Emmanuel Macron bezáratja az alma materjét

2021. április 10., 10:31
ma7

Jelenlegi formájában megszűnik a magas presztízsű franciaországi egyetem, a Közigazgatási Nemzeti Iskola (ENA – Ecole Nationale d’Administration) – jelentette be Emmanuel Macron francia államfő egy videókonferencián.

Fotó: ma7
Emmanuel Macron bezáratja az elitképzőt

A francia elitképzőnek tekintett ENA-t az utóbbi időkben gyakran érte az a vád, hogy az ország elitjét belterjessé tette, amely így elszakadt a hétköznapi francia emberektől. A változás reményében Macron a Közszolgálati Intézetet (ISP – Institut du Service Public) kívánja az ENA helyett létrehozni. Az új intézményhez tartozna így lényegében minden mesterszakos szinten közigazgatást tanuló, míg az alapképzésben lévőknek az ISP közös képzést nyújtana. Az államfő szerint az új struktúrában forradalmasítják a tanulók kiválasztását, így a képzésbe a társadalom szélesebb rétegeiből juthatnak be a hallgatók, akik egy megreformált osztályozási rendszerrel és sokszínű oktatással találkozhatnak.

Nem felejtem el, hogy honnan jöttem és mivel tartozom ennek az intézménynek. Elismerem az egyetem által végzett kemény munkát"

– zárta gondolatát Macron, aki maga is az iskola padjait koptatta.

A nagy múltra visszatekintő intézményt 1945-ben Charles de Gaulle korábbi köztársasági elnök alapította, itt tanult több vezető politikus, például a már említett Macron vagy éppen elődje, Francois Hollande is. Az egyetem minden évben 134 országból fogad diákokat, ám körülbelül csak 80 hallgató juthat be a nehéz felvételi vizsgát követően a magas ösztöndíjat adó, ingyenes képzésbe. Az ambiciózus hallgatók a kifejezetten nehéznek tartott ENA-vizsgát követően (amely nemzetközi kapcsolatok, közgazdasági és jogi kérdéseket tartalmaz) gyakran nagyon hamar magas presztízsű közszolgálati pozíciókat kaptak. Az új tervek szerint azonban ez megváltozik, az új intézményben a végzetteknek előbb gyakorlati ismereteket kell szerezniük a közigazgatásban. A társadalmi keveredés és felemelkedés jegyében létrejött intézmény esetében a felmérések azt mutatják,

hogy a felvételt nyert hallgatók jelentős többsége tehetős, diplomás családból származik, ahol a szülők maguk is vezető beosztású köztisztviselők vagy különböző cégek vezérigazgatói, és csak kevesen érkeznek munkás-, középosztálybeli családból.

A bezárás ötlete egyébként nem a semmiből jött, az államfő már a 2019-es úgynevezett sárgamellényes-tüntetések során ígéretet tett rá. Az időzítés most valószínűleg annak köszönhető, hogy a járvány miatt megtépázott népszerűségű Macron nagy nyomás alatt áll, hogy növelje a népszerűségét a jövő évi választásokig.

Franciaországban az elmúlt évek adatai alapján a népesség 3-5 százaléka (körülbelül 2-3 millió fiatal) tanul a felsőoktatásban, amely a 15–29 éves kor közötti, nagyjából 12 millió fiatal 17-25 százaléka. A francia fiatalok alapvetően könnyen és a legtöbb esetben olcsón, sokszor ingyen mehetnek egyetemre, bár a magánintézményekre ez kevésbé igaz, illetve számos ösztöndíjra is pályázhatnak.

A France24 televízió még 2020. októberben készített riportot a francia hallgatók helyzetéről a koronavírus-járvány alatt. A riportban Helno Eyriey, a Francia Diákok Országos Szakszervezetének (UNEF) alelnöke elmondta:

Sokszor nem is a tandíjjal van a probléma, inkább hogy a hallgatók csupán harmada kap ösztöndíjat a megélhetéséhez, így a többségük a szüleire vagy a diákmunkákra támaszkodik. Azonban azok a koronavírus miatt gyakran megszűntek, így a fiatalok megélhetése került veszélybe a drága egyetemi városokban. A diákok szegénysége már a korábbi években is súlyos problémának bizonyult, de most nem tudjuk, hogy hogyan vészelik át a nehezebb helyzetben lévő diákok ezt az évet.”

Kövesse facebook oldalunkat is!