2021. július 31., 08:44

A világörökség része lett az erdélyi Verespatak

A világörökség részévé nyilvánította kedden az aranybányászatáról híres erdélyi Verespatakot és környékét az UNESCO világörökség bizottsága a kínai Fucsouban zajló tanácskozásán.

Már nem bányásznak többet
Fotó: Pixabay
Verespatak

Ez azt jelenti, hogy a kanadai Gabriel Resources társaság romániai leányvállalata, a Rosia Montana Gold Corporation már biztos, hogy nem nyithatja meg az erdélyi településen a másfél évtizede tervezett aranybányáját. A cég a román államot jelenleg szerződésszegés és az elmaradt haszon miatt perli Washingtonban, mintegy 4,4 milliárd dollár kártérítést követelve Bukaresttől.

A nemzetközi jogvita kimenetelét az UNESCO döntése befolyásolhatja. Victor Ponta volt román baloldali miniszterelnök UNESCO döntését megpróbálja nacionalista mederbe terelni, szerinte ennek nagyon örül a budapesti kormány, mivel a sajátjának tekinti Verespatak aranyát. Ilyen jellegű kijelentés magyar kormányzati szereplő szájából ugyanakkor soha nem hangzott el, tehát nem világos, hogy Ponta mire alapozza állítását. A szándéka vélhetően a nacionalista érzelmek felkorbácsolása lehet.

A világörökségi státusz egyértelműen azoknak kedvez, akik ellenzik az aranybányászat újraindítását a térségben.

A kormánykoalíció második legnagyobb pártja, a centrista USR-PLUS közleményében azt hangoztatta: az UNESCO döntésével a helyi közösség esélyt kap arra, hogy az örökség megőrzésére építve fejlődhessen.

Verespatak polgármestere, a legnagyobb kormánypárt (a nemzeti liberális párt) színeiben megválasztott Eugen Furdui azonban elégedetlenségének adott hangot a határozat miatt, amely szerinte kedvezőtlen a település lakói számára. A polgármester úgy vélte:

Az UNESCO döntése Európa legnagyobb aranytartalékának a kibányászását akadályozza, és sokkal bürokratikusabbá teszi a település lakói számára az építkezések engedélyeztetését."

Tánczos Barna, a bukaresti kormány RMDSZ-es környezetvédelmi minisztere úgy vélte:

A döntés lehetőséget biztosít a turizmus fenntartható fejlesztésére a térségben."

Az erdélyi magyar politikus éppen Verespatakon tartózkodott kedden, hogy számba vegye a múlt heti árvizek pusztításait.

A keddi döntés annak a washingtoni pernek a kimenetelét is befolyásolhatja, amelyben a kanadai Gabriel Resources társaság 4,4 milliárd dolláros kártérítést követel a román államtól. A társaság romániai leányvállalata, a Rosia Montana Gold Corporation ugyanis megvásárolta a bányalicencet, de mintegy 15 éven keresztül hiába próbálkozott a felszíni bánya megnyitásához szükséges engedélyek beszerzésével. Ezeket a román állam intézményei nem bocsátották ki számára.

Románia Dacian Cioloş vezette technokrata kormánya 2016-ban kezdeményezte, hogy nyilvánítsák Verespatakot a világörökség részévé. Bukarest akkor arra az egyedi kulturális tájra, az ember és környezete közti értékteremtő kölcsönhatásra hivatkozott, amely a több ezer éves aranybányászat során alakult ki az erdélyi településen. Verespatakon ma is látogathatók azok a föld alatti járatok, amelyeket a római birodalom aranybányászai ástak mintegy 1900 évvel ezelőtt.

A Cioloş-kormány akkori döntését a háttérben ellenezte Traian Băsescu  volt államfő, jelenlegi ep-képviselő és holdudvara, amely a bánya megnyitását támogatta.

Az Erdélyi-érchegységben, Verespatakon és környékén a Gold Corporation Európa legnagyobb külszíni aranybányáját akarta megnyitni, ahol vitatott ciántechnológiával bányásztak volna ki 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt. 2013-ban nagyszabású tüntetések robbantak ki a beruházás ellen Romániában, ezért a nyomásnak engedve a bukaresti parlament és a Victor Ponta vezette akkori szociáldemokrata kormány 2014-ben elutasította az aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet. A tervezett verespataki beruházás kapcsán kirobbant tiltakozások nyomán erősödött meg az akkor még csak fővárosi mozgalomnak számító USR-PLUS pártszövetség elődszervezete, a Nicușor Dan jelenlegi bukaresti főpolgármester vezette USB.

Victor Ponta szerint a budapesti kormánynak kedvez az UNESCO döntése, Romániának ez pedig dollármilliárdokba kerülhet.

Ismét magyarellenes
Fotó:  TASR
Victor Ponta volt kormányfő

A nacionalista érzelmű Victor Ponta volt szociáldemokrata miniszterelnök (2012-2015) kedden, a közösségi oldalán adott hangot annak, hogy nem örül az UNESCO döntésének.

Ponta értékelése alapján Románia egy nagyon fontos beruházástól, ennek következtében pedig rengeteg pénztől esik el, és nem csatlakozhat az aranykitermelő országok exkluzív klubjához, amelynek a legjelentősebb tagjai a következők: Kína, Oroszország, Ausztrália, az Egyesült Államok és természetesen Kanada, ebben a sorrendben.

A volt román miniszterelnök szerint noha ez győzelem az USR-PLUS számára, Romániának egy óriási kudarc, arról nem is beszélve, hogy a már folyó washingtoni nemzetközi jogvitában Bukarestnek esélye sincs kedvező döntésre.

Ponta hozzáteszi:

Budapest utólag is örül az UNESCO döntésének, mivel így a föld mélyén maradhat az arany, amelyből Románia már biztosan nem húzhat hasznot".

Ilyen jellegű vagy hasonló kijelentés magyar kormányzati szereplő szájából ugyanakkor soha nem hangzott el, tehát nem világos, hogy Ponta mire alapozza állítását.

 

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.