2022. augusztus 16., 16:34

A föld azé, aki megszerzi

Földet vissza nem adunk! A korábban született generációk talán még emlékeznek a kommunista jelszóra. Ahhoz azonban, hogy ne adjuk vissza, előbb meg kell szerezni. Bérléssel, de leginkább felvásárlással (az „államépítés hajnalán” elkobzással, mint tette Csehszlovákia a Beneš-dekrétumok fedőnév alatt). 

kazal
Fotó: Pixabay

Vagy, mint teszik azt az amerikaiak Ukrajnában, tavaly július elsejétől. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nyomására az ukrán kormány akkor szüntette meg a földeladási embargót.

Zárójelbe tett kérdés: vajon kinek-kiknek az érdekeit képviseli az IMF? A válasz nem túl bonyolult: a (természetesen nem létező) háttérhatalomét. Nem véletlen, hogy az igazi rendszerváltást elhozó Orbán-kormány első intézkedései közé tartozott az IMF kifizetése, majd elzavarása Magyarországról.

búzakalász
Fotó:  Pixabay
Az emberiség „megmentői”

Azt már a gyerekek is tudják, hogy az emberiség legfontosabb stratégiai kincse a víz és az élelmiszer, ezzel együtt a termőföld. Egyrészt a népességrobbanás, másrészt a globális éghajlatváltozás miatt. Akinél a kamra kulcsa lesz, nemcsak az élelmezést tudja biztosítani a népességének, de annak a kezében lesz az export is, vagyis az fogja diktálni az árakat. Ez a legdurvább módon vált nyilvánvalóvá az Ukrajnában dúló amerikai–orosz proxyháborúban. A haszonszerzés igézete többszörösen felülmúlja a (természetesen nem létező) háttérhatalom nem létező lelkiismeretét, aggódását a világ elmaradott régióinak éhező tömegeiért.

Jóval korábban elkezdődött

Köztudott, hogy az ukrajnai gazdag termőrétegű föld, a csernozjom talán a világ legjobb termőterülete. Nem véletlenül nevezték évtizedeken keresztül Ukrajnát Európa éléskamrájának, hiszen a világ kukoricájának 16, búzájának 12 százaléka itt terem, nem is szólva a napraforgóolajról, amely a világ termelésének egyharmadát teszi ki. Ukrajna teljes területének több mint a fele mezőgazdaságilag művelhető terület.

Ezt az elképesztő gazdagságot igyekszik most megszerezni az USA három óriásvállalata, a Cargill, a DuPont és a Monsanto.

Nem az Egyesült Államok az első, amelynek óriáscégei hozzáfogtak a jófajta ukrán termőföld bekebelezéséhez. Kína már közel egy évtizeddel korábban, 2013-ban fél évszázadra szóló bérleti szerződést kötött az ukrán termőföldek kilenc százalékára. Ez egész Ukrajna területének az öt százalékát teszi ki. Az már csak hab a tortán, hogy Volodimir Zelenszkij, aki az utolsó ukránig hajlandó harcolni, korábban rémesnek nevezte a kínaiak, az arabok vagy az „ufók” földszerzését.

Meggyőződésem, hogy korunkban az egyik legjobb befektetés a szántóföld”

– mondta Soros György tőzsdespekuláns évekkel ezelőtt. Nyilván nem ő találta fel a spanyolviaszt, azt sem, hogyan kell „a demokrácia terjesztésével” elkendőzni a legerőszakosabb rablásokat. Ha majd egyszer valaki megírja az ukrajnai háború fehér könyvét, tanulságos olvasmány lesz, hogyan vált Volodimir Zelenszkij, a „nép szolgája” az országát lenyúló külföldiek kiszolgálójává.

Sok részlet már ma is ismert, mekkora tülekedés volt az ukrajnai bizniszben az amerikai pénzügyi körök részéről, ahol ismert nevek fordulnak elő (Soros, Obama, Hunter Biden, John Kerry, Paul Pelosi, Clintonék és más demokrata kötődésű politikusok). Ezek azonban apró csínytevéseknek tűnnek ahhoz képest, hogy napjainkban hogyan szeletelik fel az Ukrajna nevű tortát.

kukorica
Fotó:  Pexels
A fegyvereknél is nagyobb biznisz?
A kulcsszó az export, hiszen bár Ukrajna hatalmas ország, az ott megtermelt élelmiszer jelentős része a külpiacokra kerül, köztük Európába és Afrikába”

