Szepsi Szentlélek római katolikus templom
Szepsi Árpád-kori település. Eredetileg Szekeresfalvának nevezték, mivel királyi szekeresek lakóhelye és lótenyészete volt itt. A tatárjárás után a Szepességből népesült be, ekkor kapta ma is használt nevét. Később mezővárosként többféle kiváltságban részesült.
Temploma a történelmi változások nyomán nyerte el mai alakját. Az eredeti templomot, amely még román stílusban épült és a Szentlélek tiszteletére szentelték (a Szentlelket jelképező galamb így került a város címerébe), már egy 1290-es oklevél is említi. Ez azonban elpusztult, s a később gótikus stílusban épült templomnak is csak a szentélye maradt meg, valamint a hajó falai és portáléja.
Rendkívül jellemzőek a szentély támpillérei és mérmíves ablakai. A hajó déli falában levő késő gót bélletes portálé is gazdagon díszített, akárcsak a hajó falán levő ablakok kőrácsai. A szentély északi falában azonban fennmaradt egy félköríves bejárat maradványa is.
Belül a szentély boltozata és a diadalív származik csak a gótikus korból, illetve az iker ülőfülke és a szentségház. A hajó ugyanis újkori, 18. századi boltozatot kapott. A mai torony pedig a második világháború után épült.rony alatti falban látható Herkó János szerzetes (a legendás Herkó páter) emléktáblája, aki az ellenreformáció ismert alakja volt ezen a tájon.
Kovács László
