Megújult Vermes-villa – NEXUS II. kiállítás – KÉPEKKEL
A tegnapi nap folyamán került sor a felújított dunaszerdahelyi Vermes-villa ünnepélyes átadására és arra a tárlatnyitóra, amely a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum képzőművészeti gyűjteményéből válogat.
A fő szervezők, Dunaszerdahely Város Önkormányzata és a Kortárs Magyar Galéria nevében az est háziasszonya, Tilajčík Edit köszöntötte a megjelenteket. Az ünnepélyes megnyitót a Győri Filharmonikus Zenekar művészeiből alakult vonósnégyes produkciója foglalta keretbe.
A Vermes-villa az Interreg VI-A Magyarország–Szlovákia Program „smARTacross – Szlovák-magyar együttműködés a helyi művészeti és kulturális örökség megőrzése céljából” című, HUSK/2302/2.4/075 azonosítószámú projekt keretében újulhatott meg, csakúgy, mint a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum kiállítóhelye, a Magyar Ispita. A két intézmény közti kapcsolat már nem újkeletű, s az együttműködés aktuális gyümölcse a NEXUS II. kiállítás, melynek kurátorai Székely Zoltán, a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum igazgatója, főmuzeológusa és dr. Pápai Emese művészettörténész, az intézmény munkatársa voltak.
Elsőként Iván Péter, a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ és a Kortárs Magyar Galéria igazgatója mondta el köszöntő beszédét. Kifejtette, hogy Dunaszerdahely város számára ez az esemény egy fontos mérföldkő, hiszen a Vermes-villa a város egyik legszebb, legértékesebb és talán legjellegzetesebb műemléke.
Ez az épület több egyszerű műemléknél, egy hétköznapi épületnél. Nem csupán egy ház, aminek az idők során különböző funkciókat szántak. Városunk egyik éke ez, a kevés megmaradt történelmi emlékünk egyike, Dunaszerdahely múltjának különleges tanúja. Olyan épület, amely egykor képeslapokon hirdette városunk szépségét, és amelynek falai között több mint egy évszázad történelme hagyta ott a nyomát. És ez a történelem bizony nem mindig bánt vele kesztyűs kézzel. Ha végigtekintünk a villa sorsán, valójában Dunaszerdahely egész XX. századi történelméből kapunk egy különleges periódust. Háborúk, rendszerváltozások, új funkciók és átépítések követték egymást, miközben az épület minden viszontagság ellenére megmaradt nekünk”
- fogalmazott Iván Péter, aki hangsúlyozta, hogy talán méltatlanul ritkán emlékezünk meg annak építtetőjéről, Vermes Ferencről, Dunaszerdahely egykori főszolgabírójáról, pedig személyében a város történelmének egyik kiemelkedő alakját tisztelhetjük. Az intézmény vezetője arról is szólt, hogy az épület körül az évtizedek alatt teljesen megváltozott a város.
A '80-as évek második felében új korszak kezdődött az épület történetében. Átépítették és galériává alakították, majd 1988 decemberében megnyílt benne a Lőrincz Gyula Galéria, amely a Szlovák Nemzeti Galéria kihelyezett részlegeként működött. Ekkor vált véglegesen a képzőművészet otthonává. Az akkori polgármester, Pázmány Péter, valamint Luzsicza Lajos kezdeményezésére jött létre a Kortárs Magyar Galária, illetve az az alapítvány, amely nem országhatárokban „gondolkodik”, hanem összegyűjti és bemutatja a kortárs magyar képzőművészet értékeit, bárhol is éljenek az alkotók. A galéria az idők folyamán saját gyűjteményt is létrehozott.
Dunaszerdahely város önkormányzata a 2000-es évek közepén megvásárolta a Vermes-villát, felújíttatta az épületet, és a Vermes-villa lett a Kortárs Magyar Galéria otthona. Mint ahogy Iván Péter is fogalmazott, azóta ez a két név – Vermes-villa és Kortárs Magyar Galéria – szinte elválaszthatatlanul összeforrt egymással, s a azóta a galéria nemcsak Dunaszerdahely, hanem a magyar képzőművészet egyik legpatinásabb, legismertebb és presztízst jelentő felvidéki helyszíne, illetve kiállítótere.
