Idén jóval tovább tart a jelentős, helyenként szélsőséges aszály
Idén a jelentős, helyenként szélsőséges aszály jóval hosszabb ideje tart, mint 2022-ben. Az idei szárazság így súlyosabb a négy évvel ezelőttinél. Ennek hatásai a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban egyaránt megmutatkoztak – közölte Jozef Rozkošný, a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) fenológusa.
Az SHMÚ a szárazság következtében az erdei fafajoknál a levelek nyári sárgulását, majd lehullását is megfigyelte. Az első ilyen jelenségeket a nyár elején a sáskafákon, kisebb számban pedig hársakon és nyírfákon észlelték. Rozkošný szerint a fokozódó szárazság a bükk leveleinek nagy területeket érintő sárgulásában is megmutatkozott július végén és augusztusban.
"Ami a rendkívüli, illetve szélsőséges aszályt jelzi, hogy a levelek már a mélyre hatoló gyökérzetű fafajokon, például a kocsánytalan és a kocsányos tölgyön is sárgulni kezdtek. Ez körülbelül augusztus második dekádjában kezdődött. 2022-ben a mélyre hatoló gyökérzetű fafajokon ilyen negatív jelenségeket nem tapasztaltunk” – részletezte Rozkošný.
A levelek nyári sárgulását és korai lehullását gyümölcsfákon és cserjéken is megfigyelték. Emellett a még éretlen alma-, körte- és szilvatermések idő előtti lehullását is regisztrálták.
„Ha ezt összehasonlítjuk a hosszú távú fenológiai átlaggal, akkor a kajszibarack háromtól 21 napig terjedő időszakkal korábban kezdett érni, a szilva esetében pedig ez akár 32 nap is lehetett” – mondta a fenológus.
Rozkošný kitért a mezőgazdasági növények betakarítására is, amely már június végén megkezdődött. A Szlovákiában tapasztalt csapadékhiány, talajszárazság és magas hőmérséklet felgyorsította a tavaszi és őszi vetésű gabonafélék érését. A fenológus szerint az őszi vetésű mezőgazdasági növények betakarítása a megszokottnál 9–28 nappal korábban kezdődött, míg a tavaszi növényeké 5–19 nappal előbb.
Rozkošný szerint egyes tavaszi gabonafélék nem érték el az optimális magasságot sem. Július elején mindössze 50–70 centiméteresek voltak, ami jelentősen elmarad az átlagostól.
„Ebből következik, hogy ezek a mezőgazdasági növények nem tudtak olyan kalászokat fejleszteni, amelyek a megfelelő és átlagos terméshozamhoz szükségesek lettek volna” – jegyezte meg.
A hosszan tartó szárazság az állatok takarmányául szolgáló növények alacsonyabbra növését is okozta. Ez azt jelentheti, hogy a tél folyamán a gazdáknak hiányuk lehet a szarvasmarhák és más haszonállatok takarmányozásához szükséges szálastakarmányból – figyelmeztetett.
Rozkošný a talaj hőmérsékletére is felhívta a figyelmet a Nagysurányhoz közeli Hurbanovóban, ahol szerinte rekordértékeket mértek, különösen június végén.
„A legmagasabb, 48,8 Celsius-fokos hőmérsékletet az Ógyallai meteorológiai állomáson, két centiméteres mélységben mértük” – közölte.
A fenológus hozzátette, hogy a nyár folyamán 29 napon keresztül mértek 40 Celsius-foknál magasabb talajhőmérsékletet két centiméteres mélységben.
