Az EP megszavazta a Magyarországot és Lengyelországot elmarasztaló állásfoglalását

A parlament előző nap vitázott a jogállamiság magyarországi és lengyelországi helyzetéről. A vitát követő csütörtöki szavazáson 446 szavazattal, 178 ellenében, és 41 tartózkodás mellett elfogadott, nem kötelező érvényű határozatában az EP Magyarország esetében elsősorban az igazságszolgáltatás függetlensége, a szólásszabadság, a korrupció, a kisebbségek jogai, valamint a bevándorlók és menekültek helyzete miatt fejezte ki aggodalmát.

Az állásfoglalás arra figyelmeztetett, hogy a Magyarországgal és Lengyelországgal folytatott uniós egyeztetések még nem vezettek eredményre az uniós alapértékek tiszteletben tartása terén, a jogállamiság a korábbinál rosszabb állapotban van a két tagállamban.

A képviselők felkérték az Európai Unió tagországait tömörítő Tanácsot, hogy az uniós jogszabályok tiszteletben tartásának garantálása érdekében adjon  határidőket is magába foglaló, konkrét ajánlásokat az érintett országoknak.
Továbbra is "aláássa a közös európai értékek integritását, a kölcsönös bizalmat és az unió egészének hitelességét" az, hogy a Tanács nem alkalmazza hatékonyan az uniós szerződés 7-es cikkét – jegyezték meg.

Az EP azt várja az Európai Bizottságtól, hogy teljes mértékben használja ki a rendelkezésre álló eszközöket annak érdekében, hogy a két ország esetében ne sérülhessenek tovább az unió alapértékei. Ilyen eszköz lehet például a kötelezettségszegési eljárás vagy az Európai Unió Bíróságához benyújtott, ideiglenes intézkedések iránti kérelem.
A képviselők rosszallásuknak adtak hangot, amiért eddig nem vehettek részt a tanácsi meghallgatásokon annak ellenére, hogy a magyar eljárást a parlament kezdeményezte. A képviselők ismét leszögezték, hogy az EP-nek lehetőséget kell biztosítani az indoklással ellátott javaslatának hivatalos tanácsi bemutatására is.

Az állásfoglalás végül azt hangsúlyozza: sürgősen szükség van a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmusra, ahogyan azt az Európai Parlament korábban már javasolta.

Évenkénti rendszerességgel ismételt eljárásról lenne szó, amely az összes tagállamban ugyanazon kritériumok alapján értékelné az uniós szerződés ide vonatkozó, 2-es cikkében lefektetett értékeknek való megfelelést.

Az Európai Parlament 2018 szeptemberében fogadott el állásfoglalást Magyarországról, amelyben azt javasolta, hogy a Tanács az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének 1. pontja alapján állapítsa meg: Magyarországon fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy sérülnek az EU alapértékei. A Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő által összeállított jelentés kritikát fogalmazott meg a jogállamiság magyarországi helyzetével összefüggésben, így többek között az alkotmányos és választási rendszer működésével, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval, a véleménynyilvánítás és a tudományos élet szabadságával kapcsolatban.

A Sargentini-jelentést és annak elfogadását a magyar kormány politikailag motivált bosszúnak nevezte, amivel az Európai Parlament "bevándorláspárti többsége" Magyarországot büntette a migrációval és a kötelező kvótával kapcsolatos elutasító álláspontja miatt.

A 7-es cikk szerinti eljárást Magyarország esetében az Európai Parlament, Lengyelország esetében pedig az Európai Bizottság kezdeményezte. A Lengyelország esetében a hatalmi ágak szétválasztása, az igazságszolgáltatás függetlensége és az alapjogok adtak okot a legtöbb aggodalomra.