A mai nap nem csak a múltról és az emlékezésről szól. Éppen ellenkezőleg. Azért idézzük fel a múltat, mert ma egy új fejezet kezdődik a történelemben. Köszönet illeti Dunaszerdahely Város Önkormányzatát és dr. Hájos Zoltán polgármester urat azért az elkötelezett munkáért, amelynek eredményeként hosszú előkészítést és tervezést követően megvalósulhatott a Verme-villa átfogó felújítása. A felújítás során megújult többek között a tetőzet, a homlokzat, a nyílászárók és a belső terek, vagyis több mint három és fél évtized után ismét olyan átfogó rekonstrukció valósult meg, amely reményeink szerint hosszú időre biztosítja ennek a páratlan épületnek a fennmaradását”,
- fejtette ki Iván Péter, aki az aktuális kiállítás létrejöttéről is beszélt. Mint mondta, Dunaszerdahely és Győr testvérvárosok kapcsolata egy élő kapcsolat, legyen szó gazdasági, turisztikai, kulturális, a sportot érintő, vagy emberi kapcsolatokról. Az együttműködés „gyönyörű szimbóluma” a két NEXUS kiállítás, hiszen néhány héttel ezelőtt Győrben, a megújult Magyar Ispitában nyílt meg ennek a tárlatnak az ikerkiállítása, az első tárlat, ahol bemutatkozott a Kortárs Magyar Galéria gyűjteményének válogatása.
Ma egy régi épület újult meg, de közben valami sokkal többet sikerült megőrizni. Megőriztünk egy darabot Dunaszerdahely történelméből.
Megőriztünk egy olyan helyet, amely generációk emlékeit őrzi. És egyben megújítottunk egy olyan kulturális teret, amelynek nem csupán múltja, hanem láthatóan jövője is van. A Vermes-villa most még értékesebb kincse lett városunknak. Továbbra is Dunaszerdahely egyik legismertebb épülete, emellett látványossága, és mindenekelőtt a kortárs magyar képzőművészet otthona marad.
Azt kívánom, hogy aki a jövőben meglátogatja a galériát, úgy távozzon innen, hogy gazdagabb lett. Mi pedig azon fogunk dolgozni, hogy ezek a falak a következő évtizedekben is megteljenek élettel, kiállításokkal, alkotókkal és művészetkedvelőkkel. Hogy ez az épület továbbra is méltó otthona legyen annak, ami számunkra az egyik legértékesebb: a magyar kultúrának”,
- mondta el zárszóként az intézményvezető.
Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere is megerősítette, hogy jelen esetben sokkal többről van szó, mint egy épület felújításáról, hiszen most egy „darab” dunaszerdahelyi történelmet adunk át újra a közösségnek. A Vermes-villa ugyanis nemcsak egyszerűen egy szép épület, hanem a város kulturális életének egyik fontos színhelye, amely az elmúlt évtizedekben számtalan kiállításnak, művészeti eseménynek, találkozásnak és közösségi programoknak adott otthont.
Amikor egy ilyen épület megújul, valójában nem a múltat zárjuk le, hanem a jövőt készítjük elő. A villa története összekapcsolódik Dunaszerdahely fejlődésével, kulturális örökségével és azzal a törekvésünkkel, hogy városunk ne csak élhető, hanem kulturálisan gazdag, nyitott és értékteremtő közösség legyen. Az épület az elmúlt évtizedekben sokad adott városunknak, ezért kötelességünknek éreztük, hogy mi is adjunk valamit ennek az épületnek, új életet, új lehetőséget és új évtizedeket”,
- hangsúlyozta a polgármester, aki a Vermes-villát továbbra is a múlt és a jelen, a hagyomány és az új gondolat olyan találkozóhelyének képzeli el, ahol a dunaszerdahelyi, a csallóközi, a magyarországi és a tágabb közép-európai kulturális élet értékei találkozhatnak egymással.
Székely Zoltán, a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum igazgatója beszédében összefoglalta a Magyar Ispita történetét és kiemelte a projekt tágabb jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy tervezik a két intézmény közötti együttműködés folytatását. Dr. Pápai Emese, a kiállítás egyik kurátora arra hívta fel a figyelmet, hogy a tárlat a győri múzeum gyűjteményének a múlt évszázad végén készült alkotásaiból válogat, annak is a legjavát tárja az érdeklődők elé, ami 57 művész 78 alkotását jelenti. Varga-Amár László, Munkácsy-díjas képzőművész, Dunaszerdahely díszpolgára, a kiállítás másik kurátora arra hívta fel a figyelmet, hogy egy tárlat esetében a képek kiválasztása mindig nehéz, mivel nem mindig egy tökéletes technikával megfestett kép vagy megalkotott szobor a leghatásosabb, ugyanis megtörténhet, hogy egy „jó festő” alkotása alig vált ki interakciót a szemlélőből, egy „rossz festő” hangulatilag „eltalált”, erőteljes kifejezőeszközzel bíró képe, pedig lehet, hogy épp ellenkezőleg.
A megújult épületet Bozay Krisztián esperesplébános áldotta meg, a NEXUS II. tárlata pedig 2026. október 21-ig látogatható.
