Nemcsak a hideg, a kártevők is kínoznak

2021. június 12., 12:36
Matus Tibor

Atipikus idők jártak áprilisban, májusban. A szokottnál hidegebb időjárás okán hajlamosak vagyunk megkérdőjelezni a globális felmelegedést. Persze amint más az idő, más a kórokozók, kártevők fejlődése a kertekben. Erről kérdeztem Csicsay Péter komáromi növényorvost. Természetesen először az időjárásról.

meggymonília
Fotó: Agroforum
Meggymonília

Ilyen tavaszi hidegek általában tízévente szoktak előfordulni, így az idei már aktuális volt, mondja a szakember. Abban megegyezünk, hogy meglehetősen furcsa, ha ősz helyett októberben esős évszakot tapasztalunk, karácsonykor plusz húsz fokot, húsvétkor mínusz tízet. És minél keletebbre megyünk a Felvidéken, annál érezhetőbb a hideg hatása, annál komolyabbak voltak a fagykárok. Szerencsére a szőlő esetében a nyugat-szlovákiai régiókban ezt nem vettük észre, a többi gyümölcsnél azonban annál inkább.

Intenzív tetűinvázió

Péter elmondja, hogy

a viszonylagos hideg miatt a növények két héttel elmaradtak a megszokott fejlődésüktől, csak most kezdik magukat utolérni.

Talán a kalászosoknak és a repcének kedvezett ez az évjárat, bár azoknál is tapasztalhattunk sok furcsaságot. Volt olyan helyszín, ahol a repce virágorsóban megfagyott. Komáromtól keletre, főleg a homokos talajokon komoly károk keletkeztek. Mindenesetre a gabonákban védekezni kell a vetésfehérítő bogár és a fuzáriumfertőzés ellen.

Csicsay aggasztóan intenzívnek tartja a tetűinváziót, szinte minden gazdanövényen hemzseg a tetű és az atka.

Gyümölcsfák esetében komoly a moníliafertőzés, mutatja is a meggyen, a leszáradt virágzatoknál. Azt tanácsolja, hogy távolítsuk el az elszáradt hajtásokat. Sok esetben tévednek a gazdák, mondja, mert a monília ellen a virágzáskor kell megvédeni a termést. Erre jó a Horizont nevű tebukonazol alapanyagú szer, amit nem szabad mással keverni. Mindig virágzáskor kell permetezni vele, mert a monília egyik formája a virágon keresztül támad. Másik formája a hajtáson keresztül, az idén ezt tapasztaljuk a meggynél.

A sárgabarack sajnos már második éve nagyrészt elfagyott, a meggyet a monília vitte el, de a barackon is látszik a másodlagos moníliafertőzés.

Ehhez jön még az intenzív levéltetű-fertőzés, ami ellen azért is kell védekezni, mert ezek egyben vírushordozók. Ha hangyát látunk, szinte törvényszerű, hogy tetvek is lesznek. Ez az idén leginkább a szilván feltűnő. A besztercei szilvának is az lett a veszte, hogy érzékeny a sarkavírusra, amit a levéltetvek terjesztenek. Mivel az idő miatt a fák legyengültek, a vírus erőteljesebben jelentkezik.

sarka
Fotó: Agroforum
Sarka vírus
Sarkavírus, atkák és egyebek

A sarkavírus eddig a szilván volt tipikus, illetve a sárgabarackon, de már előfordult a cseresznyén is. Egyik tipikus tünete, amikor a gyümölcsön pápaszemszerű képződmény keletkezik. Sajnos innentől már csak idő kérdése, meddig bírja a fa. Péter ajánlja az olyan fajtákat, mint a Nemtudom szilva, vagy a Panyolai, ezek valamelyest ellenállóak és az ízviláguk hasonló a hagyományos beszterceihez.

Atkákból meglepően sok van, ami azért is érdekes, mert a túlszaporodásuk inkább a száraz időszakra jellemző.

Úgy látszik, ez a hideg, párás idő kedvezett a kártevőknek, mutatja szinten minden fán. Mivel azok a szerek, amelyek a tetvekre hatnak, általában nem hatnak az atkákra, ezért a ként javasolja ellenük, ami a lisztharmat ellen is hatékony.