– nyilatkozta nemrég Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője. A folyamat pedig már el is kezdődött. Örvendetes hír, hogy a napokban elhagyta Odessza kikötőjét a háború kitörése óta az első, ukrán kukoricát szállító hajó. A világ élelmezése szempontjából jelentős előrelépésről van szó, hiszen az export leállásával komoly veszélybe került egyes térségek ellátása. „Ne legyenek azonban illúzióink – tette hozzá a szakértő –, a következő időszakban Ukrajnából kimentett gabona egy részének értéke hamarosan az amerikai zsebekbe vándorol. A háborún máris sok millió dollárt keresett az egyik leggazdagabb amerikai család. A fegyveres konfliktus hatására megugrott élelmiszeráraknak köszönhetően a Cargill nyeresége az egekbe szökött.”

Mint említettük, az érdekelt óriáscégek közt van a Monsanto is. Ez a cég a világban élen jár a génmódosított termékek termelésében. Azzal, hogy az erőszakos piacszerzéséről ismert vállalat terjeszkedni kezdett Ukrajnában, nem lenne meglepő, ha Ukrajnában is megjelennének a génmódosított gabonatáblák.

Ugyan az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országokban is tilos a génmódosított mezőgazdasági termékek forgalmazása, ezt nem veszik komolyan. Egy korábbi kimutatás szerint ugyanis az Ukrajnából exportált szójabab 50-65, a repce 10-12 százaléka genetikalilag módosított. Sok hibbant brüsszelitának ez sem számít, amikor azt szajkózzák, hogy Ukrajnában példás a demokrácia.

Hogy lesz ebből osztozkodás?

Most már, öt hónappal a háború kezdete után egyre világosabb, hogy kinek az érdeke a háború minél további elnyújtása. Egyrészt a fegyverlobbinak, hiszen Ukrajna úgy nyeli a haditechnikát, mint kacsa a nokedlit. A Nyugat elég későn ébredt, és tette fel a kérdést, vajon hol kötnek ki a fegyverszállítmányok. Csak kézifegyverekből több százezer került civilek kezébe, ami nem sok jóval kecsegtet egy majdani békekötés után.

Ám míg a fegyverek jönnek, mennek, támadnak és megsemmisülnek, a termőföld marad a helyén, és a tulajdonosi kört is be lehet azonosítani. Szakértők szerint a földtulajdon is elég erős indoka lehet a hosszú háborúnak, hiszen a földvásárlóknak az az érdekük, hogy megtarthassák szerzeményüket.

Ennek némileg ellentmond egy „apróság”. Minél korszerűbb, minél nagyobb hatótávolságú rakétákat kap az ukrán hadsereg, az oroszok annál nagyobb területet lesznek kénytelenek elfoglalni, ha tartani akarják a lőtávolságot Oroszországtól. (Ne felejtsük, Moszkva elég közel fekszik a határhoz.) Ha például egy rakéta 100 km-es hatótávolságú, az oroszoknak százhúsz kilométerre kell behatolniuk Ukrajnába, és ez a távolság arányosan növekszik. Kérdés, meddig akar elmenni Putyin elnök, és még nagyobb kérdés, hogy egy béketárgyalás során mi fogja jelenteni a status quót? Magyarán: mekkora területet szeretne bekebelezni Moszkva, és mekkoráról lesz hajlandó lemondani az USA? Nyilván nem szívesen áldozná fel a fent említett 17 millió hektárt, ami menet közben még növekedhet. Lehet, hogy döntő szempont lesz egy majdani egyezkedésnél a „Földet vissza nem adunk”?

Mit jelent a Land grabbing?

Magyarra leginkább így fordíthatnánk le: földrablás. Lényege, hogy idegen országok vagy cégek alacsony áron jutnak értékes földterülethez az elmaradott országokban, főleg a globális délen. Tavalyi adatok szerint mintegy 2000 ilyen üzlet keretében több mint 66 millió hektár föld került külfödiek ellenőrzése alá a világ minden táján. Ennek a területnek a felét három ország: az USA, Kína és Kanada szerezte meg. Az „eladók” között Peru, Kongó és Ukrajna a három legnagyobb, a területnek mintegy a felét képviselik. A nagy befektető országok között ott van Ciprus, Luxemburg, Hollandia, Szingapúr, Belize, Szaud-Arábia és Németország.

Megjelent a MAGYAR7 hetilap 32. számában.

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.