekre vonatkozó vámkötelezettség további egy évvel való felfüggesztését is. Az már kétségesebb, vajon beállhat-e Ukrajna az európai mobilroaming-ernyő alá, illetve csatlakozhatnak-e az Egységes Euró Fizetési Övezethez (Single Euro Payments Area - SEPA).

Nyilván szóba kerül majd az egyre burjánzó ukrán korrupció is. Alig pár hét alatt számos magasrangú hivatalnokot, miniszter-helyetteseket és megyei vezetőket távolítottak el a pozíciójából különböző korrupciós vádakkal - elemzők szerint éppen nyugati nyomásra. Az általunk megkérdezett szakértő, Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint tulajdonképpen vezéráldozatokat hozott az ukrán vezetés. Hogy aztán miként reagál erre az Unió vezetése, az már más kérdés.

Smihal arról is beszélt, a kormány hajlandó "felülvizsgálni" az ország alkotmánybíróságának átalakítására vonatkozó uniós javaslatokat. Arról ugyanakkor nincs szó, hogy az új kisebbségi törvényt, amely a kisebbségek javaslatainak figyelembe vétele nélkül készült és nyilvánvalóan hátrányosan érinti a kárpátaljai magyarságot, revideálnák. Ilyen követelés tudomásunk szerint eddig Brüsszelből sem érkezett!

Lépésről lépésre

Az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamata három jól elkülöníthető szakaszból áll. Van egy tagjelölti rész, egy tárgyalásos szakasz és a végén maga a csatlakozás - mondta le portálunknak egy korábbi interjúban, Dr. Petri Bernadettet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégiai Kutatóintézet kutatóját.

Az EU-tagságra váró országoknak különböző státuszuk van, aszerint épp hol tartanak a folyamatban. A "potenciális tagjelöltek", ilyen ország például Koszovó és Bosznia-Hercegovina, adják az első szintet. A második szint a tagjelölteké, például Ukrajnáé és Moldováé is, a harmadik csoportba pedig azok az országok sorolhatók, ahol már zajlik a tárgyalási folyamat. Törökország, Szerbia, Albánia, Montenegró, Észak-Macedónia tartozik ezen országok közé. A tárgyalási szakasz után ismét változik a státusz, a tárgyalások lezárása és a csatlakozási szerződés ratifikálása között csatlakozó országokról beszélünk. Jelenleg egyetlen ilyen ország sincs.

Az Európai Bizottság által júniusban kiadott, Ukrajnára vonatkozó ajánlásban egy mondat sincs arról, hogy a harmadik, tárgyalásos szakasznak mikor kéne elindulnia.

Ez az ajánlás elsősorban egy politikai nyilatkozat volt, amely arról szól, hogy Ukrajnával számol az EU, Ukrajna az európai család része, de a Bizottság szintjén nincs még szó a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről - magyarázta Petri. 

A csatlakozási folyamat általános menetrendjén Ukrajna esetében annyiban változott, hogy az ország előbb lett tagjelölt és csak utána írt számára elő feltételeket a Bizottság.

Ukrajna EU-csatlakozása kapcsán azt kell megértenünk, hogy a csatlakozás egyik elvi alapja az egyenlőség. Jogi lehetőség sincs arra, hogy egy-egy tagállam külön utakon vagy gyorsítva legyen az Európai Unió tagja. Nincsenek első- vagy másodrendű tagjelöltek, minden államnak ugyanazon a grádicson kell lépkednie. A folyamat gyorsasága ugyan változó, de a lépcsőfokok száma és mérete nem!

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.