A Demokratikus Koalíció szóvivője csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján arra reagált, hogy az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén megszavazta a Magyarország és Lengyelország ellen indított jogállamisági eljárással összefüggő, a két uniós tagállamot elmarasztaló állásfoglalási indítványt. Barkóczi Balázs a szavazást értékelve azt mondta, Európa számára mostanra világossá vált, hogy Orbán Viktor semmit sem tanult a Sargentini-jelentésből, és "boldogan ugrál tovább a magyar demokrácia romjain".

A politikus hangsúlyozta, hogy az Európai Néppárt képviselőinek jelentős része is az indítvány elfogadása mellett szavazott.

Európában elfogyott a levegő Orbán Viktor körül - fogalmazott a DK-s politikus. A csütörtöki szavazás megmutatta, hogy a magyar miniszterelnök mára a legutolsó szövetségeseit, a sokáig tétlen néppártiakat is elveszítette, ezzel pedig karnyújtásnyira kerültünk a Fidesz kizárásához a Néppártból – tette hozzá. Barkóczi Balázs azt mondta, ha ezek után felgyorsul a 7-es cikk szerinti eljárás, emellett pedig a Fideszt kizárják a néppártból, akkor az EU "végre teljes erejével tud majd fellépni az Orbán-rendszerrel szemben".

Az EP állásfoglalásának elfogadása a bevándorláspárti erők "újabb nyomásgyakorlási akciója" Magyarországra, szoros együttműködésben a különböző Soros-szervezetek embereivel és szervezeteivel, akik sorozatban gyártják a lejárató anyagokat Magyarországgal szemben – jelentette ki Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő Strasbourgban csütörtökön. A politikus az Európai Parlament plenáris ülésének a jogállamiság magyarországi és lengyelországi helyzetéről szóló határozatának elfogadását követően magyar újságíróknak nyilatkozva azt mondta, a jogállamiság kérdése "csak fedősztori", valójában politikai vitában áll Magyarország a továbbra is erős bevándorláspárti erőkkel.
Ezek az erők folyamatosan nyomás alatt kívánják tartani Magyarországot azért, hogy engedjen olyan témákban, mint a bevándorlás kezelésének kérdése, vagy az európai keresztény kultúra megítélése és védelme – húzta alá Hidvéghi Balázs.

Hidvéghi gyalázatosnak nevezte, hogy a magyar ellenzéki EP-képviselők "folyamatosan, és szinte kizárólag" azzal foglalkoznak, hogy Magyarországot támadják és besározzák az európai politika színterein. Azt közölte, noha jelentős viták előzték meg az Európai Néppárt (EPP) parlamenti frakcióján belül, nem volt meglepetés az EP állásfoglalásának elfogadása. A frakción belül egységre lenne szükség, azonban a néppárt nehéz helyzetbe került az által, hogy az EP a magyar és a lengyel ügyet egy határozat keretében tárgyalta. A határozatot illetően a vélemények eltérnek a néppárti frakcióban, olyan fontos delegációk, mint a francia, a spanyol, az olasz, vagy több német EP-képviselő nem szavazta meg a jelentést – közölte.

Donáth Anna, a Momentum Mozgalom EP-képviselője videoüzenetében hangsúlyozta, hogy az Európa Tanács égisze alatt működő, alkotmányjogi szakértőkből álló Velencei Bizottság mellett több független intézmény jelentése azt mutatja, hogy "objektív tényeken alapuló mérőszámokkal is ki lehet mutatni: nincsen rendben a demokrácia helyzete Magyarországon". Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében az írta, egyetért az elfogadott EP-határozat tartalmával, ugyanakkor álláspontja szerint a "megismételt kirakati vita" és a sorozatos elítélő határozatok helyett az eljárás érdemi lefolytatására és az Orbán-kormánnyal szembeni konklúziók levonására van szükség az Európai Unió tagállamait tömörítő Tanácsban. Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője üzenetében kijelentette: a Fidesz megbukott Európában. Közölte, hogy európai parlamenti képviselőként azért dolgozik, hogy "az Európai Unió ne a magyar embereket, hanem a Fidesz-kormány tolvaj cimboráit büntesse meg".