lapajánló 20
A jól végzett munka, az új etnikai centrum és a tévutak
Magyar7 - 20. száma
2024. február 9., 09:01

A kisebb gazdák számára végzetes lehet a belvíz

A csallóközaranyosi Csepregi Ferenc mintegy háromszáz hektáron gazdálkodik a településen és környékén. Az alacsonyabban fekvő földjeinek egy része tartósan belvíz alatt áll. A több hónapja a táblákon álló víz már a tavaszi vetés lehetőségét is veszélyezteti.

Csepregi Ferenc
Csepregi Ferenc
Fotó: Kocur László

Csepregi Ferenc szó szerint az anyatejjel szívta magába a mezőgazdaságot. Családja ugyanis egyike volt azon nagyon keveseknek, amelyek a pártlapból és a rádióból ömlő kommunista propaganda, a helyszíni agitálás, megfélemlítés, és beszolgáltatási kötelezettség ellenére sem adták be földet a közösbe.

Apám, noha meggyőződéses kommunista volt, a földjét nem adta. A kommunisták úgy döntöttek, egy embernek legfeljebb fél hektár földje lehet. Ő azonban nem szolgáltatta be a fél hektár feletti részt.

Emiatt számos retorzióban volt része, a bátyámat és a nővéremet például nem vették fel a Komáromi járás egyetlen középiskolájába sem. A Dunaszerdahelyi járásban folytatták középfokú tanulmányaikat. 1979-re, mire én mentem középiskolába, apám is megtört. Addig bírta"

– emlékezik vissza a család megpróbáltatásaira.

A rendszerváltást követően, amint lehetősége nyílt rá, Csepregi Ferenc visszatért a családi gyökerekhez, és gazdálkodni kezdett. Öt hektárral kezdte, a földeket a későbbiekben felvásárolta, illetve bérli. A rendszerváltás utáni zavaros helyzet, az egymást váltó kormányok koncepciótlan mezőgazdasági politikája és az európai uniós csatlakozás nyomán bekövetkező változások őt is próbára tették, volt, hogy a padlóra is küldték.

A rendszerváltás követően a szántóföldi művelés mellett két hektárok kertészkedtem is. Hideghajtatásos technikával zöldségféléket termesztettünk sikeresen. Nyolc embernek tudtam állandó vagy alkalmi munkát adni.

Azonban Lengyelország elkezdte intenzívebben dotálni a mezőgazdászait, akik letarolták a szlovákiai piacot is, mivel a szlovákiai támogatás nem volt összehasonlítható a lengyellel, így az itteni gazdák nem tudtak beszállni az árversenybe." Abban az időben több mint harmincan foglalkoztak nagybani kertészkedéssel Csallóközaranyoson, mára egy nagybani termelő maradt.

Ez nem egy tó, ez belvíz
Ez nem egy tó, ez belvíz
Fotó:  Kocur László

A kudarcot követően sertéstenyésztésbe kezdett. Egy hízóról sikerült kialakítani egy 600 egyedes állományt. "A nyugati gazdák azonban lényegesen nagyobb támogatást kaptak, az áraink nem voltak versenyképesek. Az utolsó évben 32 koronába került egy kilogramm sertéshús előállítása, míg tőlünk 28 koronáért vették át, így nettó veszteséget termeltem. Be kellett zárnom a sertésfarmot, évekig tartott, mire egyéb vállalkozásaimból sikerült kifizetnem a felhalmozott adósságokat." Csepregi Ferenc szerint közös piacon csak állami intervencióval lett volna menthető a gazdák helyzete.

Ezekből a megpróbáltatásokból azonban fel tudott állni, és újra tudta kezdeni. Jelenleg kukoricát, búzát, árpát, napraforgót, olajretket termel, vetőmagtermesztéssel is foglalkozik, partnerei számára.
Most is ugyanaz a kellemetlen érzés van bennem, mint amikor be kellett szántanom a kertészetet, vagy felszámolni a sertéstartást. Mintha az Európai Unió ezúttal a növénytermesztésünkre próbálna csapást mérni.