Ha a lemosópermet elmarad

Vigasztalásul említi, hogy a kórokozók nem jelentkeztek olyan agresszíven, mint vártuk volna. Persze nem sokáig tart az örömünk, mert az idő előhaladtával egyértelműen látható az almamoly kártétele (amely már beültette a kukacot az almába), majd az almadarázsé és a körténél a hajtáshervasztó darázsé. Utóbbi spirálszerűen megszurkálja a friss hajtásokat. Ha szétszedjük a hajtást, megtalálhatjuk a lárvát a belsejében. Sokszor ezt összekeverik a tűzelhalással, mert mindkettő hajtáshervadást okoz. Emellett

megjelenik néhány egyedi kártevő is, mint a szivarsodró eszelény, amelyet a szőlőben és a körtén is megtalálunk.

Péter azt mondja, az idén fontos lett volna a lemosópermetezés, mert ennek nagyon fontos az atkagyérítő hatása, különösen a szőlőnél. Ha a szőlő esetében a fakadástól számított húsz napon belül tíz milliméter csapadék hull, mindenképpen le kell fújni kénnel, amivel a primőr fertőzést, például a lisztharmatét meg lehet előzni. A lisztharmat elleni védekezés azért is fontos, mert ha a fürtön a lisztharmat fertőzése meghaladja az öt százalékot, annak az íze már a borban is megjelenik.

Fontos a mikroelempótlás

A szőlők ugyan szépen néznek ki, de Péter figyelmeztet a mikroelemek hiányára. Cink, vas, kén, illetve bór esetében drasztikus hiány mutatkozik mindenhol. A savanyúbb talajoknál, a dombvidékeken a vashiány talán nem annyira jellemző, itt inkább a bór és a kálium hiánya erőteljes. A dunai öntéstalajoknál egyértelmű a vas- és a cinkhiány. Nemcsak a nitrogén hiánya okozhatja a növény sárgulását, ezért fontos a talaj- vagy növényelemzés, hogy ne tévedjünk.

A nitrogén túladagolásával például lehet, hogy többet ártunk, mert teljesen más pályára állíthatjuk a növény fejlődését.

A mikroelempótlást lombtrágyákkal lehet segíteni, és nem szabad megfeledkezni a makroelemekről sem. Sajnos napjainkban kevés a szerves trágya, de kitűnő vízben oldódó trágyák vannak. Nagyon jók, és az ökológiai termesztésben is engedélyezettek a fermentált csirke-, illetve marhatrágya-készítmények.

Ügyelni kell a vízpótlásra

Bár esős időszakon vagyunk túl, a homokos talajokon azért oda kell figyelni a vízpótlásra, mert a nagy szél akár nyolc milliméternyi vizet is képes egy nap elpárologtatni. Öntözés nélkül effektív kertészet nemigen képzelhető el, de ugyanez érvényes a gyümölcsfákra is. A zöldségnövényeknél ez az időszak inkább a káposztaféléknek kedvezett, de Péter szerint rengeteg a csiga, és ilyenkor már a futókacsát nem lehet beengedni a kiskertbe.

Mindenképp ajánlatos, már ha van kacsa vagy pulyka, hogy tavasszal és ősszel biológiai védekezésül engedjük ki őket a területre.

Sajnos a melegigényű növények (uborka, tökfélék, paprika) megsínylették a hideget, főleg ha korán lettek kiültetve. Még a kukorica is érzékenyen reagált. A talajok hidegek voltak, és senki sem számított ilyen időjárásra, hiszen két éve simán lehetett vetni a kukoricát akár március végén is, akár Olaszországban. Teljesen a visszájára fordult az idő, konstatálja a szakember. Egyre azonban ezután is számíthatunk: a gyomok is komoly problémát jelentenek, és ráadásul a krumplibogár is megjelent.

2021. június 9., 18:53

Foci EB, politika és egyebek a Magyar7 legújabb számában

Ne feledjék: ha még nem előfizetői, a legközelebbi postán is megvásárolhatják a felvidéki magyarok közéleti hetilapját, a Magyar7-et!

Megjelent a Magyar7 2021/23. számában.

Kövesse facebook oldalunkat is!