2022. július 27., 13:06

Egymás után bukhatnak meg a szankciópárti politikusok Európában

Egyre több politikus körül fogy el a levegő Nyugat-Európában, ami több államban is kormányválságot okozhat. A politikai vezetők bukásáért a különböző botrányok mellett, egyértelműen az utóbbi idők elhibázott szankciós politikája okolható, ami az elmúlt hetekben rég nem látott gazdasági és energiaválságot okozott a legtöbb nyugati országban.

johnson
Fotó: TASR
Boris Johnson

A bukott politikai vezetők sorát még július elején nyitotta meg Boris Johnson brit miniszterelnök, aki már a háború előtt is komoly szankciókat vetett ki Oroszországra. Az orosz-ukrán háború kitörésével a brit miniszterelnök aztán újabb és újabb gazdasági szankciókat követelt, miközben fegyverek szállításával is igyekezett támogatni Ukrajnát. A háború okozta negatív hatások begyűrűzésével azonban az utóbbi hetekben folyamatosan romlottak Nagy-Britannia gazdasági mutatói, ami egyre inkább növelte a miniszterelnökkel szembeni elégedetlenséget.

Bár ennek ellenére Johnson támogatottsága elsősorban a folyamatos belpolitikai botrányai miatt zuhant nagyot, a lemondásában az is fontos szerepet játszott, hogy a szankciók következtében negyven éve nem látott infláció tombol a szigetországban.

A kedvezőtlen gazdasági környezet miatt pedig értelemszerűen a belpolitikai botrányok is sokkal erősebben éreztették a hatásaikat, így júliusra teljesen elfogyott a levegő saját pártján belül is a népszerűtlen politikus körül.

draghi
Fotó:  TASR
Mario Draghi

Hasonló okok miatt volt kénytelen lemondani azonban Mario Draghi is. Az olasz miniszterelnök nemrég már másodszor nyújtotta be a lemondását, miután azt az olasz köztársasági elnök először nem fogadta el.

Draghi pozíciója azután vált instabillá, miután a szankciók hatására Oroszország körülbelül a felére csökkentette az olaszoknak szállított gázmennyiséget, ez pedig jelentős energiaáremeléshez vezetett. Emiatt szinte azonnal koalíciós válság alakult ki az olasz kormányban, miután július közepén az Öt Csillag Mozgalom kormánypárt tagjai egyszerűen kivonultak a kabinet új energiacsomagjáról tartott szenátusi voksolásról.

Draghi ezt követően szinte azonnal benyújtotta a lemondását, azt azonban Sergio Mattarella nem fogadta el, az olasz miniszterelnököt pedig Ursula von der Leyen mellett, a francia elnök, és a német kancellár is maradásra bíztatta. Mivel azonban a napokban Draghinak másodszorra sem sikerült megtartani a kormány egységét, várhatóan Olaszországban is előrehozott választást tartanak majd a közeljövőben, ami könnyen jobboldali fordulatot eredményezhet az országban.

Ezzel immár kettőre nőtt azoknak a politikai vezetőknek a száma Nyugat-Európában, akik az utóbbi hetekben voltak kénytelenek búcsút inteni a miniszterelnöki posztnak, miután korábban nyilvánosan is kiálltak az Oroszországot sújtó szankciók mellett.

Nincsen azonban sokkal jobb helyzetben a francia elnök és a német kancellár sem. Az elhibázott szankciók következtében kialakult gazdasági és energiaválság miatt ugyanis mind Emmanual Macron, mind pedig Olaf Scholz népszerűsége jelentősen csökkent az elmúlt hetekben. Macron ugyan áprilisban még megnyerte az elnökválasztást, a pár héttel utána következő nemzetgyűlési voksoláson viszont már elveszítette a mögötte álló kormánykoalíció a törvényhozási többséget. A francia elnök népszerűsége azóta lejtmenetben van, amin minden bizonnyal az sem segít majd, hogy nemrég már az ország legnagyobb energiavállalatai is takarékosságra kérték a lakosságot. Mindez várhatóan tovább csökkenti majd Macron támogatottságát, aki ennek ellenére még mindig kitart a brüsszeli szankciós politika mellett.

Németországban szintén egyre nagyobb energiapánik kezd úrrá lenni a lakosságon, ami miatt Olaf Scholz népszerűsége is jelentősen megcsappant az utóbbi hetekben.

Bár az ország jelenlegi kancellárja a háború kitörése után még ellenezte a gáz- és olajembargót, a politikus ma már támogatja az energiaszankciókat, amik a német gazdaságnak is jelentős károkat okoznak. Harminc év után először ugyanis elszabadult infláció és külkereskedelmi hiány jellemzi az országot, a várható téli gázhiány, valamint az Északi Áramlat-1 körül kialakult helyzet miatt pedig a lakosság körében, és a kormányban is pánikhangulat uralkodik. Mindez pedig meg is látszik Olaf Scholz és a kormányzó SPD népszerűségén. A legújabb felmérések szerint ugyanis az emberek 58 százaléka ellenzi a kancellár politikáját, a szociáldemokraták támogatottsága pedig mindössze 20 százalékra süllyedt.

Eközben az országban már több hete energiaügyi vészhelyzet van érvényben, több nagyvárosban pedig a közlekedési lámpák és az épületek világításának éjszakai lekapcsolásával igyekeznek csökkenteni az energiafogyasztást. Az energiahiány mérséklése miatt Németországban ráadásul tizenhat, már korábban leállított olaj- és széntüzelésű erőművet is újraindítanak a következő hetekben, amivel a kormány az ország többéve folytatott zöldpolitikáját is feladni kényszerül. Mindez pedig várhatóan tovább nehezíti majd Scholz helyzetét a kormány élén, aminek tagjai közt már így is egyre többen fejezik ki nemtetszésüket a kancellár politikáját illetően.

Nincsenek tehát könnyű helyzetben a szankciópárti politikusok Európában, akik épp azon intézkedések miatt kerültek nehéz helyzetbe, amikkel Oroszországot kívánták térdre kényszeríteni.

Az ezek miatt kialakult energiaválság és gázhiány negatív hatásai ráadásul várhatóan tovább nőnek majd a következő hónapokban, ami így akár teljes sorcserét is eredményezhet a nyugat-európai vezető politikusok között, akik ennek ellenére továbbra is kitartanak a brüsszeli szankciók mellett.

A szerző politikai elemző.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.