2021. november 5., 18:14

Hogy meddig nő a kenyér ára, senki nem tudja, de hogy tartós lesz, az biztos!

Bár a vészharangot már július-augusztus óta kongatják, mostanra bizonyossá vált, drágulni fog mindennapi betevőnk, a kenyér ára. Az összefüggés bonyolultak ugyan, de a tény attól még tény marad, a következő hetekben, hónapokban fokozatos, de drasztikus drágulásra számíthatunk a piacon.

kenyér ár
Fotó: unsplash.com

Liszt, víz, kovász és egy csipetnyi só. Ha nem számítjuk a szupermarketekben kapható kenyerekhez hozzáadott tucatnyi sikérjavító, térfogatnövelő és tartósító adalékanyagot, kenyérsütéshez ennyi hozzávaló is elég. A recept tehát nem bonyolult, ahogy a végeredmény sem. Látszólag így van ez a kenyér árának alakulásával is, drágul a búza, drágul hát a pékipari végeredmény is. Csakhogy ennél sokkal többről van szó.

Liszt nélkül nem lehet

Bár általánosan a lisztárakról nehéz beszélni, hiszen a mindenki által ismert rétesliszten és finomliszten kívül még több tucatnyi más, elsősorban pékipari minősége alapján megkülönböztetett liszttípust különítenek el, az azért igen sokatmondó, hogy október óta mintegy öt centtel emelkedett a liszt kilójának nagykereskedelmi ára.

Október elején kettő, a hónap végén pedig újabb három centtel kellett többet fizetnie a pékeknek a liszt kilójáért.

Természetes, hogy ezt az árkülönbözetet a vásárlók kénytelenek kipótolni, hiszen egyetlen sütőipari vállalkozó sincs, aki ezt a különbséget, ha némileg kompenzálva is, de ne számolná bele a pékipari termékek árába. 

Releváns szlovák statisztika sajnos nem áll rendelkezésre, de a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján is egyértelmű, a drágulás folyamatos és nem is csekélyke. 2020 januárjában egy kilogramm finomliszt fogyasztói átlagára mai euróárfolyamra átszámítva 46 cent volt Magyarországon, 2021 januárjában már 50 cent, szeptemberben (ez a legfrissebb adat) pedig 52 cent. Nem megfeledkezve a liszt, illetve a gabona árának éves ingadozásától, a különbség így is szembetűnő. 

A liszt, nem árulunk el nagy titkot, elsősorban a gabona árának alakulásától függ. 

Nem csak a hazai gabonáéval, hiszen a világpiaci termelés is jelentős hatással van az árakra. Összességében elmondható, a 2021-es év szerte a világon pocsék búzatermést hozott. A Szlovák Statisztikai Hivatal július elején, a gabona aratási idejének hagyományos kezdetén azt jósolta, a gabona termésmennyisége akár 10-11%-kal is alacsonyabb lehet a tavalyinál. 

A jóslat végül nem vált be, a 2020-ashoz képest ugyan 6,2%-kal alacsonyabbak voltak a hozamok, de ez elsősorban annak köszönhető, hogy a tavalyi valóban kiemelkedő év volt. Az elmúlt öt év átlagában egyáltalán nem számít rossznak a 2021-es hozam.

A világpiac azonban némileg másként alakult. Úgy az Egyesült Államok, mint a világ legnagyobb búzaexportőre, Oroszország is kevesebbet takarított be a vártnál, így 2021 októberére a globális készletek jócskán elmaradtak az egy évvel korábbitól. 321 millió tonna helyett csak 277 millió tonna állt rendelkezésre. Mindez óhatatlan drágulással járt, a párizsi tőzsdén (MATIF) egy 2008-as rekord dőlt meg, 295,5 euróért adták a búza tonnáját. Az elmúlt napok rekordárai után most tapasztalható egy kisebb megtorpanás, 5-10 euróval lett olcsóbb a búza nagykereskedelmi ára. Az áremelkedés még szembetűnőbb, ha tudjuk, a MATIF-on még idén augusztusban is 200 euróért cserélt gazdát a búza tonnája, egy évvel korábban pedig, 2020. szeptember-októberben az ár még alacsonyabb volt, 190-195 euró körül.

