Boldog nézelődők tömege az Agrokomplexen
Múlt héten újfent a városba költözött a mezőgazdaság. A nyitrai, 143 hektáros vásárvárosban szerda és vasárnap között lezajlott az 51. Agrokomplex mezőgazdasági kiállítás és szakvásár. A hivatalos látogatottsági adatokra még várni kell, de a látogatók láthatóan nem voltak kevesen. Ha pedig a parkolási lehetőségekből próbálunk becslést tenni a látogatószámra... Nem, ezt ne is próbáljuk.
Tavaly, az 50., jubileumi évfolyam jegyében a szervezők minden követ megmozgattak, hogy a hazai és a külföldi, mezőgazdasági vonatkozású gyártók és kereskedők minél nagyobb szegmensét bevonzzák a kiállításra. Ha nem rest előkeresni portálunkon az egyik tavalyi tudósításunkat, abban a zöld-sárga márka egyik legismertebb hazai képviselője nyilatkozza, hogy ők bizony korábban majd' egy évtizedig nem voltak. Azonban fél évszázad történései után is haladni kell tovább.
Úgy tűnik, ez a fajta számmisztika legfeljebb a sajtómunkások és a kiállításszervezők fejében létezik, a megszámlálhatatlan embertömeg boldog örömmel hömpölyög, standról standra, pavilonról pavilonra, istállóról istállóra, papírtányérról műanyag villával szilárd, fesztivál állagúra főzött juhtúrós galuskát majszolva. (Most már vége, de ha jövőre megjegyzik, spórolhatnak vele: ha nem állnak meg a gasztro zónában, a hídon túli részen, a Szlovák Mezőgazdasági Múzeumnak átellenben levő területen az egyes állattenyésztési szövetségek bizonyos idősávokban ingyen is kínálják azt, ami amott pénzért vásárolható meg. Szóval ez egy pro tipp. Szívesen.)
Van elmélet is
Kezdő fesztivállátogatók gyakorta elkövetik azt a hibát, hogy fogják a programfüzetet, és aláhúzzák benne, hogy melyik eseményt szeretnék elérni. Az Agrokomplex, amellett, hogy a kisfiúk szabadon felmászhatnak különböző méretű traktorokra, alkalom a legújabb termesztési, gépesítési, állatnevelési innovációk megismerésére is.
A Szlovák Tudományos Akadémia, élvonalbeli mezőgazdasági és állategészségügyi felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek munkatársai, és a gyakorlati életből jött szakemberek tartanak itt olyan előadásokat, amelyek, ha összességében meghallgathatók lennének, fél-egy évnyi mezőgazdasági egyetemi kurzust váltanának ki, de ezek befogadására természetesen nincs lehetőség, hiszen egy részük párhuzamosan zajlik, a helyszínek között nagy a távolság, és ha mindet meghallgatnánk, akkor mikor tapogathatnánk meg a garzonalapterület-méretű komplex gépsorokat? A sajtómunkásnak kötelessége bejárni az egészet, hogy beszámoljon róla olvasóinak – bár töredelmesen bevallom, idén a juhok és kecskék akoljaihoz nem jutottam el, mert az arénában éppen egy szarvasmarha-tenyészszemle zajlott, lezárták az oda vezető utat, mert ott vezették keresztül a bikákat.
Aki csak úgy passzióból látogat ki a családdal szombaton, az eleve abban a mentális vértezetben érkezzen, hogy ez az egész így együtt befogadhatatlan, csak egy részét fogja látni.
Az államnak is kedves
A kiállítást Peter Pellegrini köztársasági elnök nyitotta meg. „Az Agrokomplex immár történelmi tudatunk része, ugyanis összeköti a múltat, a jelent és a jövőt", mondta hozzátéve, hogy a föld a kemény és tisztességes munka szimbóluma. Pellegrini kiemelte az élelmiszer-önellátás fontosságát, egyenesen az energetikával vagy a védelempolitikával azonos szintre emelve azt. A gazdáknak bőséges termést kívánva zárta beszédét.
Robert Fico negyedik kormánya szokásos módon, a helyszínen tartotta kihelyezett ülését, szám szerint a 154.-et. A kabinet 30 millió eurót különít el közvetlenül a költségvetésből az aszály elleni küzdelemre. „Kötelességünk emellett pénzügyi forrásokat találni a modern öntözőberendezésekre is. Támogatást nyújtunk a csővezetékekre, az öntözés műszaki biztosítására és egyéb kapcsolódó fejlesztésekre” – nyilatkozta Robert Fico.
Létrehozták a Nemzeti Víz- és Aszályügyi Bizottságot, és felmerült egy újabb, nagy, regionális víztározó megépítésének lehetősége is. A kormány arról is határozott, hogy keresetet nyújt be az Európai Parlament és a Tanács egyes új genetikai módszerekkel előállított növényekről és az ezekből származó termékekről szóló, 2026-os rendelete ellen. Ez mindannyiunkat érinti, ahogy a mezőgazdaság egésze is, feltéve, ha nem a vegyipar termékei kerülnek az asztalunkra…
A rendezvény házigazdája pedig Richard Takáč mezőgazdasági miniszter volt, aki, amellett, hogy panelbeszélgetéseken is részt vett, még egy látványfőzésbe is bekapcsolódott.
Vetőmag, tasakban és raklapon
Az Agrokomplex mellett az ország másik, szűkebb profilú kiállítása a trencséni reptéren áprilisban zajló kertészeti szakvásár. De míg az az Agrokomplexhez képest kamara jellegű, és elsősorban a végfelhasználót célozza a tavaszi kertészeti boom idején, addig a nagy cégek Nyitrára az összes területi képviselőjüket, a teljes kereskedelmi osztályt összerántva érkeznek. Mert, bár cuki, hogy a hároméves Kevinke felül a traktorra, de igazából azért jöttek a megyeszékhelyre, hogy hátha az apukája meg is veszi.
A B2C szegmenst a különböző vásári akciók célozzák, amikor egy-egy, kisebb-nagyobb munkagépre jelentékeny, alkalmanként néhány száz eurós kedvezményt is adnak, de a nagy biznisz a B2B szegmensben van. Ha egy mezőgazdasági cég megvesz egy több tízezer – vagy százezer – euró értékű traktort, vagy más munkagépet, az már szabad szemmel is látható a könyvelésben.
Az Agrokomplex egyébként rendkívül demokratikus intézmény, megfér itt a 60 áron speciális növénytermesztést folytató földműves, és a 6 ezer vagy 60 ezer hektáron gazdálkodó cég is. A vegánszövetség standja csak egy saroknyira van a legnagyobb hazai húsipari cégétől, a rendezvényen pedig az almalétől az almapálinkáig terjedő skálán mindent megkóstolhatunk és megvehetünk.
Ha idén elmulasztotta, jövőre mindenképp számoljon vele, hogy szeptember első hete nemcsak az iskolakezdést jelenti, hanem akkor tartják búcsújukat a mezőgazdászok is.
Megjelent a Magyar7 2026/37. számában.
