Pecsérke Andreas: Súlyos az aszályhelyzet és a hatások tartósak lesznek, ezért a gazdáknak alkalmazkodniuk kell
Dél-Szlovákia legtöbb régiójában hosszú hetek óta nem hullott érdemi csapadék. Pecsérke Andreas falugazdászt az egyre kritikusabb aszályhelyzet következményeiről és a gazdákra váró kihívásokról kérdeztük.
„Egész Dél-Szlovákiában súlyos az aszályhelyzet, nagyobb mennyiségű csapadék legfeljebb lokálisan hullott az elmúlt hetekben. A tartós hőség tovább ront a helyzeten, a fokozott kipárolgás következtében a talaj felső rétegei még jobban kiszáradnak” – hangsúlyozta Pecsérke Andreas.
A szakember hozzátette, „az aratási eredmények ugyanakkor nem voltak kirívóan rosszak, voltak egészen szép hozamok. A terméseredmények persze nagyban függnek attól, hogy a gazdálkodók melyik térségben, milyen talajon, milyen technológiával dolgoztak.
Pecsérke megjegyezte, „most járunk az új gazdasági év elején, amely augusztus 1-én vette kezdetét, de a gazdák országszerte kivárnak, a legtöbb régióban minimálisan 30 mm csapadék kellene, hogy az őszi vetéshez megfelelő minőségben elő lehessen készíteni a talajt. Már most megjósolható az is, hogy az aszálynak ugyancsak negatív hatása lesz a jövő tavasszal vetendő zöldségekre, de a gyümölcsösökre is”.
A falugazdász aláhúzta,
Sok olyan növénykeverék van a piacon, amely lazítja a talajt, megköti a nitrogént, komoly hozzáadott értékkel bír a talajszerkezet javításában és a talajtakarásban”.
Pecsérke hozzátette, „rövidtávon ugyan a köztes növények használata nem eredményez automatikusan nagyobb hozamokat, de a későbbiekben ezek a gazdaságok jobb eredményeket fognak tudni elérni. A szemléletváltás a gazdák számára átmenetileg többletköltséggel is jár, de a későbbiekben kevesebb munkaerőre lesz szükségük, és kisebb üzemanyagköltséggel számolhatnak. Szerintem ez az egyetlen lehetőség, amellyel a gazdálkodók hozzá tudnak járulni a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez”.
A falugazdász szerint az adaptáció abban is megmutatkozik, ha a gazdák olyan növénykultúrákat termesztenek, amelyek jobban alkalmazkodnak a melegedő, csapadékszegény éghajlathoz. Ugyanakkor a termények piacát is meg kell találniuk a mezőgazdászoknak, hogy a gazdaságaikat nyereségesen tudják működtetni.
A szakember emlékeztetett, „sok gazdaságban a nagy vízigényű kukorica helyett már átváltottak a szárazságtűrő cirokra, viszont egyelőre a ciroknak nincs meg a biztos piaca. A jövőre nézve azonban biztosan elmondható, hogy legfőképpen a silókukorica alternatívája a ciroktermesztés. Több gazdaság él azzal a lehetőséggel, hogy az őszi és a tavaszi vetés között, ami például búza és napraforgó, áprilisban köztes növényt ültetnek, amelyet takarmányozási céllal lekaszálnak. Jelenleg az a probléma, hogy a speciálisabb növények nehezebben értékesíthetőek, viszont biztos piaca van az olajosoknak és a gabonanövényeknek”.
Pecsérke megjegyezte, „az öntözés kiépítése komoly beruházás, de vannak növénykultúrák, amelyek esetében nélkülözhetetlen. A zöldségtermesztés esetében a piac megköveteli a minőséget, vagyis nagyobb a kockázat is, hiszen a bőséges öntözés még önmagában nem garantálja, hogy a termény a formai követelményeknek is megfelel.
A falugazdász hangsúlyozta, „az aszálykárok enyhítésére a kormány nyolcpontos intézkedéscsomagot mutatott be a héten. Ötmillió eurós támogatást szabtak meg a szarvasmarha-tenyésztőknek, illetve a kecske- és juhtartóknak.
Azonos technológia mellett, viszonylag hasonló körülmények között is extrém különbségek lehetnek a hozamokban, köszönhetően a lehullott csapadék lokális szétoszlásának”.