Másként nem tudom értelmezni azt, hogy míg ránk a szigorú EU-s szabályok, növényvédelmi korlátozások vonatkoznak, addig ráengedik a piacunkra az ukrán termékeket. Ukrajnában pedig olyan műtrágyákat, permet- és növényvédő szereket lehet felhasználni a termesztés során, amelyek nálunk már tíz-húsz éve be vannak tiltva" – vázolja a számtalan sebből vérző mezőgazdaság egyik jelenkori problémáját.

belvíz
A sorok között is áll a belvíz
Fotó:  Kocur László

A belvíz az ő területein is komoly problémákat okoz. A Duna és a 63-as főút közötti területeken laza, hordalékos eredetű talaj van, kavicsos altalajjal, amely rengeteg vizet képes magába szívni. A főút másik oldalán azonban, főleg az alacsonyabban fekvő területeken, Gúta felé haladva egyre nagyobb és nagyobb területeket hódít el a belvíz. Ennek leglátványosabb manifesztációi a tónyi méretű pocsolyák, amelyek a legkeményebb mínuszok idején befagytak, a gyerekek nem kis örömére. Ha azonban közelebb megyünk, láthatjuk: a baj ennél sokkal nagyobb. A belvíz ugyanis ott is jelen van, ahol nem látunk tavacskákat, pocsolyákat: a sorok között áll. Ilyenkor pedig nem lehet gépekkel rámenni a parcellára.

December 3-án, Ferenc napján még nem volt mindenhol learatva a kukoricám. Máskor ebben az időben a földek már téliesítve várják a tavaszt. Próbáltunk szántani, de csak kis területeken sikerült. A február rövid, ha márciusban nem sikerül elvetnünk az árpát, akkor más megoldást kell keresnünk. De milyent?

Egy régi paraszti bölcsesség szerint: áprilisi árpa maradjon a zsákba'. Azaz eleink tudása szerint a sörárpát áprilisban már nem ildomos elvetni." Kukoricát azonban nem vethet ugyanoda, a vonatkozó törvények ugyanis megkövetelik a vetésforgót. Ha tavaly kukoricát nevelt az adott táblán, idén nem tehet oda megint azt. Emiatt a Mezőgazdasági Kifizető Ügynökséghez fordult, kérve, hogy a rendkívüli helyzet miatt hadd vessen oda idén is kukoricát. A hivatalnokok azonban azt válaszolták, hogy összegzik az adatokat, és majd májusban vagy júniusban döntenek. Ez azonban már lassan az aratás ideje, nem a vetésé, így a gazdálkodó törheti a fejét.

belvíz
Belvíz az ekeli határban
Fotó:  Kocur László

A belvíz egy része a belvízelvezető csatornarendszer által távozhat. Mivel azonban a Duna és a Vág vízszintje is magas, ezért szivattyúzni kell. Ennek a folyamatnak a fizika törvényei értelmében adott felső kapacitási korlátja van, hisz szivattyúzni tényleg csak azt lehet, ami a csövön kifér, ehhez anyagi vonzat is társul.

Felettünk áll a főagronómus, ő majd eldönti, mi lesz az idei terméssel. A szivattyúzás mellett a természetes elszivárgás, és a párolgás jelenti a megoldást. Azaz, ha majd megjönnek a böjti szelek, a nap felmelegíti a talaj felső rétegét, és erős szél fog fújni, ezen folyamatok együttállásával rengeteg víz tud távozni a felső rétegekből"

– bizakodik az aranyosi gazdálkodó.

Mivel azonban a víz alatt álló vetőmag már nem fog megindulni, a gazdálkodóknak már most számottevő kára keletkezik. "Egy hektár bekerülési költsége a vetőmag fajtájától és a kijuttatott műtrágya mennyiségétől függően 200-250 euró között mozog. Ha nem vetettek oda semmit ősszel, akkor nyilván kevesebb. Ezt a pénzt már buktuk, tehát, ha idén nem számolunk ezeken a parcellákon nyereséggel, csak nullára akarjuk kihozni, akkor is nagyon jó termésre, és nagyon jó felvásárlási árakra van szükség" – jegyzi meg Csepregi Ferenc, azzal, hogy a kisebb területeket művelő gazdálkodókkal előfordulhat, hogy birtokuk nagy része, vagy akár egésze is belvíz alatt ál. Ebben az esetben az idei tavasz számukra a csődöt is jelentheti.

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.