2018. július 14., 14:11

Egy magyar zeneszerző, akit ma a világon a legtöbben hallgatnak

Szép is lenne, ha Bartók Béláról vagy Kodály Zoltánról szólna ez az írás, ám ezúttal egy jóval korábban élt muzsikust mutatnék be a kedves olvasóknak: ő Debály Ferenc József. Hogy nem hallottak róla? Nem tesz semmit, az a sok-sok millió ember, aki a tévében mostanában hallgatja a zenéjét, szintén nem ismeri.

Debály Ferenc
Galéria
+3 kép a galériában

Az uruguayi nemzeti himnusz komponistájáról van szó, s mivel a dél-amerikai focicsapat a legjobb nyolc közé jutott az oroszországi világbajnokságon, így öt alkalommal csendülhetett fel Debály Ferenc József szerzeménye, amelyet az uruguayi játékosok lelkesen énekeltek. A dallamának 19. század eleji hangulata van, mondhatnánk, donizettis. Ez nem véletlen. Debály Ferenc József ugyanis katonazenészként és karmesterként azokban az években gyakran járt olasz földön operába is. Kezdjük azonban az elején.

1791. július 26-án született, de nem tudjuk, hol, mivel több helyszínt emlegetnek a források. A legvalószínűbbnek látszik a Kolozs vármegyei Kajántó, de szóba jöhet valamelyik Buda környéki település vagy a mai Burgenland is. Tény, hogy apja katonazenész volt, és fiát is erre a pályára terelte. Karmesterként bejárta a sereggel Szászországot, Észak-Itáliát és a piemonti lovasezred karnagya lett. Genovai olasz nőt vett feleségül, hat gyermekük született. Aztán úgy döntött, hogy családjával Dél-Amerikába hajózik. Ez 1838-ban volt, és bár eredetileg Brazíliába indult, egy dühöngő sárgalázjárvány miatt Montevideóban, Uruguay fővárosában telepedtek le. Mondhatnánk csöbörből vödörbe esett, mivel itt éppen polgárháború tört ki, majd Uruguay Argentínával is összetűzésbe került. A konfliktus 13 évig elhúzódott. Persze ettől még talált munkát magának, ő lett a Sala de Comedias zenekarának dirigense és művészeti vezetője.

Ebben az időben az olasz szabadsághős, Giuseppe Garibaldi is itt harcolt, és jó barátságba került Debállyal. Még a frontra is magával vitte, hogy zenéjével lelkesítse az uruguayiakat. A zeneszerzőt ekkor már Francisco José Debaliként emlegették, és szívesen hallgatták a szerzeményeit. 1841-ben zenét írt Francisco Acuña de Figueroa költő versére, ami végül az uruguayi nemzeti himnusz lett. Ez egyébként a világ leghosszabb himnusza, közel öt perc, amiből csak a bevezetőt és az első strófát játsszák le egy-egy nemzetközi sportrendezvényen.

Az uruguayi himnusz háborús időkben keletkezett, a címe is erre utal: Uruguayiak, a haza vagy a sír! A magyar himnusz zenéje is nagyjából ekkor született, bár kérdés, hogy ha Debály akkoriban Magyarországon él, megzenésítette volna-e Kölcsey Ferenc költeményét. Francisco José Debalinak megadatott, hogy még egy himnuszt zenésítsen meg.

Ennek a szövegét is Francisco Acuña de Figueroa írta, a megrendelő Paraguay állam kormánya volt. A címe hasonlít az uruguayi himnuszéra: Paraguayiak, köztársaság vagy halál! A két ország majdnem szomszédos egymással, így ne csodálkozzunk ezen. Magát a művet persze jóval ritkábban hallani mifelénk, elvégre Paraguay nem sportnagyhatalom, de azért megdobogtatja az ember szívét, hogy egy magyar ember két ilyen távoli országban is letette a névjegyét.

Debály Ferenc József 1859. január 13-án hunyt el Montevideóban, ahol egy róla elnevezett utca és 143 kompozíciója őrzi az emlékét.

Az írás megjelent a Magyar 7 28. heti számában.

Debály Ferenc
Galéria
+3 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről. 

Hozzászólások