Jánosi apátsági templom
A település és környéke már a történelem előtti időkben is lakott volt, több bronzkori emlék került elő a vidéken. Maga a falu a honfoglalást követően jött létre, bár első okleveles említése csak 1221-ből való. A Váradi Regestrumban említik.
A Felvidék egyik legrégebbi temploma egy nemzetségi alapítású monostorral együtt épült a 12. század végén, illetve a 13. század elején. A magánalapítást és -építtetést a nyugati oldalon a kegyúri karzat megléte is igazolja. Egyes vélemények szerint ebben a bencés kolostorban másolták a Pray-kódexet, és itt írták bele a Halotti beszédet is. A kolostor a középkor végén lepusztult, nyomai a hajó északi falán ma is láthatók.
A templom szentélye félkör alakú: a román stílusra jellemző még a fogazatos fríz, a félköríves vakárkádok. A szentély fölött, a hajó keleti falán román ablakok vannak, úgyszintén vakárkádokkal. A templom hajója téglalap alakú, ma sík mennyezetű.
A nyugati homlokzaton két vaskos tornya volt, a tornyok között román stílű homlokfal. A tornyok ma csak a hajó magasságáig nyúlnak, felső részük a 17. században megsemmisült. A templomban a legnagyobb kárt az 1857-es tűzvész okozta. Felújítására közadakozásból került sor Schulek Frigyes és Storno Ferenc tervei szerint. Ez elsősorban a szentély felső részének és az északi torony alsó részének a román stílus jegyeit megőrző felújítását jelentette. A templom belső terét Storno Ferenc neoromán freskói díszítik.
A templomnak eredetileg három bejárata volt. Az északi oldalon, a valamikori kolostorba vezetőt teljesen eltüntették, a déli oldalit is befalazták, de helye ma is látható, ám a nyugati bélletes portálé teljes egészében megmaradt.
Kovács László
