2022. június 27., 08:40

Rögös az út Brüsszel felé: Szakértőt kérdeztünk arról, miként és mikor lehet Ukrajna az EU teljes jogú tagja

Miután múlt héten Ukrajna hivatalosan is tagjelölti státuszt kapott az Európai Uniótól, számos félreértés, féligazság vagy tévedés jelent meg a sajtóban arról, mit is jelent ez a csatlakozási folyamat szempontjából jelentős, de önmagában egyáltalán nem különleges vagy szokatlan lépés. A részletekről Dr. Petri Bernadettet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégiai Kutatóintézet kutatóját kérdeztük.

Belgium - EU-s tagjelöltség
Fotó: TASR/AP

Csütörtökön az Európai Tanács hivatalosan is elfogadta Ukrajna és Moldova uniós tagjelölti státuszát. Ez egy hosszú folyamat első lépése lehet. Arra kérném, röviden mutassuk be ezt a folyamatot!

Az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamata három jól elkülöníthető szakaszból áll. Van egy tagjelölti rész, egy tárgyalásos szakasz és a végén maga a csatlakozás. Az EU-tagságra váró országoknak különböző státuszuk van, aszerint épp hol tartanak ebben a folyamatban. Az úgy nevezett potenciális tagjelöltek állnak, fogalmazzunk úgy, legtávolabb. Ilyen ország például Koszovó és Bosznia-Hercegovina. A második szint a tagjelölt országoké, azaz immár Ukrajnáé és Moldováé is, a harmadik csoportba pedig azok az országok sorolhatók, ahol már zajlik a tárgyalási folyamat. Törökország, Szerbia, Albánia, Montenegró, Észak-Macedónia tartozik ebbe a csoportba.

Nagyon fontos kihangsúlyozni, a második és harmadik szint között húzódik egy éles választóvonal.

Amelynek ezek szerint ellentétes oldalán helyezkedik el Ukrajna, illetve Szerbia.

Tulajdonképpen igen, ugyanis az Európai Bizottság által kiadott, Ukrajnára vonatkozó ajánlásban egy mondat sincs arról, hogy a harmadik, tárgyalásos szakasznak mikor kéne elindulnia.

Ez az ajánlás elsősorban egy politikai nyilatkozat, amely arról szól, hogy Ukrajnával számol az EU, Ukrajna az európai család része, de a Bizottság szintjén nincs még szó a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. Ez egy nagyon fontos, de keveset hangsúlyozott részlet!

Ezek szerint a Bizottság ajánlásának nem is volt jogi kötőereje?

Ez így ebben a formában nem igaz, de a szöveget inkább politikai nézőpontból érdemes értelmezni. A Bizottság dokumentuma ugyan több indokot felsorol, miért is jár Ukrajnának a tagjelölti státusz, de közben jónéhány feltételt is szab ahhoz, hogy Ukrajna a tárgyalásos szakaszba léphessen át.

A Bizottság a következő hónapokban folyamatosan követni fogja ezeknek a feltételeknek az alakulását, elvileg az végére ígérnek egy részletes országértékelést.

Ha ezeket a feltételeket sikerül Ukrajnának teljesítenie, elindulhatnak a tárgyalások, de, hangsúlyozom, egyelőre korai erről beszélni, a teljesítésnek nincs határideje.

A csatlakozási folyamat általános menetrendjén Ukrajna esetében annyiban változott, hogy az ország előbb lett tagjelölt és csak utána írt számára elő feltételeket a Bizottság.

Csak egy példa: Bosznia-Hercegovina 2016 februárjában adta be a csatlakozási kérelmet, a Bizottság feltételeket írt elő a számára, de még mindig nem látja eléggé fejlettnek az országot a Tanács a tagjelöltségre.

Nem akarok nagyon előreszaladni, de a rend kedvéért megkérdezem, mi jön a tárgyalási szakasz után?

A tárgyalási szakasz után ismét változik a státusz, a tárgyalások lezárása és a csatlakozási szerződés ratifikálása között csatlakozó országokról beszélünk. Jelenleg egyetlen ilyen ország sincs.

Az imént röviden összefoglalt folyamat a gyakorlatban mennyi ideig tart?

Nehéz erre a kérdésre egzakt választ adni. Öt-, tíz-, sőt húszéves távlatokról beszélünk.

Van ma olyan EU-s tagállam, amely a fentiektől eltérő utakon lett az Unió tagja?

Nem, egy sem. Nincs gyorsított eljárás, ez a csatlakozási folyamat egyik elvi alapja is. Nincs elsőrendű vagy másodrendű csatlakozó.

Jogi lehetőség sincs arra, hogy egy-egy tagállam külön utakon vagy gyorsítva legyen az Európai Unió tagja. A tagjelölti státusz sem jelent automatikus csatlakozási jogot. A Bizottság a csatlakozási kritériumokat minden esetben alaposan megvizsgálja.

Ezek mennyire egzakt, konkrét feltételek?

Azt mondanám, relatív egzakt kritériumok. Az adott ország helyzetéhez, gazdasági erejéhez szabott, de egzakt kritériumok. Például Ukrajna esetében nagyon pontosan felsorolja a Bizottság, miket kell teljesíteni ahhoz, hogy Kijev a következő szakaszba léphessen!

Említsünk meg ezek közül néhányat!

Az Igazságügyi Főtanács és az Alkotmánybíróság tagjainak kiválasztása, igazságügyi reform, korrupció elleni küzdelem, médiaszolgáltatási irányelvek meghatározása és még számos egyéb feltételt tartalmaz a lista, például konkrét személyi változtatásokat is.

A Bizottság listáján például szerepel a nemzeti kisebbségek jogi keretének reformja, méghozzá a Velencei Bizottság ajánlása szerint.

Ha már itt tartunk, a magyar diplomáciának mennyi beleszólása van abba, milyen feltételekkel csatlakozhat majdan Ukrajna a közösséghez?

A csatlakozási folyamat lezárásához minden tagállam jóváhagyására szükség van. Ez Magyarország számára komoly lehetőségeket biztosíthat diplomáciai szinten. Egy tagállam is blokkolhatja a csatlakozási tárgyalások megkezdését, gondoljunk csak Albánia és Észak-Macedónia esetére. A két ország már nagyon szívesen megkezdte volna a csatlakozási tárgyalásokat, ezt viszont történelmi sérelmekre, etnikai és kulturális konfliktusokra hivatkozva két éven át blokkolta Bulgária. Most azonban a bolgár parlament egy pénteken megszavazott határozatban felhatalmazta a kormányt, hogy visszavonja Szófia vétóját, ami felgyorsíthatja a két ország csatlakozásáról szóló tárgyalásokat.

Felmerült volna Kijev uniós csatlakozása, ha nincs ez a szörnyű háború?

A tagjelölti kérelmét három ország, Ukrajna, Georgia és Moldova néhány nap különbséggel, szinte egyszerre adta be, február végén. Ez egyértelműen a háború kitörésére adott reakció volt. A Tanács március elején kérte fel az Európai Bizottságot, hogy véleményezze a kérelmet.

Ez eltartott néhány hónapig, de a szokottnál így is valamivel hamarabb megszületett az állásfoglalás. Valószínűleg ebben a háború is szerepet játszott.

Azt kell végezetül megértenünk, hogy most már egy olyan szakasz jön, ahol objektívnek kell lenni, ahol a háború ténye nem játszhat szerepet, legfeljebb annyiban, hogy épp a harcok miatt lesz nehéz teljesíteni egy-egy Bizottság által szabott feltételt.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.