Természetes, hogy a szlovákiai piacon is óhatatlanul emelkedik majd az ár – némi késéssel.

Szokjunk hozzá?

Zalabai Balázs, az Istroseed Zrt. vezérigazgatója portálunk érdeklődésére elmondta, a búza árának alakulása kapcsán számos tényezőt érdemes figyelembe vennünk. Bár a drágulás egyértelmű, a szlovákiai piaci árak egyelőre nem érték el a 300 euró körüli lélektani határt, gabonaminőségtől függően 230-255 euró körül mozognak jelenleg az árak. Gyakran megfeledkeznek róla, de az a búza árának alakulásakor sokat számít az is, fizikailag hol van az adott mennyiség, hiszen Kassáról vagy Rimaszombatból az osztrák vagy olasz malmok nyilván kevesebbért vásárolják meg a gabonát az eltérő szállítási költségek miatt.

Zalabai azt mondja, a piac arra számít, a drágulás, ha nem is lesz ennyire markáns, biztosan tartós marad.

"Bár jósolni senki nem mer, a kollégákkal beszélgetve az az általános elképzelés, hogy tartósan magasabb árakra kell készülni" - nyilatkozta a ma7.sk-nak. Mint mondta, a drasztikus áremelkedés nem csak annak köszönhető, hogy gyengébbek az idei hozamok. "Szinte minden drágult!" - mondta a szektort jól ismerő szakember. "Csak egyetlen példa: az egyik legalapvetőbb, széles körben használt nitrogén-műtrágya, az NPK ára duplájára nőtt ahhoz képest, amennyibe hat hónappal ezelőtt került." A földgáz, az üzemanyagok és az elektromos áram árának egymáshoz való viszonya és emelkedése szinte elcsépelt téma (ennek összefüggéseiről már írtunk), de arról a nagyközönség már keveset tud, hogy jócskán megugrott a vetőmagok ára is, ahogy az sem ismert, hogy a kukorica elengedhetetlen szárítása az elszabadult földgázárak miatt jóval költségesebb, mint korábban. Gyakorlatilag nincs a mezőgazdasági termelésnek és az arra épülő feldolgozóiparnak olyan szegmense, ahol ne lehetne hasonló drágulásról beszámolni.

Mindenkit érint

Az általunk megkérdezett szakember szerint nincs ország, amelyet a jelenség ne érintene, a kormányoknak pedig alig van ráhatásuk a piaci árak alakulására. Mivel kevesebb a gabona, egy szlovákiai termelő jó minőségű búzájáért versengenek a malmok. 

Nem csak a hazaiak!

A szlovákiai malmoknak is be kell szállniuk a versenybe. Gúta vagy Oroszka egész egyszerűen nem tehetik meg, hogy kevesebbet kínáljanak, mint az osztrák, olasz, lengyel esetleg magyar malmok, máskülönben elvesztik gabonabeszállítóikat, az olcsóbb gabonából előállított, tehát gyengébb minőségű liszt miatt pedig pékipari partnereik kereshetnek más megoldást.

Ahogy egy pékipari szakember a Hospodárske novinynek elmondta, a képlet tulajdonképpen egyszerű (lenne).

Ha a pék 10%-kal drágábban kénytelen lisztet vásárolni, a kenyér ára is 10%-kal emelkedik majd. A fogyasztóval közvetlen kapcsolatba kerülő pékségek még viszonylag könnyebb helyzetben vannak, amennyiben a fogyasztó tolerálja ezt az emelkedést. Csakhogy azok a pékségek, amelyek üzletláncoknak adják el termékeiket, már komoly slamasztikába kerülnek, hiszen a megnövekedett költségeiket nehezebben tudják termékeik végárába belefoglalni, a kereskedő nem ruházza át egy az egyben az áremelkedést a vásárlókra, máskülönben lemondhat róluk.

Azt egyelőre nem tudni, mikorra lesz észrevehetően drágább a kenyér, ahogy azt sem, mekkora áremelkedéssel kell számolnunk. Jósolni az iparági szakértők sem nagyon mernek, azonban két jellemző adat a végére talán segíthet felmérni, mire számíthatunk. A KSH adatai alapján idén január és szeptember között 2,76%-kal drágult a liszt ára, a fehér kenyéré ugyanebben az időszakban 6,4%-kal. 

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!