Brüsszelnek talán elég lesz, de a kárpátaljai magyarok problémáit csak súlyosbítja az új ukrán kisebbségi törvény
A Magyar Távirati Iroda tudósítása nyomán kedden futott végig a sajtón, az ukrán parlament, a Verkhovna Rada végre új kisebbségi törvényt fogadott el. Elsőre úgy tűnt, Ukrajna lassacskán, de azért csak egy normális, európai ország formáját ölti magára. Alig két nap alatt e langymeleg illúzió szertefoszlott. Előbb csak néhány magyarázó, árnyaló FB-bejegyzés jelent meg. Később a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség hivatalos közleménye, végül a KMKSZ sajtófőnökével készített beszélgetésünk egyértelművé tette, az egész túl szép volt ahhoz, hogy igaz legyen.
"Előrelépés Kijevben" - portálunk még kedden ezzel a felütéssel számolt be az új ukrán kisebbségi törvény elfogadásáról. Akkor a hivatalos közlemény alapján azt írtuk, az új törvény definiálja majd a "nemzeti kisebbségek (közösségek)" fogalmát, a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait és kötelezettségeit, képviselőinek jogait és azok érvényesítését szolgáló állami politika sajátosságait, valamint a központi végrehajtó szerv hatásköreit a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek védelme terén. Az ukrán Interfax hírügynökség tudósításában az állt, a törvény ötödik cikkelye garantálja majd Ukrajna állampolgárainak az alkotmányban meghatározott társadalmi, gazdasági, kulturális és nyelvi jogokat, illetve szabadságjogokat, tekintet nélkül arra, hogy milyen etnikai származásúak, nemzeti kisebbségekhez tartoznak, vagy sem.
Időközben világossá vált, optimizmusunk kincstári csupán, a valóság egészen más. Ha a hivatalos sajtóközlemények mögé nézünk, kiderül, Ukrajnának továbbra is soviniszta, a kisebbségi jogokat saját érdekeinek megfelelően alakító vezetése van.
Ukrajna 2022. júniusában kapott tagjelölti státuszt az Európai Uniótól. Akkor az általunk megkérdezett, bővítési eljárást ismerő EU-s szakértő, Dr. Petri Bernadett azt nyilatkozta portálunknak, hiába a háború, Kijev épp úgy kénytelen végigjárni a csatlakozáshoz vezető lépcsőfokokat, mint bármelyik másik tagjelölt. Mivel az ukrán EU-s integráció egyik Brüsszel által támasztott feltétele éppen a kisebbségi jogok rendezése, várható volt, hogy az ukránok lépnek az ügyben, a naivabbak még akár abban is reménykedhettek, érdemi változás történik. Pár nap elég volt hozzá, hogy kiderüljön, az új törvény legfeljebb az ország és nemzeti kisebbségeinek helyzetét alig-alig ismerő brüsszeli bürokraták számára lehet megnyugtató.
Az első kritikus hangok már a parlamenti szavazás másnapján felbukkantak, bár először csak a közösségi hálón. A ma7 által is gyakran megszólaltatott, kárpátaljai születésű elemző, Kosztur András hosszú bejegyzésben hívta fel a figyelmet az új "kisebbségi" törvény visszáságaira. A XXI. Század Intézet vezető kutatója azt írta,
várhatóan az új törvény sem rendezi majd az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek helyzetét, hiszen számos pontján, például a kritikus oktatási és nyelvhasználati kérdésekben, tulajdonképpen csak megerősíti a magyar kormány által is sokat bírált korábbi paragrafusokat.
A törvény egyik fontos újítása - írja, hogy létrehoznak egy, a kormány mellett működő, a nemzetiségi ügyekkel foglalkozó központi szervet; a Nemzeti Kisebbségek (Közösségek) Központját. A központ, legalábbis papíron, kisebbségi kérdésekben élhet majd javaslattevői jogával, de, hogy ebből eljut-e majd bármi a központi vezetéshez, pláne megjelenik-e a jogalkotásban, az finoman szólva is kétséges.
