Beatrix királyné – a végzet asszonya?

2018. május 29., 08:18
Lacza Tihamér

Hunyadi Mátyás kétszer házasodott. Első felesége, Podjebrád Katalin 15 éves korában gyermekágyban meghalt. Ezt követően 10 éven át keresték az új feleségnek valót, végül Ferrante (Ferdinánd) nápolyi király Beatrix nevű lányát szemelték ki számára. Ez a választás – akkor úgy tűnt – sok problémát látszott megoldani.

Beatrix királyné – a végzet asszonya

Mátyásnak legitim trónörökösre volt szüksége. Volt ugyan egy „balkézről született” fia Edelpeck Borbálától, akivel Bécsben ismerkedett meg egy bálban. A polgári származású nőt még Budára is magával vitte, aki itt hozta világra Jánost, aki később Corvin Jánosként – apjának köszönhetően – nagy földbirtokok ura lett. Mátyás tisztában volt azzal, hogy nehéz lesz trónörökösként elfogadtatnia a fiút a magyar főurak előtt, ezért keresett magának előkelő feleséget.

A sors fintora, hogy Beatrix apja is házasságon kívül született, de Itáliában az ilyesmi nem volt annyira szokatlan. Bár igaz, hogy Mátyás leendő apósának is sok csatát kellett megvívnia a nápolyi királyi trónra áhítozókkal, végül egy kicsit a körülmények szerencsés alakulásának is köszönhetően Ferrante maradhatott Nápoly ura. Beatrix lányát ötévesen „zálogba” is kellett adnia, de amikor biztosan ülhetett már a trónon, egyszerűen hazahozta a később szép fiatal nővé serdült lányát, és kellő neveltetésben részesítette. Itáliában egészen más szokások dívtak, más volt a főúri és a királyi udvarok világa, és amikor végül 1474-ben nyélbe ütötték Mátyás és Beatrix házasságát, a magyar királynak volt mit tennie, hogy előkelő módon fogadja nálánál 14 évvel fiatalabb leendő feleségét. Jóllehet ekkor még 17 éves sem volt, már elég mozgalmas szerelmi élet állt mögötte. Még azt is híresztelték róla, hogy az egyik szeretőjét hirtelen felindulásból az ágyban fojtotta meg.

Beatrix díszes kísérettel érkezett meg Budára, ahol 1476. december 22-én fényes lakodalmat ült Mátyással. A királyné gyökeresen új és nagyon költséges szokásokat honosított meg az udvarban. Humanista tollforgatók, kiváló festők és muzsikusok is vele tartottak, de egy sereg udvaronc is, akiket a magyar főurak szívből utáltak. Nem csoda, hiszen nehezebben juthattak a király elé, aki szinte kutya módjára leste Beatrix minden kívánságát, és túltette magát a szeszélyein is.

Tény, hogy a reneszánsz kultúrát az olasz nőnek sikerült igazán elterjesztenie Magyarországon, a Corvinákként elhíresült, kézzel másolt könyvek keletkezéséhez is sok köze volt. (Mátyás, bár a könyvnyomtatás feltalálása idején született, jobban kedvelte a díszes és persze drága kódexeket a nyomtatott könyveknél.) Egy dologra azonban nem volt képes: meddőnek bizonyult, nem tudott trónörököst szülni. Az évek múlásával Mátyás is belátta, hogy másként kell biztosítania a trónutódlást, ezért mindent elkövetett Corvin János „legitimálásáért”. A magyar főuraknak nem volt kedvükre ez a megoldás, de idővel talán beletörődtek volna. A legvehemensebben azonban Beatrix akadékoskodott ellene, és minden eszközzel igyekezett megakadályozni Corvin János trónutódlását.

Mátyás azonban ebben az egy dologban nem engedett. Sajnos súlyosbodó betegsége miatt (köszvény és egyéb nyavalyák gyötörték) nem tudott kellő erővel cselekedni az ügyben, és 1490. április 6-én Bécsben 47 évesen elhunyt. Beatrix királyi özvegyként jogot formált az új király feleségének a címére. Bakócz Tamás bíboros össze is adta II. Ulászlót és Beatrixet, de szándékosan formai hibát követett el a szertartás során, így a házasságot később megsemmisíthették.