2022. június 4., 19:38

Élelmiszerbiztonság és/vagy üzlet?

Az Igor Matovič pénzügyminiszter vezette koalíciós kormánypárt (OĽaNO) egyik parlamenti képviselője, volt földművelésügyi államtitkár Martin Feck terjesztette be a javaslatot a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek Szlovákiából történő kivitelének korlátozására az ország élelmiszer-ellátásának biztonsága érdekben.

aratás
Fotó: TASR
Drága lesz az idei termés

Hogy miért? Mert rohamosan emelkednek az energia- és élemiszerárak, amihez nagyban hozzájárul a keleti szomszédunknál dúló háború és az Oroszországgal szembeni szankciók. Segíthet-e enyhíteni a bajokat a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek kivitelének korlátozása? Miért tiltakozik ellene a mezőgazdaság és élelmiszeripar képviselőinek többsége? Ezeket a kérdéseket tettük fel három, a politikai kérdesek iránt is érdeklődő gazdasági szakembernek.

A felsővámosi gabonanemesítő

Az Istropol Solary részvénytársaság igazgatója, Zalabai Gyula lapunknak elmondta, a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban túltermelés van, így „Szlovákia kivitelre szorul”, mert nem tudja feldolgozni és tárolni sem. A gabona és az olajos növények  60, míg a durumbúzát, amelyet idehaza nem dolgoznak föl, csaknem 100 %-ban külföldön értékesítik – főként Ausztriában, Olaszországban vagy Csehországban. Egyedül a kukorica esetében van egyensúlyban a hazai és a külföldi értékesítés, illetve a feldolgozás. Másrészt viszont körülbelül ugyanilyen mértékben, tehát 60%-ban be is hozunk külföldi élelmiszereket, mondta a szakember.

Ha korlátozásokat vezetünk be a kiviteli oldalon, az kihat az importlehetőségekre is, mert egyensúlytalanságok alakulhatnak ki, emellett fölösleges feszültséget keltene a termelői és értékesítési oldalon is. Ha a kivitelre szánt mennyiséget itthon kellene értékesíteni, azt csak olcsóbban lehetne megtenni. Csökkenne a termékek ára, és ezzel a termelők és értékesítők bevétele is, nem térülnének meg a kiadásaik akkor, amikor a másik oldalon a termelői költségek rohamosan emelkednek. A műtrágyák idén 2,5-3-szor drágábbak, mint tavaly voltak. Így a mezőgazdasági vállalatok csak ráfizetnének a korlátozásokra"

– fűzte hozzá Zalabai Gyula.

Ha nem korlátozásokat, hanem csupán elővásárlási jogot vezetett volna be az állam bizonyos termékek megszabott mennyiségére, azzal segíthette is volna a vállalkozásokat a termelés tervezését és az előállított termékek értékesítését illetően. De ebben az esetben is együttműködésre és kölcsönös egyeztetésre van szükség a termelők, az értékesítők és az állami hivatalok között, mert a felvásárlási árak esetében is tekintettel kellene lenni az európai és a világpiaci árak alakulására.

A peredi sertéshús-feldolgozó

Megkérdeztük az exportkorlátozásokról a peredi K&T mäso kft. tulajdonosát és vezetőjét is. Tóth Zsolt több nagy állattenyésztő csődjéről számolt be, amiben az áremelkedések és az ukrajnai háború miatt egyre bizonytalanabbá váló gazdasági kapcsolatok döntő szerepet játszottak.

Megtudtuk, hogy egy sertésnek, mire eléri a 106 kg-os vágósúlyt, legalább három-négyszer annyi sertéstápra van szüksége, miközben ennek az ára – hasonlóan a megduplázódott energiaárakhoz – rohamosan emelkedik. 

Szlovákiában az uniós csatlakozással nőtt meg a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari behozatal, a hazai termelés és feldolgozás leépítése azonban már a rendszerváltozás után megkezdődött.

A szükséges hús mennyiségének körülbelül 45%-át képesek vagyunk itthon is előállítani, a többit külföldről importáljuk. 

A peredi sertésvágóhídnak és húsfeldolgozónak, amely friss hússal látja el a piacot, kiterjedt kapcsolatai vannak Magyarországon is. Bár az ottani korlátozások sokszor hátrányosan érintették a céget, még mindig a déli szomszédunknál szerzik be az élősertés mennyiségének körülbelül a felét. A feldolgozott húsnak viszont már csak 40%-át exportálhatják oda.

Ha korlátozzuk a hazai cégek kivitelét, az importot viszont nem, az a helyzet állhat elő, hogy a külföldi vállalatok elárasztják a szlovák piacot a saját olcsóbb termékeikkel és ezzel tönkretehetik a hazai vállalatokat. Ha viszont külföldön is kiviteli korlátozásokat vezetnének be importkorlátozás nélkül, a szlovák vállalatok számára nagyobb tér nyílna a termelés bővítésére. A külföldi importkorlátozásoknak viszont biztos, hogy nem örülnének a szlovák exportőrök."
Pered
Fotó:  K&T
A peredi sertéshús-feldolgozó mindig friss hússal látja el a környéket
Kelet-szlovákiai tapasztalatok

A harmadik általunk megkérdezett szakember, egy kelet-szlovákiai gazdaság vezetője, a neve mellőzését kérte. Ő a nemzetközi helyzet bizonytalansága miatt támogatja az alapélelmiszerek kivitelének korlátozását, amíg hosszabb távon nem lesz garantált a hazai ellátás biztonsága. Azzal is tisztában van azonban, hogy hiány van a megfelelő raktározási kapacitásokban, aminek a biztosítása nagy üzlet lehet valakik számára.

Szerinte a kormány nem igazán képviseli az ország lakosságának az érdekeit. Ennek bizonyítékát látja abban is, hogy Kassán a térség egyik legnagyobb, akár több ország szükségleteit is kielégíteni képes (!), hatalmas raktárakkal rendelkező malmát hagyják szétszedni. 

Tavaly a gabona ára valamivel 180 euró fölött volt tonnánként, ma pedig már 400 eurós árról beszélünk. A gazdálkodók tanácstalanok, hogy eladják-e vagy sem a terményeiket, tárolókapacitás híján azonban a megtermelt mennyiség nagy részét exportálnunk kell külföldi feldolgozásra, hogy aztán a drágább késztermékeket behozzuk.

Óriási üzlet lehet valakik számára az is, hogy inkább hagyják tönkremenni a felhalmozott hatalmas raktárkészleteket, semmint azt olcsóbban eladnák még az új termés betakarítása előtt.

Megjelent a Magya7 2022/22. számában.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.