Az ukrán kisebbségi törvény elfogadását követően azonnal megkerestük a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) kommunikációs titkárát, Darcsi Karolinát, hogy első kézből kapjunk információt az új jogszabályról. A háborús helyzet, az állandó áramkimaradások miatt csak a hét végén tudtuk beszélni a szóvivővel, aki elmondta,
az új törvényt anélkül állították össze, hogy akár a KMKSZ, akár más magyar kisebbségi szervezet javaslatait figyelembe vették volna.
"Az új törvény egyetlen pontja sem tartalmazza az általunk javasolt kiegészítéseket. Hiába véleményeztük a törvényjavaslatot, annak nem lett semmi foganatja" - emelte ki Darcsi.
- hívta fel figyelmünket a kárpátaljai politikus. Darcsi elmondta, az új törvény
tovább szűkít számos kisebbségi jogot, a nyelvhasználati korlátozásokat pedig tulajdonképpen megerősíti. A kisebbségi jogokat nem kezeli kollektív jogként ,csupán egyéni jogokként említi. Így és ebben a formájában semmiképp sem jó, nem felel meg sem az EU, sem az Európa Tanács által támasztott követelményeknek.
December 16-án a KMKSZ és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) közös nyilatkozatban ismertette álláspontját a törvényről. A legfontosabb pontokat érdemes szó szerint idézni!
A törvényalkotók teljes egészében figyelmen kívül hagyták a magyar és más kisebbségi szervezetek által korábban megfogalmazott konstruktív javaslatokat.
A jogszabály gyakorlatilag megerősíti az oktatási és nyelvtörvényben korábban kodifikált jogszűkítéseket, illetve újabbakat is eszközöl.
Nem garantálja a kompakt nemzetiségi letelepedési térségek megőrzését, illetve a nemzetiségi szimbólumok használatát sem.
És talán a legfontosabb:
A törvény a kisebbségi jogokat kizárólag a kisebbségekhez tartozó személyek egyénileg gyakorolható jogaként értelmezi, ami megfosztja a nemzeti kisebbségeket (azok közösségeit, szervezeteit) bármiféle intézményesen gyakorolható politikai, oktatási, nyelvi jogok érvényesítésétől, s így saját sorsuk befolyásolásának lehetőségétől is.
A két magyar párt közös közleményét azzal zárja, meglátásuk szerint
Ahogy azt Dr. Petri Bernadett korábbi interjújában elmondta, Ukrajna tulajdonképpen konkrét lépéseket, vállalásokat kell, hogy tegyen, máskülönben, háború ide vagy oda, nem tud felfelé haladni az EU-s integráció grádicsán. A brüsszeli feltételek között szerepelt egy új, a még 1992-ben elfogadott kisebbségi törvényt felváltó jogszabálycsomag kidolgozása is, csakhogy a kárpátaljai magyarok szerint a most elfogadott törvény sok tekintetben még rosszabb is a korábbinál.
A nagy kérdés most az, vajon Brüsszel meghallja-e a kárpátaljai magyarok hangját és további vállalásokra kötelezi az ukrán vezetést, vagy elfogadja, netán Ukrajna nyugati elköteleződésének újabb bizonyítékaként még meg is ünnepli a frissen elfogadott törvényt.
Ha fogadnunk kellene, egy percig sem haboznánk megtenni tétjeinket az utóbbira. Az új törvény, és ezzel a kijevi vezetés pontosan tisztában van, megnehezíti a magyar diplomácia azon törekvéseit, hogy Ukrajna előtt egyfajta "integrációs kapuőrként " állva, kissebségi jogaik kiszélesítését harcolja ki a kárpátaljai magyaroknak. Ha az EU-s bürokraták elégségesnek ítélik meg az ukrán lépéseket, onnantól Magyarországnak sokkal nehezebb dolga lesz az Európai Unió és a NATO testületei előtt elérnie, hogy Kijev, a nyugati integráció feltételeként, harminc év után végre biztosítson az európai normáknak megfelelő jogokat a területén élő nemzeti kisebbségeknek.
